Evangéliumi Hírnök, 1988 (80. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-01 / 1. szám

1988. január 1. 3. oldal Az együttérzésnek és megbocsátás­nak még egy lépéssel tovább kell menni. Az irgalmasság elemei és lelki vonatkozásainak lábat kell szerezni. A Szentírásban sokszor találunk erre példát. „Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözít­­heti-e őt egyedül a hit. Ha egy férfi, vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és a mindennapi eledel nélkül szűkölkö­dik, valaki pedig azt mondja közüle­­tek: Menjeték el békességgel, meleged­jetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyan­így a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” (Jakab 2:14—17). Meg kell értenünk a „szimpátia” igazi értelmét. Két görög szóból áll. „Szim” összefogást, együttműködést jelent. „Pátia” meg szenvedésről, elviselésről beszél. Együtt szenvedni, viselni a ter­het a szegényekkel, ez a mi hivatásunk. Ezt tette Krisztus is. Marshall Katalin írt Stanley Mar­git életéről. Margit fiatalon ment férj­hez. A házasság hamar felbomlott. A kiábrándultság, és elkeseredés egyik férfitől a másikhoz kergette. Hamaro­san egy utcalány életét élte. A rendőr­ség jól ismerte. Margit rendszerint ott volt a legmegalázóbb és legvadabb szexuális kicsapongásokban. Minden­nap jobban elkeseredett és ivásban, meg kábítószerekben keresett szaba­dulást. Egy jó barát megismertette őt egy keresztyén csoporttal, akik igye­keztek segíteni a társadalom salakján. Margit megszerette őket és hosszú küzdelem után elfogadta Krisztust. Miután ebben az új és tiszta életben megerősödött, visszament az utcára, mert segíteni akarta öreg barátait. Egyik nap egy rendőr megállította: „Kedves asszonyom, szeretném azt mondani, hogy az ön munkája többet ér, mint az összes rendőri hatalom.” Margit imádkozott: „URam, ne en­gedd, hogy felismerjen.” A rendőr kifejezte háláját és tovább ment. Nem ismerte fel az előző Mar­­gitot. Ő egy új teremtmény volt. Stanley Margit lábakat adott az Is­ten irgalmasságához. Én az „Irgalmasság Évére” sza­vazok. SZEMLE A BAPTISTA VILÁGSZÖVET­SÉG VASÁRNAPJA 1988, február 7. A B. V.Sz. 1905 óta igyekszik a vi­lág baptistáit összehozni a nemzeti ha­tárvonalakon kereztül is. A baptista világcsaládnak 35 millió bemerített tagja van, akik 136 nemzeti szövetség­be tartoznak. Munkájuk 143 országba hatol el, 130 000 helyi gyülekezetből. Mint egy nemzetközi koordináló szervezet, a B. V.Sz. elősegíti az együtt­működést, a testvéri közösséget, és az igehirdetést a nemzeti szövetségekben. Egységüket Krisztusban találják meg annak dacára, hogy különböző faji, nemzeti, gazdasági és politikai háttér­ből jönnek össze. A Szövetség mun­kája öt bizottság keretén belül törté­nik: 1. Evangélizáció és Hitoktatás; 2. Baptista Világsegély; 3. Híradás; 4. Kifejlesztés és Hasznosítás; 5. Kutatás és Tanulmányozás. Bár különböző földrajzi, gazdasági, kulturális és politikai környezetben él-B.V.Sz. elnöke: Vose Noel és főtit­kára: Claas Gerhard. nek, a világ baptistáinak egy céljuk van, minden népet és nemzetet kihozni a sötétségből a Krisztus csodálatos világosságába. * * * AMERIKAI ELSŐ BAPTISTA GYÜLEKEZETE 350. évfordulóját ünnepli. 1638-ban — 18 év telt el, mióta a zarándok atyák partra száll­tak az Új Világban — csak egy marok­nyi hívő volt Európában, súlyos üldö­zés alatt. Az első baptista gyülekezetei Williams Roger alapította Providence­­ben, Rhode Island államában. Williams Roger 1631-ben érkezett Bostonba. Hamarosan bajba került a hatóságokkal „liberális” elvei miatt. Hitt a hívő keresztségben, demokrati-The First Baptist Church in America. kus gyülekező formában, a vallás és kormány elválasztásában, és abban, hogy fizetni kell az indiánoknak a hasznosított földért. Elvei miatt me­nekülnie kellett Bostonból. így lett Providence, Rhode Island megalapít­va 1693-ban. Az Első Baptista Gyüle­kezetei Williams és barátai alapítot­ták 1638-ban. A templom, amely még most is hasz­nálatban van, 1775-ben épült: „A min­denható Isten tiszteletére". * * * AZ AIDS (megszerzett elégtelen im­munitás sindroma) járványos mérete­ket ölt. Az ötvenes években az atom­háború aggasztotta az amerikai közön­séget. Ma az AIDS betegség tölti el pánikkal a társadalmat. Az AIDS félelme erősen lecsökkentette a szexuá­lis aktivitást. A szekszuális szabadosság szószóló­ja a tömegkommunikációs ipar és a filmipar volt. Statisztikai felmérés sze­rint, ebben a csoportban 54% nem gondolja, hogy a házasságtörés bűn, 76% szerint homoszexualitás elfogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom