Evangéliumi Hírnök, 1984 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1984-05-01 / 9. szám
1984. május 1. Az örök élet egy ajándék, amely hit által lesz a mienk. De egy krisztusi élet abban mutatkozik meg, hogy a Mester erényei és tulajdonságai mibennünk is meglátszanak. A hit cselekedetekben mutatkozik meg (15 —16). Nonnan Tamás népkonyhát tartott fenn New Yorkban éveken át. O mindig hangoztatta: “Nem lehet egy embernek az Isten országáról beszélni, amíg üres a gyomra.” Hit, mint egy lelki tulajdonság nem látható. Cselekedetek igazolják vallásunkat (18). Elméleti hit az Isten létezésében nem üdvözít (19). Ábrahám igazolta hitét, amikor fiát felajánlotta Istennek (21—23). Jakab szerint a kiegyensúlyozott tanítvány az igazi követője Krisztusnak. * Aranymondat: Jakab 2:17. * Napi áhítat: Ápr. 30. H. Jakab 2:1-7 Máj. 1. K. Jakab 2:8 —13 Máj. 2. Sz. III. Móz 19:13-18 Máj. 3. Cs. Jakab 2:14 — 18 Máj. 4. P. Jakab 2:19 — 26 Máj. 5. Sz. I. Móz 22:1 —14 Máj. 6. V. Józs. 2:1—4 * * * 1984. május 13. VIGYÁZZ A NYELVEDRE (Jakab 3:1-10, 13-18) Egy görög filozófus megkérte a szolgáját, hogy készítse el a legjobb ételt. A szolga nyelvet főzött. “Miért választottad ezt az ételt”, kérdezte a mester? “Megfigyeltem, hogy a nyelv gyönyörű melódiákat énekel, értelmes beszélgetést folytat, tanítja a tudatlant, és megvilágítja az élet útját. Későbben a filozófus a legrosszabb ételt akarta látni. A szolga megint nyelvet főzött. “Saját magadat tagadod meg”, pörölt a mester. “De drága uram — válaszolt a szolga — a nyelv borzalmas hazugságokat mond, alaptalan pletykákat terjeszt, jellem becsmérelést folytat, barátságot megölt és bánatot vet az életünk talajába. ” Igaza volt a szolgának! I. A tanítvány szabályozza a beszédjét. A. Megbízható tanító (3:1). Hasonlítsd össze Máté 18:6-al. B. Megfékezi a nyelvét. (2:2 — 5) ■faluim A zabla és a kormánylapát illusztrálja a kis dolgok nagy szerepét. A nyelv egy kis tag a testben, de aki uralma alá hajtotta a nyelvet, mindent elérhet. C. A fékezhetetlen beszéd veszedelme (2:6 —8).Gonosz beszéd az ördögtől származik. Mindent el tud rombolni. Uralmunk alá hajtottuk a teremtett világot, de nem tudjuk korlátozni a saját nyelvünket. Hale Everett Edward, a “Haza nélküli ember” című könyvében egy fiatal katona megakarja buktatni az amerikai kormányt. Felfedezték és ítélet elé hozták. A törvény előtt kikelt magából és azt kiáltotta: “Kívánom, hogy sohase halljak Amerikáról többet. ” Az ítélet az volt, hogy száműzetésben kell élnie és nem beszélhet honfitársaival. Az élete nyomorultan és elhagyottan tengődött. Mindenki a “haza nélküli ember”-ként ismerte. D. A kétnyelvű ember (3:9 — 10) Mi tele vagyunk ellentétekkel. Áldjuk az Urat és átkozzuk az embert. Imádkozunk hangosan és az imaházon kívül lehordjuk a testvérünket. Bizonyságot teszünk a testvéri körben és odahaza keserű háborút folytatunk élettársunkkal. II. A tanítvány igazi bölcsességet keres. A. A hamis bölcsességet elkerüli. (3:13-18) Bölcsesség nem a tények tudása, hanem az Isten szerinti magatartás. A bölcsesség kezdete az Isten félelme. Irigység és viszálykodás nagyravágyásból és versengésből származik. Az Edenben is ez volt az ember szomorú végzete. Olyan akart lenni mint az Isten és oktalanul bűnbe esett. Ha versengésből sikerül előnyt szerezned, mások árán, ne dicsekedj. Az igazság, az Isten törvénye ellen vétkeztél. Ez a téves bölcsesség földi eredetű és mint minden földi, időleges, nem tart örökké. Még tovább is mehetünk, a földi bölcsesség az ördögtől származik. B. Istentől való bölcsességet keres. (3:17-18) Miután a földi bölcsesség nem vezet a jó útra, mennyei megértésért kell küzdeni. A földi bölcsességet békétlenség, háború és irigység jellemzi, a mennyből jövő megértés, békét, méltányosságot hoz magával. Földi okosság egyéni előnyt igyekszik elérni. Isteni bölcsesség másokat is figye7. oldal lembe vesz és igyekszik az ő érdeküket szolgálni. C. Másokról rosszat beszélni bűn. Egy különleges hatalmat gyakorol a hívők között a pletyka. Day Erzsébet a “Három aranykapu” versében figyelmeztet arra, hogy három kérdést vessünk fel, mielőtt másokról véleményt mondunk. Igaz, amit mondok? Fontos, hogy megmondjam? Szeretetből beszélek-e? * Aranymondat: Jakab 4:8. * Napi áhítat: Máj. 7. H. Jakab 3:1-5 Máj. 8. K. Jakab 3:6-12 Máj. 9. Sz. Ezékiel 33:1 — 9 Máj. 10. Cs. Példab. 18:17-21 Máj. 11. P. Jakab 3:13-18 Máj. 12. Sz. Tess. 3:6-13 Máj. 13. V. I Kor. 1:26-31 Bretz Tivadar *** 1984. május 20. FELELŐSEK VAGYUNK AZ ISTENNEK (Jakab 4:1 — 10, 13—17) A mai lecke, amely felelősségre hív az Isten előtt, az előző témák folytatása. Azokban az apostol állhatatosságról és egységről beszél. Ezek a tulajdonságok kitűnnek, ha a világ barátságáról lemondunk. Egy divatos és gazdag asszonycsoport egy szénbányát akart megvizsgálni. Az egyik egy szép fehér ruhában volt. Az őr tanácsolta, hogy cseréljen ruhát. Az asszony hidegen válaszolt. “Uram, én úgy öltözködöm, ahogy akarok és senki sem fog megakadályozni engem, hogy fehér ruhában menjek a bányába.” “Igaza van aszszonyom — válaszolta az őr —. Senki sem tudja megakadályozni a fehér ruhában való bemenetelt, de a bányából csak fekete ruhában lehet visszajönni. ” így van az Isten gyermekével. Akárhová elmehet, akármit csinálhat, de a világ bemocskolja a fehér ruhát. I. A viszály forrása (4:1-3) A. Világi vágyak ébresztik a rosszindulatot és egymás közötti harcot. Önző kívánság a görög eredetiben “hedonizmust” jelent. Ez a filozófia kéjben fejezi ki az emberi élet valódiságát és elveti a fájdalmat. Az emberi szívben állandó harcot folytat-
