Evangéliumi Hírnök, 1979 (71. évfolyam, 1-22. szám)

1979-02-01 / 3. szám

VOL. 71., No. 3, FEBRUARY 1, 1979

71. ÉVF., 3. SZÁM, 1979. FEBRUÁRI.

Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja

“AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA" (Róma 1:16)

AZ ÚRNAK HALÄLÄT HIRDESSÉTEK!

(7 Kor. 11:26.)

A mi Urunk Jézus egyenes parancsa ez. Nem állhatunk ellene. Az Úr szolgája mondja: “... mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztve..." (Jer. 20:9). — Ez a szent tűz égett Pál apostol csontjaiban is, azért mondta: “Jajnékem, ha nem prédikálom az evangéliumot”. Pál igehirdetésének tárgya a megfeszített Krisztus volt. Lássuk, miért volt szükség arra, hogy Krisztus halálát hirdessük?

Krisztus halálának tényéből tudjuk meg, hogy Isten igazságos és bűngyűlölő. Igazságosság és bűngyűlölet együtt jár. Példa erre Jób, akiről maga Isten mondta, hogy igaz és bűngyűlölő. Isten a bűnt megítéli. Nem elnéző vele szemben. Tudta ezt Ádám, tudta Kain, neked is tudnod kell. Isten a bűnt megbünteti. Példa rá Géházi, Anániás, Judás és még sokak élete. Legmegrendítőbben azonban az Úr Jézus Krisztus halála bizonyítja.

Isten hatalmas. A rosszból jót tud előhozni. A gyermek Mózesről mikor azt gondolta anyja, hogy elvesztette, akkor kapta meg. József így szólt bátyjaihoz: “Ti gonoszt gondoltatok ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani”(1 Móz 50:20). Lázár, akit az Úr szeretett, meghalt, de betegsége és halála Isten neve dicsőségére vált. Jézus halála arról beszél, hogy Isten a rosszból jót tud előhozni. Jelen próbádban dicsőséged alakítja ki Isten keze.

Isten irgalmas. Bizonyság erre az egész Szentírás. Különösen a helyettesítő áldozatok. Ábel áldozatánál egy bárány öletett meg egy emberért (1 Móz. 4:4). Egyiptomban egy bárányt kellett áldozni egy családért (2 Móz. 12:3,10). Később egy bárányt áldoztak egy nemzetért (1 Sám. 7:9).

Isten Báránya az egész világért áldoztatott fel (Jn 1:29). “ímé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!” — Isten irgalma az, hogy nem neked kell meghalnod bűneid miatt. Jézus meghalt helyetted.

A hivő Mesterétől kapta a megbízást, azért legyen tevékeny mint

Krisztus küldötte. A keresztyén jutalmat kap. “Imé eljön az Úr, és jutalma vele. ” — Az emberek is megjutalmazzák hű munkásaikat, mennyivel inkább Isten.

Engedelmeskedjetek Jézus parancsának, “az Úrnak halálát hirdessétek’’! GerőSándor

A MÉLYSÉG FELETT

^-REMSZENEN felül, T a Duna völgyében sok

hegyi vár volt a régi időben. Egyik ilyen sziklavárban lakott a középkorban egy lovag, aki a vidéknek réme volt. Várának egyik fala magas, meredek sziklán épült, úgy, hogy alatta rettenetes mélység tátongott. Mindössze csak egy sziklapárkány kiugrás volt a fal tövében, akkora nagy, hogy egy ember elférhetett rajta. Ehhez a sziklakiugráshoz egy vasajtó vezetett. Ha a vár urának olyan foglya akadt, akin bosszúját akarta kitölteni, a vasajtón át erre a sziklapárkányra tétette ki azt és a szegény fogolynak a mélységbe zuhanás és az éhenhalás között kellett választania. Menekvés nem volt.

Egy napon a szomszéd vár urának fiát ejtette foglyul és mert igen gyűlölte, szintén a sziklapárkányra tette ki őt.

Ott ült a fiatal lovag elcsüggedve, reménytelenül. Vajon mit válasszon? A mélységbe bocsátkozzék-e le vagy ott vesszen éhen és szomjan a szikla tetején? Eme helyzetből nem szabadulhat.

De íme, egyszerre lágy, suttogó szavakat hallott a magasból. Feltekintett és egy halvány, szép leányarcot pillantott meg. A leányzó kötelet bocsátott le neki és csendre intve őt, felszólítá, hogy a kötélen lebocsátkozva, meneküljön. Megszánta ezt a szegény foglyot és megmentésére sietett. A fiatal lovag megmenekült és soha többé nem bírta elfelejteni azt az arcot, amelyről iránta azt az igazi részvétet leolvashatta. Felülről jött a szabadítás.

A földi élet forgatagában nemcsak egyesek, hanem egyszerre sokan is jöhetnek olyan viszonyok közé és olyan helyzetbe, hogy nem látszik szabadulás számukra. Nincs út a menekülésre. Egy oldalról a kétségbeesés mélysége tátong felénk, más oldalról a nyomor, gyalázat, megvettetés vagy teljes elhagyatottság. Nincs menekvés.

Nem szabad ekkor megfeledkeznünk ama szelíd, szánakozó, részvétteljes arcról, amely reánk tekint a magasból. A golgotái kereszten véresen, sápadtan, elkékülten, az olajfák hegyén pedig megdicsőülve láthatjuk ezt az arcot, amelyről mindig a szeretet ragyog reánk. Jézus Krisztus az, aki érettünk feláldozta magát, hogy megszabadítson minket az örök rabságból, a kárhozatnak mélységéből. Isten adta őt nekünk nagy szeretetéből és irgalmából.

“Aki pedig az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne aján-