Evangéliumi Hírnök, 1977 (69. évfolyam, 1-24. szám)

1977-03-01 / 5. szám

VOL. 69. No. 6. MARCH 15, 1977 69. ÉVF., 6. SZÁM, 1977. MÁRCIUS 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Vitéz Ferenc j£ Reformátusok Lapja /■ Amboy Avenue, ^ Ferth Amboy, NJ. 08861 MESS E NGER Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja “Az Evangélium Istennek hatalma" (Róma 1:16) JÉZUS LÁBNYOMAIBAN Péteri, 2:21— 25. “Mert erre hívattatok el\ hiszen Krisztus is szenvedett érettetek és nektek példát hagyott, hogy az 0 nyomdokait kövessétek.“ Péter I, 2:21. Igehirdetésekben sokszor említik az alapvető igazságokat, mint: bű­nösök vagyunk, szükségünk van megváltásra; Isten szeretett, elkül­­dötte egyszülött Fiát, hogy meghal­jon helyettünk, érettünk; Jézus fel­támadott, mennybe szállt és hogy visszajön ítéletre. Megváltásunkhoz fontos, hogy mindezeket higgyük. De nemcsak hinni kell ezeket az igaz­ságokat, hanem azokon az utakon kell járnunk, amelyeken Jézus járt, az O lábnyomait kell követnünk. Nem mindegy, hogy kinek a láb­nyomaiban járunk. Életútjainkon sokféle lábnyomokkal találkozunk. Ha sivatagban, őserdőben járunk egy társaságban és tőlük elszakad­tunk, fontos, hogy az elöljárók lábnyomait megtaláljuk, biztosnak kell lennünk abban, hogy azok a nyomok barátaink lábnyomai, ne­hogy az ellenségünk táborába kerül­jünk. Ismernünk kell a különféle lábnyomokat, hogy megkülönböz­tethessük azokat egymástól. Ha friss nyomokban akarunk járni, elég közel kell követnünk az előttünk járókat, mert a nyom elmosódhat, mint például tóparton, homoksi­vatagban, hóban. Ezek a példák a mindennapi fizikai életből vezesse­nek bennünket a lelki életben, ha Jézus Krisztus lábnyomairól beszé­lünk. Ismernünk kell Megváltónk­nak “lábnyomait”: életét és tanítá­sát. AZ UT, MELYEN JÉZUS JÁRT 1. Szenvedett miérettünk.(21) A szenvedés útján járt. Elhagyta ottho­nát a mennyben, lejött a földre és a földi élet nehézségeit magára vette. Szegény családban nevelkedett fel és mikor megváltói munkáját meg­kezdte, falujának lakói kiutasítot­ták, a zsidók vezetői üldözni kezdték, végén halálra ítélték és mint bűnös (bűnös, mivel a mi bűneinket magá­ra vette) a kereszten lehelte ki lelkét. Mindezt szeretetből miérettünk tet­te. Ez a keresztnek útja. (Máté 16:24.) 2. Bűnt el nem követett.(22) Jó ember volt, tökéletes volt, az Isten­nek és Embernek fia. Kísértésekbe jött, de bűnt nem követett el. Szent életet élt. Szigorú önfegyelmet gya­korolt. Ez a szent élet útja. 3. Nem bosszulta meg magát.(23) Nem fenyegetett megtorlással. Nem fizette vissza az elszenvedett sérel­meket. Szeretete nem csökkent, nem húzódzkodott vissza, nem változtatta meg megváltási tervét. Alázattal viselte a töviskoronát. Ez az aláza­tosság útja. 4. Sorsát teljesen Istenre, az Ö mennyei Attyára bízta. (23) Nem vé­dekezett mikor elfogták Gethszemá­­né kertjében, pedig lett volna hatal­ma hozzá. A mennyei hadsereg, az angyalok milliói rendelkezésére ál­lottak. Az Atya akaratát teljesítette. Ez az engedelmesség útja. 5. Magára vállalta a mi bűnein­ket. (24) Nagy teher volt ez az O szí­vén. (Ésaiás 53.) Isten a mi bünteté­sünket reája helyezte és O magát az Isten oltárán, a kereszten feláldozta. “Imé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit.” János Ev. 1:29. Ez az áldozásnak útja. 6. Az O sebeivel gyógyulánk meg. (És. 53:5.) Bűneink megvannak bo­­csájtva, mert az Atya Isten elfogadta Fiának áldozatát. Az O vére lemosta a mi igaztalanságunkat. Bennünket, a hívőket Istenfiúságba helyezett vissza. Ez a helyreállítás útja. Istenem! Térdemet meghajtó Kegyelem. Véredet Áldozó drága szent Nevedet Dicsérem. Áldani ma Téged Kész lelkem. Ima Istenem! Embert teremtő bölcs Mesterem. Képmását Jósikerét váró Alkotót Követem. Utasításodat Figyelem. Szerettél! Nyomorúságom ban Kerestél. Féltettél! Fogságomban is velem Ereztél. Neveltél, És hitéletemben Emeltél. Istenem! Most együtt haladunk Mi ketten, Hogy legyen Egy élet gondolat Az űrben Eleven. Mely Te vagy időn és Emberen. Märcz Henrik

Next

/
Oldalképek
Tartalom