Evangéliumi Hírnök, 1988 (80. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-01 / 1. szám
1988. január 1. 3. oldal Az együttérzésnek és megbocsátásnak még egy lépéssel tovább kell menni. Az irgalmasság elemei és lelki vonatkozásainak lábat kell szerezni. A Szentírásban sokszor találunk erre példát. „Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit. Ha egy férfi, vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és a mindennapi eledel nélkül szűkölködik, valaki pedig azt mondja közületek: Menjeték el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” (Jakab 2:14—17). Meg kell értenünk a „szimpátia” igazi értelmét. Két görög szóból áll. „Szim” összefogást, együttműködést jelent. „Pátia” meg szenvedésről, elviselésről beszél. Együtt szenvedni, viselni a terhet a szegényekkel, ez a mi hivatásunk. Ezt tette Krisztus is. Marshall Katalin írt Stanley Margit életéről. Margit fiatalon ment férjhez. A házasság hamar felbomlott. A kiábrándultság, és elkeseredés egyik férfitől a másikhoz kergette. Hamarosan egy utcalány életét élte. A rendőrség jól ismerte. Margit rendszerint ott volt a legmegalázóbb és legvadabb szexuális kicsapongásokban. Mindennap jobban elkeseredett és ivásban, meg kábítószerekben keresett szabadulást. Egy jó barát megismertette őt egy keresztyén csoporttal, akik igyekeztek segíteni a társadalom salakján. Margit megszerette őket és hosszú küzdelem után elfogadta Krisztust. Miután ebben az új és tiszta életben megerősödött, visszament az utcára, mert segíteni akarta öreg barátait. Egyik nap egy rendőr megállította: „Kedves asszonyom, szeretném azt mondani, hogy az ön munkája többet ér, mint az összes rendőri hatalom.” Margit imádkozott: „URam, ne engedd, hogy felismerjen.” A rendőr kifejezte háláját és tovább ment. Nem ismerte fel az előző Margitot. Ő egy új teremtmény volt. Stanley Margit lábakat adott az Isten irgalmasságához. Én az „Irgalmasság Évére” szavazok. SZEMLE A BAPTISTA VILÁGSZÖVETSÉG VASÁRNAPJA 1988, február 7. A B. V.Sz. 1905 óta igyekszik a világ baptistáit összehozni a nemzeti határvonalakon kereztül is. A baptista világcsaládnak 35 millió bemerített tagja van, akik 136 nemzeti szövetségbe tartoznak. Munkájuk 143 országba hatol el, 130 000 helyi gyülekezetből. Mint egy nemzetközi koordináló szervezet, a B. V.Sz. elősegíti az együttműködést, a testvéri közösséget, és az igehirdetést a nemzeti szövetségekben. Egységüket Krisztusban találják meg annak dacára, hogy különböző faji, nemzeti, gazdasági és politikai háttérből jönnek össze. A Szövetség munkája öt bizottság keretén belül történik: 1. Evangélizáció és Hitoktatás; 2. Baptista Világsegély; 3. Híradás; 4. Kifejlesztés és Hasznosítás; 5. Kutatás és Tanulmányozás. Bár különböző földrajzi, gazdasági, kulturális és politikai környezetben él-B.V.Sz. elnöke: Vose Noel és főtitkára: Claas Gerhard. nek, a világ baptistáinak egy céljuk van, minden népet és nemzetet kihozni a sötétségből a Krisztus csodálatos világosságába. * * * AMERIKAI ELSŐ BAPTISTA GYÜLEKEZETE 350. évfordulóját ünnepli. 1638-ban — 18 év telt el, mióta a zarándok atyák partra szálltak az Új Világban — csak egy maroknyi hívő volt Európában, súlyos üldözés alatt. Az első baptista gyülekezetei Williams Roger alapította Providenceben, Rhode Island államában. Williams Roger 1631-ben érkezett Bostonba. Hamarosan bajba került a hatóságokkal „liberális” elvei miatt. Hitt a hívő keresztségben, demokrati-The First Baptist Church in America. kus gyülekező formában, a vallás és kormány elválasztásában, és abban, hogy fizetni kell az indiánoknak a hasznosított földért. Elvei miatt menekülnie kellett Bostonból. így lett Providence, Rhode Island megalapítva 1693-ban. Az Első Baptista Gyülekezetei Williams és barátai alapították 1638-ban. A templom, amely még most is használatban van, 1775-ben épült: „A mindenható Isten tiszteletére". * * * AZ AIDS (megszerzett elégtelen immunitás sindroma) járványos méreteket ölt. Az ötvenes években az atomháború aggasztotta az amerikai közönséget. Ma az AIDS betegség tölti el pánikkal a társadalmat. Az AIDS félelme erősen lecsökkentette a szexuális aktivitást. A szekszuális szabadosság szószólója a tömegkommunikációs ipar és a filmipar volt. Statisztikai felmérés szerint, ebben a csoportban 54% nem gondolja, hogy a házasságtörés bűn, 76% szerint homoszexualitás elfogad-
