Evangéliumi Hírnök, 1983 (75. évfolyam, 2-24. szám)
1983-09-15 / 18. szám
Postmaster: Send address change to (USPS 716300) Hungarian Baptist Union of America VOL. 75., NO. 18. SEPT. 15. 1983 748 Fordham Rd., Palm Bay, Fla. 32905 75. £vF. 18. SZÁM, 1983. SZEPT. 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America_______Since 1908__________Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja ‘‘AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK H A T A L M A ” (Róma 1:16) AZ első keresztyén Európában, amelyről írásos bizonyíték van, egy nő, Lidia volt. Ezzel a hivő asszonynyal nem sokat foglalkoznak az európai és amerikai keresztyének, pedig ez asszony nem csak történelmi jelentőségű, hanem a krisztusi életforma bemutatásában és a misszió feladat végzésében példaadó nő volt. Lukács, az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvében a 16. részben négy verset szentel ennek a megtért nőnek a munkája leírására. Lidia sok tekintetben első volt, nem csupán abban, hogy “figyelmezett azokra, amit Pál mond vala. ”(16:14) Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy Rómában lehettek keresztyének, mielőtt Pál Filippibe érkezett. A 3000 megtért egyén között, aki Péter prédikációja nyomán az Úr Jézus tanítványa lett, lehetett néhány római zsidó. Ez azonban feltételezés. Az első európai, akiről az írás szól, hogy elfogadta Krisztust üdvözítőjének és akinek a Írástudók Senki sem ismeri el önmagáról, hogy rossz gyermeke az égi Atyának, hogy vonakodó, kelletlen hallgatója az Igék dallamának. Amit a mennyei Atya mond, kit érdekel? Pedig minden szava a mi javunk. Bezzeg a nagyvilág csábító hangjai után lélegzetfogytig szaladunk. Életünkben ezer meg ezer könyv érdekel, lelkendezve olvasunk végig minden betűt; pedig tudjuk, hogy hiábavalóság, nem adhatnak többet, csak keserűt. Ezer meg ezer könyv Fertőzött, terhelt, rontott s tett szárnyalni vágyó lelkünkre bús igát; testvérem, aki tengernyi könyvet olvastál életedben, elolvastad a Bibliát? “Szemtanú" Zarándok az Ű r Pitvarában c. könyvből. LIDIA megtérését Lukács feljegyezte Lidia volt. Ki volt ez a nő? Az írásokból tudjuk, thiatira kisázsiai városból származott, bíboráru eladásával foglalkozott és a macedóniai Filippi városban űzte foglalkozását. Férjéről nem szól Lukács, ami azt is jelentheti, hogy özvegy volt. Feltevések szerint nem született zsidónak, hanem a zsidó hitre tért. Mint vallásos nőt az írás úgy jellemzi, hogy Lidia “féli vala Istent, ” azaz istenfélő asszony volt. További feltevés szerint jó módban élt. Vendégül látta Pált és társait és “házanéppel” — kiszolgáló személyzettel rendelkezett. I. Pál azúr vezetése alatt ment Filippibe. Az apostolok Cselekedeteiről írt könyv 15. része 7. verse szerint a Lélek nem engedte Kisázsiában tovább missziózni. A Lélek látomás által Macedónia felé irányította. így jutott el Filippibe. A Lélek itt tovább vezette az apostolt egy folyó víz mellé, ahol az “imádkozás szokott lenni. ” A filippibeli zsidók minden valószínűség szerint azért mentek a folyóvízhez imádkozásra, hogy ott a rituális tisztálkodási követelményeknek eleget tehessenek. A folyó partján a Lélek továbbműködött: “megnyitá (Lidia) szivét, hogy figyelmezzen azokra, amiket Pál mond vala. ” A keresztyén misszió a Lélek vezetése alatt áll. A misszionáriusok, az apostolok, a tanítványok részéről a teendő kettős: feltétlen engedelmesség és örömteljes munkálkodás. Emberi okoskodásunk és jól elgondolt, nemes szándékú terveink nem mindig egyeznek az Úr akaratával. De ha engedünk az Úr vezetésének, akkor mindig csodálatos eredményt láthatunk. II. Lidia megtért! Az istenfélő Lídiának is meg kellett térnie. Az istenfélelem Krisztus nélkül emberi cselekedet. Krisztussal ez a “félelem” isteni kegyelemmel gyarapodik. Istenfélelemben a mi jóságunk játszik szerepet, Krisztus elfogadásával Isten erejének és szeretetének adunk első helyet. Ez a szeretet az, amely megtart és az üdvről biztosít. Lidia elfogadta az Úr Jézust házanépével együtt. Életében és házában változás állt be. Bementkezett. A bemerítkezés az Úr Jézusról való vallástétel egyik formája. Mintha azt mondta volna: a régi életnek meghaltam és most Krisztussal új életet kezdtem. A bíborárus kereskedőből keresztyén gyülekezetét kezdő tanítvány lett. Lídiánál a bemerítkezés nem volt veszélytelen és áldozatmentes szertartás. Kitette magát zsidó hittársai megvetésének és üldözésének, kockáztatta a jól menő üzleti jövedelmét. Viszont Lídiánál a bemerítkezés nem volt “szertartás, ” vagy “sákramentum”, hanem egy üdvösséget nyert asszony mindenre kész, bátor bizonyságtevése. Hogy Lidia otthona a verést és börtönbüntetést szenvedett apostol menedékvára lett, az már Lidia újjá lett természetének a következménye volt. Pál a krisztusiaknál talált oltalmat és gyógyulást. III. Lidia azt tette, amit az Úr minden megváltott lélektől elvár: ami örömet, biztonságérzést, üdvbizonyosságot nyert, azt hirdette. Nem sokára, megtérése után, mások szíve is megnyílt az Evangélium előtt és egy kis lelki közösség alakult. Ez a lelki közösség lett a filippibeli gyülekezet. A gyülekezet “alapító tagjai” Lidia és
