Evangéliumi Hírnök, 1985 (77. évfolyam, 1-24. szám)

1985-03-15 / 6. szám

7. oldal 1985. március 15. KÉPEK MOSZKVÁBÓL Az amerikai National Council of Churches 266 delegátusa az elmúlt nyá­ron Oroszországba látogatott. Az ot­tani tartózkodás alatt 1984. június 18- án a moszkvai baptista imaházban gyű­lést tartott. Vins György, a sokat szenvedett orosz baptista lelkipásztor, aki most Amerikában él, Indiana államban ki­adott lapjában képet közöl az amerikai vendégek gyűlésén történt események­ről. A képen két bátor orosz szabad baptista testvér, az egyik nő, a karzat­ról kiterített két fehér vászonra írt, nagy betűs feliratot. A feliratok szöve­gét idézzük: "Number of prisoners for the work of the gospel is constantly increasing and reaches 200 persons now. ” A másik: “Practically all the members of inde­pendent spiritual centre — the Council of Churches ECB — are cast into prison. ” Magyarul: “A fogságba vetettek száma, akik evangéliumi munkát végeztek, állandó­an nő és már eléri a 200-as számot.” A független lelki központ — a Gyü­lekezetek Tanácsa, ECB — majdnem minden tagját bebörtönözték.” A cikk közli, hogy az ún. “Deacon- Vigilantes” őrködő diakónusok a tit­kosrendőrségjelenlevő embereivel azon­nal közbeléptek. A vászonra írt fel­iratot nem vehették el, mert a fel­mutató testvérek leejtették a karzatról. A “bűnösöket” azonban eltávolítot­ták. Hova? Ez az eset világot vet néhány szomo­rú és örvendetes dologra. A szomorú az, hogy a hűséges orosz baptista test­véreknek így kellett az amerikai keresz­tyének figyelmét felhívni arra a tényre, amit a jó lelkek, a szovjet ateizmusban semmi rosszat nem látó, szabad föl­dön élő atyafiak elködösítenek, hogy a szovjet földön nincs teljes vallásszabad­ság. Ezt, ezek a testvérek saját előre látott szenvedésük árán kiáltják a világ fülébe. Van bizonyos mértékű szabad­ságuk az orosz kormány által elismer­teknek. Hogy az a szabadság milyen, arra mutat az az új kifejezés: “deacon vigilantes”. Más szóval az orosz titkos rendőrség beszervezett diakónusokat, hogy az állam érdekeire velük együtt vigyázzanak és a rendetlenkedő két, a szabadságra törekvőket a KGB segít­ségével távolítsák el. Az örvendetes része a közlemény­nek az, hogy az igazi, hűséges orosz baptistákban él az első keresztyének és az ősök hite és bátorsága. Ezek a nők és férfiak tudták, mi vár rájuk és mégis kiálltak a szabadságért. Rosszat tet­tek? A szovjet szerint igen és most alig­hanem a munkatáborokba kerültek. BIBLIA MAGYARÁZÓ 1985. március 31. KRISZTUS A KERESZTEN János 19:17—30 János apostol éles szemei a kereszt­­refeszítés végrehajtása mögött az elve­temült emberiség lelkületét és a hűsége­sek kitartását szemlélték. I. Az áldozati Bárányt, az Úr Jézust nemcsak a legkegyetíenebb kivégzés­sel, felfeszítéssel büntették, hanem em­lékét is meg akarták gyalázni azzal, hogy a szégyenletes “koponyák he­gyén” küldték halálba. A gyalázatot Pilátus gúnnyal is tetézte. Három nyel­vű feliratot helyeztetett a keresztre. Ez­zel talán a zsidókon is bosszút akart állni Pilátus. A keresztrefeszítés napvi­lágra hozta az emberi gonoszságot és közli velünk, hogy akik nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok a kopo­nyák hegyén álló tömeggel értenek egyet. jj Szövegünk leírja egyrészt a zsidó ve­zetők érzékenységét és hiúságát, vala­mint a közömbös katonák kapzsisá­gát. A zsidó vezetők ijesztették Pilátust, hogy ha Jézust, aki királynak vallja magát, el nem ítéli, akkor nem barátja a császárnak. Mikor Pilátus kitűzte a fára: Jézus a zsidók királya, akkor ez ellen hevesen tiltakoztak. Krisztus a bűnt és az érdemet valóban felvitte a fára. A szentségtelen fán függött a Szent. A kereszt nem csupán Isten végtelen szeretetének, hanem a bűnös ember elvetemültségének is az örök jele. A római katonák az emberek közös csoportját képviselik. Ezeket Krisztus áldozata nem érintette. Csak a várható “haszonra”, az elítéltek anyagi javaira áhítoztak. Ezek a katonák nem kíván­ták Krisztus felfeszítését, ezek “semle­gesek” maradtak és ezzel a közömbös­ség példái lettek. Semmit nem koc­káztattak, csak hasznot húztak. Krisz­tus azonban már földi életében ki­fejtette, hogy az Ő követésében nincs semlegesség: vagy vele, vagy ellene. III. Szövegünk legmeghatóbb része az a gyengéd jelenet, amikor az Úr Jézus a keresztről János gondjaira bízta édes­anyját, Máriát. Ebben a jelenetben fel­emelő az anyai szeretet bátorsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom