Evangéliumi Hírnök, 1988 (80. évfolyam, 1-24. szám)
1988-02-01 / 3. szám
1988. február 1. 5. oldal olvasmánya, abból is Máté 6:25—34. Zaklatott szíve, mint űzött madár a lombos ágba, úgy kapaszkodott meg az Úr Jézus szavaiban: „Ne aggódjatok a holnapért!” Ezek a szavak megnyugtatták. Megtartották a menyegzőt, ahogyan szegénységükből tellett. Erzsébet elköltözött ifjú férjével annak katolikus szülőfalujába. Aznap reggel még ezt olvasta Bibliájából: „Mikor félnem kellene is, én bízom tebenned!” (Zsolt 56:4). Fiatal volt, erős és boldog. De akkor még nem tudta, hogy aki felemás igát vállal, lelki özvegységre kárhoztatja magát. Nem tudta, hogy a felemás igának nevezett házasságnak három esélye van. A hívő fél megnyerheti Krisztusnak a hitetlent és így lesznek boldogok, az Úrban. De ez a ritkább. Gyakrabban történik meg ,hogy a nem hívő magával viszi hitvesét s világiak lesznek. Harmadik lehetőség, hogy mindketten megtartják önállóságukat. Ez a lelki értelemben „független” házasság lehet sikeres, eredményes, de soha nem teljesül be rajtuk Istennek az a szándéka, hogy legyenek ketten eggyé. Erzsébet mézeshetei is elmúltak, és mivel egyedül volt hívő a családban és faluban, az emberek kinézték maguk közül. Eretneknek bélyegezték. Anyósa nem tűrte, hogy a házában Bibliát olvasson, sógornője gáncsoskodott, férjét a borbarátok igyekeztek ellene hangolni. Mégis a Biblia volt egyetlen vigasza és erőforrása. A velük szemben lakó Kovács Jánosék engedték meg, hogy ott tartsa és időnként olvassa Bibliáját. Nemes lelkű emberek voltak és egy idő után arra kérték Erzsébetet, hogy olvasson hangosan belőle! 1919-ben korán beköszöntött a tél. Már novemberben leesett a hó. Hetedikén Erzsébet egy kisfiúnak adott életet. Erzsébet igazi kálváriája most kezdődött. A család keresztelőre készült. A sógornő büszke jogának érezte, hogy ő legyen a keresztanya, de Erzsébet, aki ismerte a hitvalló, bibliai keresztség értelmét, nem akarta, hogy gyermekét megkereszteljék. Szívében, mint a bibliai Anna, az Úrnak szánta és szentelte kisfiát. Az egész falu felbolydult, Erzsébet iránt a gyűlölet fokozódott. A sógornő agyában pedig sötét terv fogamzott meg. Midőn Erzsébet egy fagyos reggelen megszoptatta és rendbetette kisfiát, a bölcsőbe helyezte. Maga pedig kiment a hátsó udvarba, hogy a tyúkokat megetesse. A szemfüles sógornő ezalatt kilopta bölcsőjéből az alvó gyermeket és kitette az utcára, a hóba, azzal a babonás gondolattal, hogy így megmentse házát a „rontásától, amit egy pogány gyermek hoz a házhoz. Kovácsné az ablakból figyelt fel a különös látványra. Fölismerve a helyzetet, házába vitte a kisgyermeket a fagyhalál elől. El nem képzelhető Erzsébet ijedtsége, félelme, mely oda vezetett, hogy „vigyétek, kereszteljétek meg, ha akarjátok!” Másnap a sógornő diadallal vitte a gyermeket a reggeli misére és ott Andrásnak keresztelték. Ezalatt Erzsébet otthon imádkozott... Erzsébet töretlen hűségét Isten azzal jutalmazta, hogy abban a házban, ahová titokban eljárt Bibliát olvasni, gyülekezet alakult. Erzsébet, gyönge nő létére éveken keresztül igeszólója lett ennek a kis gyülekezetnek. A sok megpróbáltatás az egészségét hamar felőrölte és 45 éves korában Ura hazahívta a mennyei hajlékba. Fagyhaláltól megmentett gyermeke, akit szíve mélyén az Úrnak ajánlott, a maga idejében megtért és baptista lelkipásztor lett. Évtizedek múlva férje is megtért. Nem jutott el oda, hogy bemerítkezett gyülekezeti tag legyen, de éppen a fia bizonyságtételére elfogadta az Úr Jézust személyes Megváltójának. A hitből fakadó imádság nem hullott porba és a reménység nem szégyenült meg. Herjeczky András Egy olvasó megjegyzése Az a kisgyermek nem fagyhatott meg akkor, mert Isten még a születése előtt kiválasztotta az Ő szolgálatára. Ezt a szolgálatot híven teljesítette, amelyből hét évet Detroitban is szolgált, a gyülekezet élén. Kinek a történetéről van itt szó? Nem más, mint Herjeczky András testvérről. Ez a szép és tanulságos történet bepillantást nyújt a magyar baptista misszió hőskorába, amikor a teljes átadás az Úr Jézus követésére maradéktalanul teljes volt: mindhalálig. (Herjeczky testvér és felesége azóta már hazatért Magyarországra, furcsa körülmények között. A közölt félhivatalos magyarázat sok rejtélyt hagy maga után.) (A budapesti Múlt-Jelen-Jövő c. naptárból.) ____________________Beküldte: MAROSI BÉLA Gorbacsov keresztyén családból származik A norvég Pentecostal Magazin jelenti Oslóból: Az orosz főtitkár édesanyja buzgó tagja egy déloroszországi orthodox gyülekezetnek. Meg nem erősített hír szerint Gorbacsov nagybátyja egy evangéliumi gyülekezet vezető tagja. (EBPS) BIBLIA MAGYARÁZÓ 1987. február 7. MI AZ ISTEN ORSZÁGA? (Máté 13:24—30, 37—46) Jézus példázatokban prédikált. Ennek több oka volt. Egyrészt, a hallgatók nem voltak teológusok. A példázatot megértették, mert a mindennapi életből fakadt. Másrészt, egy képet, még ha szavakkal festünk is, jobban megőrizünk az emlékezetünkben, mint egy teológiai tanítást. Egy példázat egy pontra tereli a figyelmünket. Ne tévesszük össze egy allegóriával. A Jelenések könyve allegóriát használ. Ott minden szónak, névnek, cselekedetnek van egy titkos jelentése. A példázat egy pontot tár elénk és az ki van jelentve: „Hasonló a mennyek országa.” Az Ószövetségben is találunk példázatot. Náthán próféta használta(2. Sám. 12:1—7). A példázat görögben összehasonlítást jelent. Az ismeretlent, például a mennyek országát, egy ismert ténnyel, gazos talajjal magyarázza meg nekünk Jézus. Az Isten országa már ezen a földön kezdődik. Gyülekezetek, testvéri közösségek a látható része ennek az országnak. De sokszor mi is felismerjük a konkolyt; egyének, akik nem az Isten iránti szeretetükért vannak a gyülekezetben. Hogyan lehet egy ilyen közösség az Isten országa? Jézus figyelmeztet, hagyjuk neki az ítéletet. Az utolsó ítéletet senki sem tudja elkerülni. Érdekes, hogy az ítélet kivitele itt az angyalokra van bízva. De ne felejtsük el: a példázat csak egy tárgyat világít meg. A mellék-képek csak a történet elmondását segítik elő. A mennyek országa többet ér, mint minden földi érték. Olyan, mint az elrejtett kincs, vagy az igazgyöngy — minden mást fel kell adnunk érte (Luk. 12:31, 146:16). Gondolkozzunk a képeken, amelyeket Jézus használ a mennyek országának magyarázatára. 1. A magvető és a talajok; 2. A konkoly és az aratás; 3.
