Evangéliumi Hírnök, 1981 (73. évfolyam, 1-16. szám)
1981-02-15 / 4. szám
VOL. 73., No. 4, FEBRUARY 15, 1981 (USPS 716300) 73. ÉVF., 4. SZÁM, 1981. FEBRUÁR 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja "AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA” (Róma 1:16) Sok olyan név van a Bibliában, mellyel csak egyszer-kétszer találkozunk. Ilyen e név Táré, Ábrahám atyjáé is. Ha Táré körülményeit és cselekedeteit vizsgáljuk, találunk nála szépet és elvetni valót. Nem minden ember élete olyan szép, mint a szivárvány és tiszta, mint a havasi forrás. Tárénál elkerülendő hibának találjuk, hogy megértette Isten parancsát, de a követésben megtorpant. Sém, Istenhez hű és Isten ígéreteit bíró nemzetségből származott. Büszke lehetett őseire, de Istenben hivő szüléinkre való hivatkozás nem visz közelebb Istenhez s nem erősíti hitünket. Ebbe a hibába estek a zsidók, mikor azzal dicsekedtek Jézus előtt: “Ábrahám utódai vagyunk” (Jn 8:33). Amire Jézus így válaszolt: “A ti atyátok az ördög, tőle származtok...” (Jn 8:44; Mt 8:11-12). A szülők hitével még nem üdvözült senki. Táré ismerte Isten terveit, mégis bálványimádó volt (Józs. 24:2). Tudott az özönvízről, Nőéről és Bábel tornyáról — s mégis, mint Manassé és társai — bálványimádó maradt. Táré az első, akinél először említi a bálványimádást a Szentírás. Aki nem Istennek, az a bálványoknak szolgál. “Senki sem szolgálhat két úrnak” (Mt 6:24). Mindegy, hogy a bálványokat minek nevezzük; jólét, hírnév, vagy vallásos vakbuzgóság, mely emberekben, gyülekezetekben, sőt nemzetek között is szeretet-hiányhoz (gyűlölethez) vezet. Isten kihívta Ábrahámot a romlott erkölcsű nemzetségből: “A dicsőség Istene megjelent Ábrahámnak” (Ap.Csel. 7:2 — 4), ami Táréra nagy hatással volt. Bűnbánatot tartott, szakított eddigi életével és új életet kezdett. Ábrahám élete áldásul szolgált apjának az Isten megismeréséhez. Táré Ábrahám által “elf------------------------'----------------------| TÁRÉ 1 Mózes 11:31—32. hívott” \ett. Szép gyümölcse volt ez a fiú bizonyságtevésének. Volt-e valaha is a mi életünk bizonyságtevő és eredményes? Mikor Táré hallott az Isten hívásáról, nem habozott, hanem engedelmeskedett. Nemcsak családját, hanem a rokonságát is magával vitte. A lelkesedés nála nem szalmaláng, hanem szívet melegítő tűz volt. Táré elhitte és magáévá tette amit a fia mondott és mint később Ráháb, ő is felszólította rokonait kivonulásra. Talán Ábrahám hibája volt, hogy a vezetést átengedte Tárénak. Táré lett a csoport vezetője, de szegény lelkiekben nem jutott tovább az első lépésnél. Sokszor tapasztalható, hogy hivő gyülekezetekben egyes vezetők éveken keresztül nem jutnak tovább az első lépésnél. Táré kivonult Urból, elhagyta a Weöres Sándor: A Logoshoz Derékban lángban láttalak s láttam, hogy még nem égtél Egy csepp sem érte lábadat, mikor a vízre léptél. Te csipkebokrom s Jézusom, te készen-adott jóság, rejtélytelen szilárd orom, nem-osztható valóság! S a csoda én vagyok magam mert rejtélyes a vétek; iszaptól csapzott a hajam és kusza tűzben égek. Testem hamuja egyre hull, lángkévém messze lebben. Álmok visszája fodrosul a nyugtalan vizekben. Vagyok a mélység és tető, sok útvesztőjü hegység. S Te a tovább-nem-fejthető, legegyszerűbb nagy egység. bálványimádás helyét, vállalta a szégyent és a félreismerést — mely ilyenkor elkerülhetetlen, mint minden megtérésnél — és mégis egy dologban hibázott. Hibája az volt, hogy megfeledkezett arról, hogy Isten követése két dolgot kíván, kivonulni a világból és belépni az Isten közösségébe. Ő is jól futott, mint a galáciabeliek (Gál 5:7), de csak Háráig. A csoport pihenni akart, s a pihenésből “ottmaradás” lett. Hány ilyen ember van a világon? Táré gyenge és tétovázó volt, mint amit neve is jelent. Megijedt az Isten haragjától, az utolsó ítélettől. Lemondott sok mindenről, megváltozott, elindult, de nem ment be az Istentől megígért földre. A sok bűntől való elszakadás még nem Krisztusnak, mint személyes Megváltónak az elfogadása. Jézus elfogadása többet jelent a bűn elhagyásánál! Hárán a pusztán innen volt s Táré — kiben gyenge volt a lelki élet — nem mert neki vágni a sivatagnak, mely őt Kánaántól elválasztotta. Nem merte vállalni a megpróbáltatást és a nélkülözést. Nagyok voltak az igényei, melyet a sivatag nem biztosított. így vannak sokszor az üdvöt keresők a hitélettel. Táré a határon kívül maradt. Akik Táréval utaztak mind ott rekedtek Háránban. Hátráltatta Ábrahámot is, mert Táré nélkül tovább jutott volna. Útitársak nem mindig “társak”, sokszor visszatartják az Isten elhívottait. Szegény Táré minden jóindulata ellenére meghalt Háránban. Meghalt az ígéret földjéhez közel, de az ígéret földjén kívül. Ugyanígy meghalhatott volna Urban is. Táré jól választotta az üdvösség útját. Megindult a kegyelem útján, de az utolsó lépésnél meghátrált, mint Félix, Festus, vagy Agrippa. Háránban való halála olyan, mint Lót feleségéé (lMóz. 19:26). Sajnálattal és szé-