Evangéliumi Hírnök, 1978 (70. évfolyam, 1-24. szám)
1978-08-15 / 16. szám
6. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1978. augusztus 15. halálra Ítélve — látványosságnak (Befejező rész) Közös vonások Hubmayer Baltazár és Fischer András életében Fischer András Felső-Magyarország egyik korai reformátora volt. Nincs bizonyíték arra, hogy Hubmayerral személyes kapcsolatban állt, de nagyon valószínű,, hogy ismerte Hubmayer munkásságát. Annál is inkább, mert volt közös munkaterületük is: Morvaország. Ekkor Moravia békés sziget volt Közép-Európa lángtengerében. Katolikusok, lutheránusok, anabaptisták és cseh testvérek szabad vallásgyakorlatot folytatva élhettek itt, és ide mindenünneh befogadták a hitük miatt üldözötteket. Bizonyos, hogy Hubmayernak utolsó szabad munkaterülete volt Morvaország, ahova menekülni volt kénytelen; csaknem bizonyos, hogy Fischer Andrásnak első munkatere volt, mert itt ismerhette meg az anabaptista hitelveket. Hubmayert 1528-ban fogolyként viszik el Morvaországból, Fischer András egy év múlva, 1529-ben jelenik meg először Magyarországon, Lőcsén, Körmöcbányán, majd más városokban, mint a keresztyén élet és egyház reformátora. Többek között hirdette, hogy 30 éves kora előtt senkit sem kell megkeresztelni, ami anabaptista felfogását kétségtelenül bizonyítja. Fischer András sokszor menekült Magyarországról a szomszédos Morvaországba. Ott is voltak idők, amikor az anabaptistákat üldözték, de az üldözési hullámok szünetében a morva területek az ótestamentumi menedékvárosok szerepét töltötték be. Fischer 1534-től Morvaországban, Gross-Wisternitzben dolgozott, ahol a Hubmayert is befogadó földesúr, Liechtenstein Lénárt adott neki menedéket. Hain krónikája megemlíti, hogy Fischer Morvaországban sikeresen térített és nagy tiszteletben volt része. Fischer innen járt át prédikálni Észak-Magyarország városaiba és falvaiba és egyik ilyen útja alkalmából tartóztatta, le Bebek Ferenc várkapitány, aki rövidesen végzett is vele. Mindkét anabaptista mártír ugyanazon uralkodó, a katolikus Ferdinánd fennhatósága alá tartozott, az ő törvénye alapján végezték ki őket. Mindkét vértanú, csakúgy, mint sok más anabaptista, lutheránus, zwingliánus, kálvinista és cseh testvér hitvalló, a Habsburg terjeszkedésnek, és az ezzel járó katolikus ellenreformációnak az áldozata. Mind Hubmayer, mind Fischer az anabaptisták mérsékelt, biblikus irányához tartozott. Nem hirdettek vagyonközösséget, nem tiltották a közhivatal viselést. Mindkettő megkísérelte földesúri, vagy várostanácsi oltalom alá helyezni magát, a gyülekezeteket, hogy megszilárdítsák munkájuk eredményét, de nem sikerült. Gyengének bizonyult a morva hűbérúr oltalma, elégtelennek Mild Gergely lőcsei bíró és a szenátorok rokonszenve, kevésnek a Csetneky család befolyása. Mindkét német anyanyelvű, hitvitázó prédikátor a szolgálatot, a fáklyahordozást tekintette élete céljának. Nem keresték a veszedelmet, a fogságból igyekeztek menekülni, a csapdákat elkerülni. De azt nem tehették, hogy ne tegyenek bizonyságot arról, amire Isten Lelke elvezette őket. Svájci és magyar reformátor a bécsi püspök előtt Ferdinánd osztrák császárnak és magyar királynak erőskezű támasza volt Faber János bécsi püspök. 1526-ban Eck és Faber Badenban disputációt rendezett a reformáció és Zwingli ellen és nagy szerepük volt abban, hogy a katolikus kantonok Zürich ellen győztes háborúba mentek. Fabernak, mint a császár vizsgálóbírójának feladata volt a növekvő birodalom bármely részéből hozzákerült reformátorok úgynevezett hitvizsgálata. Feladata volt őket kivallatni, megtörni, meggyőzni, bűnbánókként az egyházba visszavezetni, vagy az ítélet végrehajtására átadni. Mindezekről a császárnak jelentéssel tartozott. A tudós Faber János Hubmayer fiatalkori barátja volt. Később Hubmayerral hitvitába bocsátkozott, ő nevezte Hubmayert az anabaptisták legkiemelkedőbb teológusának. Egykorú források szerint része volt Hubmayer morvaországi elfogatásában. A tárgyalások során igyekezett valamiféle jóindulatot mutatni volt paptársával szemben. Hubmayer viszonzásul és iránta való tiszteletből kisebb engedményeket tett. Az anabaptista lelkipásztor itt, a bécsi fogság idején, védekezésül írta meg utolsó művét, a „Számadás”-t. Ezután sok kínzás és halálos fenyegetés következett, de Hubmayer nem tagadta meg tanait. Faber püspökkel a magyarországi reformáció történetében is találkozunk. Dévay Biró Mátyást hallgatta ki, akit a maga korában „magyar Luther”-nak neveztek. Dévay Biró Mátyás krakkói főiskolai- tanulmányai után szerzetespap lett Magyarországon, majd magáévá tette a reformáció hitigazságait. 1529 végén Wittenbergbe, a reformáció forrásához ment, ahol két évig tanult az egyetemen, s naponta a nagy reformátor, Luther Márton asztalánál étkezett. Hazatérve, a reformáció tanait hirdette előbb Budán, majd Kassán, ahová a kassai városi tanács hívta meg prédikátorságra. A klérus azonban gyorsan lesújtott rá, Szalaházy Tamás egri püsök elfogatta. Minthogy Dévaynak latin nyelvű reformációs röpiratai kézi másolással már terjedtek a papság körében, ugyanakkor kiemelkedő teológiai felkészültsége és szónoki képessége nyilvánvaló lett, az egri püspök jónak látta foglyát Bécsbe küldeni, Faber elé. Így Dévay Biró Mátyás már Wittenbergből való hazaérkezésének évében, 1531-ben a bécsi börtönbe került. Itt Faber püspök három ízben kihallgatta. De mielőtt a büntetés végrehajtása céljából Egerbe visszaküldhette volna, Dévaynak egy szerencsés alkalommal, valószínűleg a kassaiak által szerzett pártfogók közbejöttével, 1533-ban sikerült Bécsből megszöknie. A Dunántúlra menekült, Nádasdy Tamás védelme alá. Itt 1535-ben két, latin nyelvű vitairatot írt, s ezekhez függelékként csatolta bécsi raboskodásának és a Faber püspök előtti vizsgálatoknak a történetét. Dévay a kéziratokat maga vitte Bázelba, és kinyomatta azokat. A reformátor Sárvár után Németújvárt talált menedéket Batthyány Ferenc birtokán. Nagyon fontos felismernünk, hogy Dévay pontosan annál a két nagy műveltségű főúrnál kapott otthont, védelmet és működési szabadságot, akik ezekben az időkben a Morvaországból és Ausztriából menekülő anabaptista csoportokat befogadták, letelepítették, és kézműveseiket kiemelt díjazással alkalmazták. Dévayról még tudnunk kell, hogy később a kálvini reformáció híve lett, és mint debreceni lelkipásztor halt meg 1547 körül. Egyik legműveltebb és legeredményesebb magyarországi reformátorként tisztelik. Amikor még egyszer fájdalmasan visszagondolunk arra, hogy 450 évvel ezelőtt Bécsben máglya lobogott, s azon kiszenvedett az Isten előtti jó lelkiismeretet keresve Hubmayer Baltazár, egy másik, nagyobb máglya is megjelenik lelki szemeink előtt. (Erről Henckel János kassai plébános, aki a mohácsi csatában meghalt II. Lajos magyar király özvegyének, Mária királynénak udvari papja lett, latin nyelven készített feljegyzése tudósít.) Ennek a máglyának a tüze az esti órákban vörösbe borította Kassa főterét, füstje fojtogatta mindazokat, akik a téren tolangtak. 1528-ban anabaptista férfiakat és nőket égettek meg Magyarországon, Kassán. Az áldozatok száma nem ismeretes. A leányok örömtől sugárzó arccal, énekelve mentek fel a goromba falépcsőkön a máglyára, mint a példázatbeli szüzek a Vőlegény elé. Apokaliptikus jelenet ez, de nem látomás és nem is színház. Döbbenetes valóság. Történelem. Beteljesült prófécia: .. mert látványossága lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek”. Dr. Somogyi Barnabás az MBE Történelmi Bizottságának elnöke (Az előadás elhangzott március 30-án a Baptista Egyház országos közgyűlésén.) BÖDÁSJÁNOS Nyár A föld ünnepel: virág, fény, madárdal! A gesztenyefák gyertyája világít. Az ember körülnéz s ámulva látja a teremtés káprázatos csodáit. A föld népe örül a tág határnak, hol szántott, vetett, verejtékezett, büszke reménnyel nézi a tengerként hullámzó, tajtékos vetéseket. Kitárja minden ablakát s a fényben í fürdőzik a sápadt városlakó, felakaszthatja nehéz téli göncét s már gázszámlája is elbírható. m
