Evangéliumi Hírnök, 1978 (70. évfolyam, 1-24. szám)
1978-04-01 / 7. szám
VOL. 70. No. 7, APRIL 1, 1978 70. ÉVF., 7. SZÁM, 1978. ÁPRILIS 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America A/ Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja "Az Evangel i u m I s I e n n c k hatalma " (Róma 1:16) A KÉTFELÉ SÁNTIKÁLÁS “És odamenvén Illés az egész sokasághoz, monda: Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baál, kövessétek aztr (Kir. I. 18:21.) llés prófétának ez a markáns szavú felszólítása egy válságos órában hangzott el. Az Isten választott nénépének javarésze elfordult Jehova Istentől, mert az az ország lagymatagjellemű királya és gonosz felesége egy pogány bálványnak emeltek oltárokat, szerte az országban. A nép nagy többsége Baálnak hódolt, az igazhitű és Istent félők tábora pedig egy maroknyi kisebbségre zsugorodott össze. Amikor a bálványimádás undortkeltő kultusza ijesztő méreteket öltött, Isten megbízta hű szolgáját, Illés prófétát, hogy ezzel a felháborító helyzettel felszámoljon. Parancsot menesztett a királyhoz, egy népgyűlés egybehívására a Kármel hegység fennsíkján. Ott aztán a próféta bátor fellépése és elszánt cselekvése egy nap leforgása alatt rendet teremtett és a bálványimádást gyökerestül kiirtotta. Illésnek az egybegyűlt néptömeghez intézett, lángszavú felszólítása: Meddig sántikáltok kétfelé? — először ugyan csendet váltott ki, a sokaság nem válaszolt, de egy azt követő istenítélet meghozta a döntést. Izráel népe, a történtek hatása alatt arcra borulva bűnbánatot tett és hangos szóval vallotta: Az Úr az Isten, az Úr az Isteni Izrael történetének ez az epizódja rég feledésbe merült volna, ha a Királyok Könyvének krónikása nem jegyezte volna fel. így azonban, hogy helyet talált a Szentírásban, illetve messze távlatból is, intő példa a mai keresztyénség számára. E két vallásos szervezet: a régi izraelita gyülekezet és a mai keresztyén egyház között ugyanis, némely tekintetben, párhuzam vonható. Főleg abból a szempontból, hogy mind a két egyháznak tagjai a születésük révén lettek azzá. Egy további párhuzam adódik abból a tényből, hogy mind a két esetben voltak és vannak olyanok, akik szívvel-lélekkel szolgálnak Istennek, és olyanok, akik csak névhordozói a szent ügynek. Egy katonatiszt egy ízben bevonulás után odaszólt a katonáihoz: “Van maguk közt egy szabó?” Miután többen jelentkeztek az egyiket megkérte, hogy jöjjön a lakására, a tiszti zubbonyán valamit rendbe hozni. De a katona így válaszolt: “Bocsánat, százados úr, én nem vagyok szabó, csak a nevem az!” — Vajon a keresztyénség sok millió tagja közül hány lenne kénytelen őszintén bevallani: Én nem vagyok keresztyén, csak a nevem az! Némely egyesületnek sok ezer tagja van, de csak egy kis töredéke él aktív egyleti életet, a többi része csak Fizető tag. Az aktív tagok munkát vállalnak, a többiek csak a taglistán szerepelnek. Csak egy vékony szál fűzi őket a testülethez: a tagsági jegyük. Éppúgy, ahogy sok keresztyénnek csak a keresztlevele igazolja a vallását, egyébként semmi. Sok névleges keresztyén csak három ízben kerül érintkezésbe az egyházával: amikor megszületik, amikor házasságot köt és amikor meghal. A közbeeső időben a vallásos élete tátong az ürességtől. A mai keresztyénségnek egy tekintélyes része őszinte odaadással követi A világ hét bűne (Mahatma Gandhi hindu nemzeti hős szerint.) 1. Gazdagság — munka nélkül. 2. Élvezet — lelkiismeret nélkül. 3. Tudás — jellem nélkül. 4. Üzlet — erkölcs nélkül. 5. Tudomány művelés — embe- i riesség nélkül. 6. Istentisztelet — áldozás nélkül i 7. Politika — elvek nélkül. Mesterét, az Úr Jézus Krisztust. De sajnos, még nagyobb azok száma, akik, Illés próféta szavával élve, kétfelé sántikálnak, akárcsak Izrael népe abban az időben. Elemezzük a kétfelé sántikálás fogalmát. Hogyan fest egy kétfelé sántikáló egyháztag a gyakorlatban? Pál apostol, a Timótheushoz intézett második levelében, így jellemzi: “Kérkedők, kevélyek, árulók, rágalmazók és felfuvalkodottak. Az ilyeneknél ugyan megvan a kegyesség látszata, de annak erejét megtagadják.” Ez a frappáns meghatározás egy szégyenteljes állapotot pellengérez ki és egy szomorító tényt állapít meg. Azt tudniillik, hogy a vallásos külszín sok esetben lelki közömbösséget takar és istenellenes üzelmeket leplez. A kétfelé sántikáló keresztyén kétlaki életet él, akárcsak némely állat, amely jól érzi magát a zöld gyepen, de a pocsolyában is. Az ajkáról egyszer-másszor imaszavak peregnek, ha azonban felindultság vesz rajta erőt, káromkodásra fakad. Isten egyik-másik parancsát betartja: nem lop, nem öl, nem csal, de a hetedik parancsolatot megszegi, mert titokban bujálkodik és házasságot tör. A templomban Istent dicsérő zsoltárokat zengedez, de mulatóhelyeken vi-
