Evangéliumi Hírnök, 1977 (69. évfolyam, 1-24. szám)
1977-10-15 / 20. szám
1977. október 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal Szemle A BAPTISTA TANÍTÁSBAN magas helyet foglal el az egyéni, lelki szabadság és a helyi gyülekezet függetlenségének az elve. Ennek az elvnek a gyakorlati alkalmazása megköveteli azt a lehetőséget, amelyet közönségesen vallásszabadságnak ne veznek. A vallásszabadság félreértett szó. Legtöbbször a vallásos szervezkedés és összejövetelnek minden külső beavatkozásától való mentességét értjük alatta. Tudnunk kell azonban, hogy a hithez, Krisztus követéséhez nem kell szabadság, mivel ezeket megakadályozni, vagy elnyomni földi hatalom nem képes. A pogány római uralom már az első század végén igazolta eredménytelenségével, hogy az élő krisztusi hitet nem lehet megsemmisíteni. Ha valamelyik földi hatalom minden rendelkezésére álló erővel nekifeküdt a hit és a hívők kiirtásának, az a római hatalom volt. Tízezrek kivégzése, vadállatokkal való szétmarcangoltatása, börtönözés, kínzás és üldözés nem gyengítette, hanem erősítette a keresztyének hűségét és meggyőződését. A rómaiak minden világi ügyben való jártasságuk mellett sem értették meg, hogy Krisztus népének olyan szabadsága van, amelyet sem adni, sem elvenni nem lehet, s ha világi módra ehhez a szabadsághoz nyúlnak, akkor Krisztus ügyének használnak. Krisztus népének az üldözése, a hit kiirtására szándékolt minden terv “szélmalom” harc. A hitetlen világ ezt még ma sem látja. Az üldöző hatalmak mind ott tévedtek, hogy összetévesztették a vallás látható megnyilvánulásait, a templomokat, a gyülekezeti szervezetet, a klérust az egyéni hittel. Templomokat le lehet rombolni, a gyülekezeteket fel lehet oszlatni, a lelkészeket el lehet némítani, a hit és a hívők azonban megmaradnak. A hit erejének a legjobb bizonyítéka az a tény, hogy nem lehet elpusztítani. A századokon keresztül megújuló üldözések az üldözők szándékával ellentétben a hit erejét bizonyítják. * * * AZ EGYÉNI LELKI SZABADSÁG nem arra szolgál, hogy akadály nélkül valamelyik vallásfelekezethez tartozhassunk. Nem is arra, hogy a krisztusi közösség tagjai lehessünk. Ennek a jognak a gyakorlása hasznos és lelkileg kívánatos, de a valódi hitélethez nem okvetlenül szükséges. Az egyén, ami a hitéletet illeti szabad még a legsötétebb börtönben és a legjobban védett internáló táborban is. A lelki szabadság a baptista felfogásban kiterjed a hitélet alapkönyvének, a Szentírásnak az értelmezésére és magyarázatára. Ez egy olyan szabadság, amit egyik-másik vallásfelekezet saját közösségén belül nem engedett meg tagjainak. A római egyház a Biblia olvasását sokáig nem ajánlotta tagjainak. A bibliamagyar ázás jogát a papoknak tartotta fenn. Ezzel a korlátozással az egyházi tanítás tisztaságát kívánta megőrizni. A tanítás azonban, amint ezt a reformáció keletkezése igazolta, nem maradt tiszta. A lélek mélyén élő szabadság utáni vágyat a Bibliának a néptől való elvonása sem fojtotta el. A római egyház tanult a múlt hibáiból s már nem fél attól, hogy a Bibliát a közönséges egyháztagok olvassák és értelmezzék. Az egyház ezzel nem lett gyengébb. A bibliaolvasás eredménye a római egyházban nagy erővel működő karizmatikus mozgalom. Ez azonban megújulást és erőt jelent. A bibliamagyarázásnak eddig még nem akadt olyan végleges, hiteles formája, amit minden keresztyén elfogad és ami évszázadokon keresztül időállóvá vált. A fő pontokban, az Üdvözítő és az üdvösség kérdésében általában egység van a keresztyének között, de a Biblia részletes magyarázatában nincs. Van azonban a baptisták és minden hivő részére egy biztosíték, és pedig Krisztus azon ígérete, hogy. “amikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra” (János 16:13). Ez a krisztusi ígéret valóra vált. Krisztus népét a Szentlélek vezeti. A Szentlélek vezérlete alatt Krisztus népe — bármelyik felekezethez tartozik is — ma egységes. Az ökuménikus mozgalom felül van egy valódi lelki, krisztusi egység. Az egyéni lelki szabadság hasznára van a léleknek és Krisztus ügyének. * * * A SZABADSÁG VALÓSÁGÁBÓL következik a baptisták azon elve, hogy minden helyi gyülekezet is önálló és úgy a másik gyülekezettől, valamint a államtól független. A baptista gyülekezeteknek nincs egyházi hatóságuk és felügyelő tisztviselőjük. A gyülekezeteknek ezt a függetlenségét egyik-másik nagy amerikai baptista közösség erősen kihangsúlyozza. A legnagyobb baptista “szervezet”, a Déli Baptista Szövetség hatalmas évi gyűlésein határozatokat hoznak. A határozatok elfogadása, vagy végrehajtása egyik gyülekezetre sem kötelező. A volt északi baptisták a nevüket évekkel ezelőtt American Baptist Convention-ra változtatták. De, hogy az egyháziasság látszatát elkerüljék, ezt a címet is átváltoztatták American Baptist Churches-re. Ez a testület nem más, mint független gyülekezetek önkéntes, testvéri összefogása. Az egyén hitbeli függetlenségétől és a gyülekezetek önállóságától nem kell félni. A lelki élet nem megy tönkre a szabadságtól. Ahol van állami felügyelet, püspöki irányítás, ott a vallásos közösségek helyzete nem jobb, mint a szabadságukkal élő baptista gyülekezeteké. Elismerjük: a szabadsággal élés nem mindig zavartalan. A különféle felfogásokat, különösen akkor, amikor az elveket indulatok kísérik, nem könnyű összeegyeztetni. Viszont pont ez a szabadságra való törekvés és a vele való élésből származó küzdés adja meg a gyülekezetnek azt a harcos és kitartó erőt, amelyre fennállása miatt szüksége van. A krisztusi gyülekezet és tagság a Szentlélek vezetése és uralma alatt áll. A baptisták azt tartják, hogy ezt az isteni uralmat ember nem gyakorolhatja. “JÉZUS ÉL” Magyar Evangélizáló Társaság P. O. Box 121 San-Dimas, California 91773 Ne felejtse el közölni rokonaival és ismerőseivel európai rádióadásunk időpontját: Kedd esténként 6:15—6:30-ig a 49 méteres rövid hullámhosszon Evangélizál: TURMEZEI ZOLTÁN
