Evangéliumi Hírnök, 1984 (76. évfolyam, 1-24. szám)

1984-02-01 / 3. szám

(USPS 716300) 8. oldal 1984. február 1. POSTMASTER: Send Form 3579 to Hungarian Baptist Union of America 748 Fordham Rd., Palm Bay, Fla. 32905 SECOND CLASS POSTAGE PUBLICATIONS tak részére családi meleg kör és nyu­galom vár az Őházában. II. TÉRJETEK ISTENHEZ “Keressétek az Urat, amíg megta­lálható, hívjátok Őt segítségül, amíg közel van. Hagyja el a gonosz az ő útját, és térjen az Úrhoz, és könyö­rül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban. ” (55:7 — 8) Ez a szózat most is éppen olyan időszerű, mint amikor először hangzott a próféta ajkáról. Krisztus pedig legfőképpen mutatta nekünk az Atya megbocsátó természetét és kezdeményezését. Ő nem várt a bűnösre,^ nem tartotta a haragot, hanem Ő tette felénk az első lépést, és hangoztatta kedves hívását. III. VEGYÉTEK ISTEN ÉLTETŐ BESZÉDÉT Az Isten szava olyan, mint az ön­töző eső a tikkadt földön: termővé és gyümölcsözővé teszi azt, és idővel ke_­­nyeret ad az éhezőnek. Akik az Ő szavát tanulják és vesznek belőle táp­lálékot, azok soha sem fognak szű­kölködni áldások nélkül. Az Úr be­széde vigasztal, táplál, reményt és erőt ad, és az Ő asztalánál mindig bőven van a lelki eledel. A kérdés nekünk az: jövünk-e szí­vesen az Úr asztalához? Szeretünk-e nála táplálkozni, vagy pedig kéret­jük-e magunkat, mint a finnyás és akaratos gyerekek, akik nem szeretik a jó ételt? Meg vagyunk-e telve na­gyon a világi táplálékokkal? Mi lett az étvágyunkkal? És mi lesz velünk, hogy ha tovább is elutasítjuk az O vi­zét, az Ő kenyerét? — Testvérek, amíg a kegyelem ajtaja nyitva van, keressük az Urat, törekedjünk át­menni az ajtón, és vegyük hálás szív­vel az Ő táplálékát az Ő asztaláról. A hit Isten ajándéka, amit ember nem adhat és nem vehet el semmifé­le ígérettel, vagy üldözéssel. (Thomas Fuller) Aranymondat: “Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok Őt se­gítségül, amíg közel van.” (Ézs. 55:6) 3|C Napi áhítat: Febr. 13. H. Ézs. 54:1 — 10 Febr. 14. K. Zsolt. 93:1—5 Febr. 15. Sz. Zsolt. 98:1 — 9 Febr. 16. Cs. Ján. 6:32 — 41 Febr. 17. P. Ezs. 56:1-8 Febr. 18. Sz. Ézs. 55:1—5 Febr. 19. V. Ézs. 55:6-13 * ** 1984. február 26. MIT KÍVÁN TŐLED ISTENED? (Ézsaiás 58. és 59. rész) Ha egy folyót nézünk, az áramló vízen kívül tudatán vagyunk annak, hogy a víz a partok között folyik. Ha a zsidók vallási életét nézzük, az ótes­­tamentumi időkben, ott tudjuk ha­sonlítani a partokhoz az ő sok vallási ünnepi és böjti napjaikat. Ők szigo­rúbban betartották az ünnepnapo­kat és szigorúan tartották a böjtöket is, különösen olyankor, amikor ve­szedelem fenyegette őket. Böjtöltek az engesztelődés napján, a Jeruzsá­lem eleste évfordulóján (Tebeth), és a különböző veszedelmek évforduló­ján. Amikor már visszatértek a száműzetésből, akkor is tartották a böjti napokat és valahogy abban ta­lálták biztonságukat. Egy ilyen nép­hez szól a próféta által az Úr: “íme, böjtölésetek napján kedvtelésteket űzitek, és minden robotosaitokat szorongatjátok” (58:3). Hát ha ilyen böjtölés nem kedves előtte, akkor mi az, amit kíván Isten az Ő népétől? I. LEGYÉL ŐSZINTE Isten nem szereti az álszenteske­dést. Izráel népe követte az előírt vallási szertartásokat, de a szívük meg volt keményedve az árvák és a szolgák iránt. Zúgolódtak az Isten el­len, kérdezve, hogy “Miért böjtölünk és te nem nézed, gyötörjük lelkünket és Te nem tudod?” (58:3) Nem lát­ták be, hogy Isten előtt a nyílt, őszin­te szív többet számít, mint az égő ál­dozatok és vallásos szertartások nagy tömege. A böjtölés hatásos, de csak akkor, ha tiszta szívből, önakaratból és nem kényszerből származik. II. TISZTELD SZOLGÁLATOD ÁLTAL AZ URAT Az igazi isteni tisztelet a felebaráti szolgálatban érvényesül, mint ahogy Ézsaiás tovább mondja a 6. és 7. ver­sekben: “Hát nem ez-e a böjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a go­noszságnak bilincseit, az igának kö­teleit megoldjad és szabadon bo­csásd az elnyomottakat . . . hogy az éhezőnek megszegd a kenyeret, és a szegény bujdosókat házadba bevi­gyed, ha meztelent látsz felruházzad és sajátod előtt el ne rejtsd maga­dat?” Krisztus missziója pontosan ezen a vonalon lett elindítva, mint ahogy Lukács evangéliuma szerint olvassuk Luk. 4:18—19-ben. Ne­künk is van bőven alkalmunk ilyen szolgálat tételre, mint Isten elhívott követeinek. III. GYÖNYÖRKÖDJÉL AZ ÚRBAN A világ gyönyörei helyett és a val­lási szertartásosság helyett gyönyör­ködjünk az Úrban. Akkor, Ézsaiás szerint, kiáltasz és az Úr meghallgat (9. vers). Ha az Úr napját megtart­juk, ha az igazi örömünk benne lesz és nem világi szórakozásokban, ha szívből szolgáljuk Őt és felebaráta­inkat, akkor lesz igazi jutalma és gyönyöre lelkűnknek. Isten áldásainak gazdag folyója örökké áramlik felénk. Ne tévesszük össze az Ő áldásait a partok (ünne­pek és böjtök) vonalaival, hanem ör­vendjünk Őbenne. Akkor, szent sza­va szerint, Ő hordoz majd minket a föld magaslatain és részesek leszünk Jákob örökségében. (58:14) * Aranymondat; “. . . Mit kíván az Úr tetőled: Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmassá­got és hogy alázatosan járj a te Iste­neddel. ” (Mik. 6:7) * Napi áhítat: Febr. 20. H. Zsolt. 15:1-5 Febr. 21. K. Zsolt. 24:1-10 Febr. 22. Sz. Ézs. 57:9-58:2 Febr. 23. Cs. ézs. 57:3 — 13 Febr. 24. P. Ézs. 57:14-21 Febr. 25. Sz. Ézs. 58:1—5 Febr. 26. V. Ézs. 58:6-14 Dr. Molnár Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom