Evangéliumi Hírnök, 1977 (69. évfolyam, 1-24. szám)
1977-01-01 / 1. szám
4. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1077. január 1. . . idő többé nem lészen.” (Jel. 10:6.). Földi vándorutunkon, még egy szerepet tölt be az idő, gyógyít . . . vannak sebek, amiket betakar, sokszor múlásával enyhíti a szív sajgó sebeit. Nem mindenki életébe bevált recept ez, mert vannak sebek, amik évtizedek után is néha-néha kiújulnak, sajognak, de ezekre is “ Van még balzsam Gileádban, a sebzett léleknek . . . Olykor ha csüggedsz, azt véled, hogy munkád mit sem ér De aztán jön a Szentlélek s szíved ismét remél!” Isten nemcsak a jövőt tartja kezében, hanem a világmindenséget is, és nincs az a szenvedés, elhagyatottság, ahol Isten ne kísérné őrző szemével az ő gyermekeit! Ezzel a biztos tudattal és azzal a hittel telt reménységgel, hogy “Jézus Krisztus, tegnap és ma és örökké ugyanaz”, nyugodtan léphetünk a múltból a jövőbe, mígnem beteljesedik az Ige: “. . . és minden szem meglátja Ot! Gél. 1:7.) Szerencsy J-né * * * MINDENEKBEN HÁLÁT ADJATOK, MERT EZ AZ ISTEN AKARATA” (/. Thess. 5:18.) III. 1975. december 30-án reggel, férjem szabadságon lévén, elvitte motorbiciklijét a közeli javítóhoz. Sokáig nem tért haza. Már éppen kezdtem figyelni az órát, s imában felsóhajtani, amikor csengettek. A postás állt a kapu előtt, azt mondta, hogy férjem hív, mert az utcánkban lévő kanyarban megcsúszott és segítségre van szüksége. Azonnal megnyugtatott, hogy ne aggódjak, mert úgy látszik, hogy nincs komolyabb baj. Miközben összeszedtem magam, magamban hálát adtam azért, hogy “nincs komolyabb baj”, és azért, hogy ezzel a próbával az Úrnak valami áldott terve van. Ezt csak azért tudtam megtenni, mert az elmúlt év próbái alatt Isten arra tanítgatott, hogy sajátítsam el a “mindenekben való hálaadás” titkát. (“Mindenekben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata . . .” I. Thess. 5:18.) Közben természetesen imádkoztam gyógyulásért, fájdalommentességért, csodáért is, de azzal a szokatlan békességgel és hittel, hogy “minden javunkra lesz”, ha most nem is értem célját. Diák gyermekeim éppen karácsonyi szünidőn itthon voltak, s így mellettem álltak minden vonalon. Ezt is Urunk tervezte ily bölcsen. Nem engedett feljebb kísérteni, mint ahogy kibírtuk volna. A szomszédok is azonnal segítséget nyújtottak, mentőket hívtak stb. Kitűnt, hogy a bal láb térd alatt és a bal váll eltörött. A törés súlyos volt, s így operációra, szegecselésre volt szükség. Ugyanakkor a vércukor is felment 490-re. Mindezekben azonban az Úr csodásán gyógyított. Két heti kórházi tartózkodás alatt a vércukor szépen lement és a csontok csodásán gyógyultak. Utána pedig itthon továbbra is minden lépésrőllépésre javult. A javulás folyamata hosszas, de ezzel is terve van az Úrnak, s hálásak vagyunk minden csodáért. A kórházban férjem egy jókedélyű, de súlyos rákbeteg férfi mellé került. Felesége messze lakott, s csak ritkán tudott látogatni. így aztán a beteg örült, ha beszélgettünk, imádkoztunk vele. Mivel tisztában volt betegségének súlyosságával, tudta, hogy nem sok ideje van ezen a földön. Fájdalmainak tetőpontján már szinte várta imánkat. Egy alkalommal volt lehetőségem elmondani számára a mennyekbe vezető utat. Elmondtam, hogy ha bűnt vall, bocsánatot kér, Jézust szívébe hívja, és hisz Benne, mint Isten Fiában, akkor Jézus szívébe jön, bűneit megbocsájtja és ajándékba helyet is ad számára az üdvösségben (I. Ján. 1:9, Jel. 3:20, I. Ján. 5:13 igékre hivatkoztam). Kérdeztem, hogy szeretne-e velem imádkozni, de azt mondta, hogy ha hazamegyek, ő inkább egyedül a magányban teszi meg a fentieket. Egy hétvégén felesége nálam aludt. Imában itt bűnt vallott, bocsánatot kért^s Jézust az Isten Fiát szívébe hívta. Ővele azóta nem találkoztam. Férjét még néhányszor láttam a kórházban, de minden alkalommal látható volt rohamos gyengülése. Egy éjjel haláltusája volt, de újra helyrejött. Másnap azt mondta, hogy arra kérte Istent, hogy “ha késznek találja életét, akkor vegye el”. Úgy látszik nem volt kész, mert még megmaradt. Állapota tovább romlott, szenvedése súlyosbodott. Újra elismételtem számára az üdvösség útját. Teltek a napok. Férjem hazajött, s így csak ritkábban látogathattam. Egyszer váratlanul bementem, s sikerült vele újra beszélgetni. Ekkor azt mondta, hogy “készen van”, hiszi, hogy a mennyekbe megy, s várja is már nagyon azt az órát. Azt is ígérte, hogy ha van rá lehetőség, akkor a mennyekben imádkozik értünk, hálából. Februárban meghalt. Amikor Jézushoz kerülök, keresni fogom ezt az embert, feleségét és családját. Ha ott találom őket, akkor újra dicsőíteni fogom Megváltómat azért, hogy megengedte ezt a próbát, mert általa egy haldokló emberhez vezetett, akinek családjával együtt Krisztusra, bocsánatra és üdvösségre volt szüksége! Ha ez a próba eddig csak ezen két lélek megtérését eredményezte, akkor máris nagy érték volt, azonban meg kell említenem azt is, hogy látható és láthatatlan, közvetlen és közvetett áldásai még mindig áradnak, alakulnak. Övé a hála és dicsőség! Mátrai Mihályné —= HÍREK — Az olaszországi baptista szövetség végrehajtó bizottsága felhívta az olasz Baptista gyülekezetek tagjainak és minden más keresztyén embernek a figyelmét az afrikai Malawi államban folyó üldözésre. Az üldözöttek a Jehova Tanúi felekezethez tartozók. A végrehajtó bizottság felszólítja a gyülekezeteket, hogy nyilvánosan tiltakozzanak a malawi polgári és vallásszabadság megsértése ellen. (EBPS) * * * Jimmie Carter az Egyesült Államok leendő elnöke a második, aki a déli baptistákhoz tartozik. Az első Harry S. Truman volt. Warren G. Harding az északi baptistákhoz tartozott. Carter újjászületett keresztyénnek vallja magát. * * * A RICHMONDI KÜLMISSZIŐ SZÖVETSÉG A déli baptista külmisszió szövetségnek 2715 külföldi misszionáriusa van. Ezek a misszionáriusok 84 országban működnek. A misszionáriusok számát 5000-re kívánják emelni.
