Evangéliumi Hírnök, 1986 (78. évfolyam, 3-24. szám)
1986-02-01 / 3. szám
ges segítséget nyújthat több termelésével. Ez a helyzet nagy kiterjedésű éhínség jele lehet. Felütötte fejét az utóbbi években még egy nagy veszedelem, amely fedi a pestis és a dögvész fogalmát. Ez az AIDS. Ez nem más, mint a fertőző betegségek ellen küzdőfehér sejtek elpusztulása. Megszűnik az ellenállási képesség. A vérben levő fehérsejtek harcolnak a betolakodó idegen vírusok és baktériumok ellen. Erre a modern betegségre még nincs orvosság. Mi lesz, ha elterjed és a pusztulás világméreteket ölt? Ezek a modern jelek elmélkedésre és vigyázásra intenek minden hívőt. Azonban ezek még mindig nem dátumok az Úr eljövetelére. * * * * MI AZ ÚR SZERINTI KÉSZENLÉT? Máté evangéliuma 24. részében olvashatjuk Krisztus tanítását arra nézve, hogy miként készüljünk elő és várjuk Őt. A jelek figyelése, az idők találgatása, az ölhetett kézzel való várakozás nem az, amire Krisztus oktat. Az említett 24. részben két fontos figyelmeztetést találunk. Az egyik: legyetek készen. Vizsgáljuk lelki életünket, az Úr népe közösségéhez való viszonyunkat, lelki tevékenységünket: ho-A Los Angeles-i Konvenció (1986. július 17—20) Utazás és szállítás intézők: Sipos Imre Tel.:(213) 802-2089 Takács Rozália Tel.:(213) 221-7737 Varga András Tel.: (818) 363-0890 Az érkezés helyéről és idejéről ezek a testvérek értesítendők. Szállásolás intézők: Nancy és István Malis Tel.: (714) 946-3572 Lidia és Kálmán Mátyás Tel.: (714) 794-7224 Lakosi Erzsébet Tel.: (818) 308-1541 Korai jegy vétellel (40—60 nappal az utazás előtt) kedvezményes áron lehet repülni. gyan fog találni minket az Úr, amikor jön? Merjük-e mondani: Jövel Uram Jézus hamar! Vagy pedig együtt kiáltjuk a gondatlanokkal: Hegyek, "essetek mireánk ” (Lukács 23:30). Az önvizsgálat után cselekedjünk és intézkedjünk. Bocsássunk meg, rendezzük viszonyunkat (ha kell, áldozattal is) testvéreinkkel, kérjünk bocsánatot — lemondással. Ha van levetni valónk, lelki szennyünk, ne halasszuk a tisztálkodást. Ha buzgóságunk alászáll, kérjük az Urat, hogy élessze fel a tettrekészség lelkét. A második figyelmeztetés így hangzik: “Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor hazajő, ily munkában talál” (24:46). Ne tévesszük meg magunkat. Kegyes várakozással nem leszünk szentebbek. Krisztus jövetelére való hivatkozás nem jelenti azt, hogy biblikus hívők vagyunk. A tétlen gyülekezeti tag, még ha gyakran hangoztatja is, hogy az “utolsó időkben élünk ”, tényleg nem várja, nem várhatja az Úr Jézust. Hogyan, mire várhatja egy engedetlen szolga a hazatérő urát? Vizsgáljuk meg baptista közösségi életünket. A szakításba sok energiát, időt és pénzt fektettünk. Nem lenne értelmes és hasznos a hívők egységének a létrehozásához ugyanolyan áldozatot hozni? Cselekedjünk. Az Úr közel. A jelek erősödnek és mint sötét felhők tornyosulnak. Intenek a készenlétre, a cselekvő lelki életre. ■I Az örök “Ne félj: én vagyok az első és az utolsó és az élő, pedig halott valék, és íme élek, örökkön örökké. Ámen. Ő az első és az utolsó, a Kezdet és a Vég, a királyok Királya és uraknak Ura, aki volt, aki van és aki eljövendő. Nincs hozzá hasonló. Emberi testbe öltözött, hogy mi meg Isten dicsőségét ölthessük magunkra. Embernek Fiává lett, hogy mi meg Isten fiává lehessünk. Krisztus a természeti törvényekkel ellentétes módon született, szegénységben élt és ismeretlenségben nőtt fel. Az országhatárt gyermekkorában csak egyszer lépte át. Nem volt semmi vagyona, sem hatalma, sem iskolája, sem diplomája. Rokonai jelentéktelenek és befolyásnélküliek voltak. Csecsemőkorában felingerelte a királyt, fiú korában zavarba hozta a doktorokat, férfi korában úrrá lett a természet felett. A sokaságot gyógyszer nélkül gyógyította és szolgálatáért nem kért fizetséget. Egyetlen könyvet sem írt, mégis a világ összes könyvtárai sem fogadhatnák be a könyveket, melyek Felőle megíródhatnának. Sohasem költött éneket, mégis több éneknek adott témát, mint az összes énekírók együttvéve. Nem alapított egyetemet, de még az összes iskolák sem dicsekedhetnek oly nagyszámú tanítványsereggel, mint Ő. Sohasem jutott orvosi képesítéshez, mégis több összetört lelket gyógyított, mint a doktorok valaha. Sohasem irányított hadsereget, nem vezényelt katonákat és nem használt Krisztus lőfegyvert, de még ennek ellenére is, egyetlen hadvezér sem jutott nálánál több önkénteshez, akik készek voltak a vérüket ontani érette. Ő az Első és az Utolsó, a Kezdet és a Vég, a királyok Királya, és uráknak Ura, aki volt, aki van és aki eljövendő. Ő az én Megváltóm! Nincs hozzá hasonló! Ó, Jézus, örök dicsőségnek fényessége, zarándok lelkemnek vigassága, szó nélkül is Tehozzád nyílik az én szájam, hallgatásom is kiált Tehozzád. Meddig késik és el nem jön az én Uram? Jöjjön hozzám, szegény nyomorultjához és vigasztaljon engemet. Nyújtsa ki kezét és ragadjon ki engem nyomorultat minden ínségből. Jöjj el Uram, mert Nálad nélkül víg napom s órám nem lészen; mert Te vagy az én örömöm, és Tenálad nélkül üres az én asztalom. Nyomorult vagyok, mint tömlöcbevetett és vasravert, valamíg a Te jelenlétednek világosságával nem táplálsz, szabadságra nem hozol és kegyes orcádat meg nem mutatod. Ámen. ” (Kempis Tamás, 1380—1471) Istenhez való ragaszkodásunknak oly erősnek kell lennie, hogy ne legyünk kénytelenek az emberek vigasztalását keresni. Kempis Tamás * Nehéz a megszokott dolgot elhagynunk: de még nehezebb magunk akarata ellen cselekednünk. Kempis Tamás
