Evangéliumi Hírnök, 1983 (75. évfolyam, 2-24. szám)

1983-09-15 / 18. szám

BIBLIA ^ MAGYARÁZÓ

1983. október 2.

A BŰN

Jeremiás 2:9-13;

Róma 1:18, 28-32, 2:1,11.

Leckénk a bűn problémájával foglalkozik. A bűn a hitetleneknek probléma, amely felett bölcselkednek. Kérdezik: van-e bűn, s ha van, hogyan jött a tökéletes teremtett világba, ha jött miért engedte Isten, hogy az ember életét megrontsa? A hivő részére a bűn halálos veszély s kérdése az, hogyan menekülhet meg a bűn átkos következményétől?

A hivő gyakorlati: Látja a bűnt, érzi hatását és keresi a szabadulást.

A hitetlen elméleti: filozofál, kérdez, panaszkodik és reménytelenül szenved.

A Biblia is gyakorlati. Megállapítja, hogy van bűn, a bűn halálos és közli a biztos hatású orvosságot.

I.

A bűn lényege az Úr megállapítása szerint, amint Jeremiásnál olvassuk, betűszerint: Isten csere. (11. v.) Az ember elhagyta az élő és éltető Istent és keresett más hatalmat, vagy tárgyat, amelynek kedvét keresse. Az a más “isten” a hasonlatban “repedezett kút” volt, amit az ember maga ásott és amely nem tartotta a vizet.

Ennél a kijelentésnél elmélkedni kell: mi az a mi életünkben, ami minket kettős gonoszság elkövetésére hajt? Mi fordítja el az embert Isten igaz tiszteletétől s mi az a hiábavalóság, amit az magának készít és amiben az ember végzetesen csalatkozik. Mi az a “repedezett kút” amely nem ad élő vizet?

II.

Pál apostol, amikor a bűnről volt szó nem bölcselkedett, hanem elénk tárta, mint tényt. Megállapította, hogyan tekinti Isten a bűnt. (Róma 1:18) A bűn Isten haragját hívja ki. Majd a 28-32. versekben felsorolja a bűn megnyilvánulását és káros hatását. Kijelenti, hogy a bűnös élet természetellenes élet s ami természetellenes, az Teremtő szándéka ellenes is.

III.

A római levél 2. része első versében az értelmes emberhez szól.

1983. szeptember 15.

(l)Bárki vagy, tanult, vagy tanulatlan, gazdag, vagy szegény, menthetetlen vagy Isten bűntől váltó ereje nélkül. (2) A bűn büntet. A bűnös nem csupán vétkezik, hanem maga ellen mondja ki az ítéletet. (3) Fedezzük fel a bűnt, de ne másban, hanem magunkban. A másban való bűn kereső rendszerint saját bűneit takargatja. Az ilyen ember menthetetlen.

Fontos nyilatkozatot találunk a 2. r. 11. versében: Isten nem személyválogató. Ne társítsuk azt a mondást a mi emberi gyengeségünkkel. Isten, a tökéletes igazság nem fogja elfordítani a bűn természetes következményét, a büntetést. De mert O a törvény ura, megteszi azt, hogy a bűnbánó, megtérő embert kegyelmében részesíti .*

Aranymondat: Róma 3:23.

Napi áhítat:

Szept. 26. H. Jeremiás 2:9-13. Szept. 27. K. Zsoltár 51:1-12. Szept. 28. Sz. Róma 1:18-23.

Szept. 29. Cs. Róma 2:1-11.

Szept. 30. P. Róma 2:12-16.

Okt. 1. Sz. Róma 2:17-24.

Okt. 2. V. Róma 2:25-29. U.

* * * *

1983. október 9.

ISTEN SZERETET Hóseás 11:1-4,8; 14:5-8;

I.János 4:8-12

Istenünk sok változatban mutatja be hatalmát, gondviselését és atyai szerepét. Isten teremtő: ezt csodáljuk. Isten gondviselő: ezt tapasztaljuk. Isten szerető Atya: ez boldogít. Ahogy nem foghatjuk fel hogyan, miért teremtette a világot, épp úgy nem értjük meg, hogy ez a hatalmas Teremtő miért szereti az embert? Minden ember kérdezheti: miért szeret engem?

Hóseás próféta közel járt a titok szívéhez: Isten, a Teremtő, olyan mint egy szerető szülő. Mint egy Atya, szereti gyermekeit, amiket teremtett. Erre a szeretetre Hóseás próféta a szülői szeretetet hozza fel példának.

Miért szereti gyermekét egy édesapa, vagy édesanya még akkor is, ha a gyermek rossz útra tért? A szülői szeretetet nem lehet megmagyarázni, csak elfogadni, élvezni és mondani: ilyen az igazi szeretet.

I.

Isten szeretete tervezi a jót, szabad földre hívta Izraelt. Gyengéd figye7. oldal

lemmel nevel, járni tanít, védelmez, karjaiba vesz és gyógyít. (3. v.) Ez a szeretet szeretetet plántál az emberek szívébe, hogy legyenek, akik szeressenek és legyenek akiket szeressünk. Ez a szeretet felszabadít és gondoz. Isten szeretete tökéletes. Nem függ gyermekei jóságától és hűségétől. Izrael nem viszonozta ezt a szeretetet. Elfordult az Úrtól és bálványoknak áldozott. A mennyei Atya szíve még akkor is nem a büntetés felé hajlott, hanem szánalomra és irgalomra gerjedt.

II.

A szeretet csak jóra és szépre képes. Az isteni szeretet nem okozhat kárt és nem tehet rosszat. Hóseás a 14. r. 5-8 verseiben költői szépséggel leírja, mit mível Isten tökéletes szeretete. Gyógyít — helyreállít. Bármilyen rossz legyen egy ország népe, egy gyülekezet helyzete, Isten kiépíti gyermekeit és szent, védett néppé teszi. A feltétel: Isten szeretetét el kell fogadni és élni kell vele. Népét hasznossá teszi. Még egy nagyon fontos áldásban részesíti gyermekeit: jóhírűvé teszi! Ha egyéni, gyülekezeti hírünk nem jó, akkor valami ok miatt Isten szeretete nem érintett.

III.

A mi szeretetünk a próbakő. Aki szereti attyafiát, az ismeri Istent, aki ismeri Istent, az újjászületett ember. Isten bebizonyította szeretetét a legnagyobb áldozattal: Fiát adta. Bizonyítsuk mi is szeretetünket lemondással, önmegtagadással, áldozattal és bocsánatkészséggel.

*

Aranymondat: I.János 4:8.

Napi áhítat:

Okt. 3. H. - Hóseás 11:1-9.

Okt. 4. K. - Hóseás 14:1-9.

Okt. 5. Sz. — Zsoltár 139:7-18. Okt. 6. Cs. — János 3:16-21.

Okt. 7. P. - Róma 6:15-23.

Okt. 8. Sz. — Róma 7:21-8:4.

Okt. 9. V. - LJános 4:7-12. y * * *

1983. október 16.

A SZERETET BIZONYÍTÉKA: FIÁT ADTA Róma 3:21-26, 5:6-11;

Kolossé 1:13-14.

I.

Krisztus vére: titokzatos.

Bár úgy olvassuk, az “O vére által“ , üdvösségünket nem a folyadékban, hanem abban az áldozatban találjuk, amely ezt a vért ontot-