Evangéliumi Hírnök, 1977 (69. évfolyam, 1-24. szám)
1977-10-15 / 20. szám
VOL. 69. No. 20., OCTOBER 15, 1977 69. ÉVF., 20. SZÁM, 1977. OKTÓBER 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of An A/ Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja " Az Evangélium Istennek hatalma” (Róma 1:16) Üj szemmel Kis szászorszépek lenn a fűben, rőt, arany őszi levelek, máskor is megörültem nektek, máskor is észrevettelek. De most ezerszer-szépek vagytok, s ezerszeres az örömöm. Minden hulló falevél láttán száll szívemből egy “köszönöm 7 Megyek a Liget őszi útján, színesedő szép fák alatt. Színek, fények, elvesztettelek, s újra megtaláltalak. Még üdébben és teljesebben! Zöldebb a zöld, kékebb a kék! Szebben ragyog a tavak tükre, sugarasabb az őszi ég. Visszanyert fények között járok új szemmel a régi úton, s ami régen természetes volt, most megköszönni sem tudom. Új szem, új szív, új látásokkal, új hálával színig teli . . . s Isten irgalma új csodáit új örömmel énekeli. Túrmezei Erzsébet Simon Simon farizeus meghívta az Úr Jézust vendégségbe. Nem szeretetből hívta meg, hanem kíváncsiságból. Hallotta, hogy Jézus betegeket gyógyít; halottakat támaszt; az nek parancsol. Simon farizeö^kh,, váncsi természetű volt. jí qcTI Folyt az ebédelés, amikor belépeéü egy asszony, aki igen rossz hírben > állott a városban. Simon farizeus is ismerte ezt a bűnben élő, szerencsétlen asszonyt. A belépő nő megáll az Úr mögött. Érzi, hogy bűnös, nem mer az Úr elébe állani. Szégyenli magát bűne miatt. Az mindig jó jel, ha valaki bűneit szégyenleni tudja. A samáriai aszszony délben megy vízért, mert tudja, hogy ilyenkor otthon hűsülnek az emberek, így senkivel nem kell találkoznia. Zákeus a fára mászik, hogy lássa az Urat, de az Úr ne lássa őt. Szégyenli bűneit. Az asszony letérdel az Úr háta mögött. Meg akarta kenni az Úr lábait drága kenettel, de könnyei záporozták az Úr lábait. Sírt, fájtak undok bűnei. Isten és az O angyalai örülnek, amikor valaki sír bűnei miatt. A bűn miatt való megkeseredés, legtöbbször megtérést eredményez. Péter NOVEMBER MÁSODIK VASÁRNAPJA IRODALMI prédikálása alkalmával 3000-en keseredtek meg, és mind megtértek. Az asszony könnyeivel áztatta, hajával törölte meg, majd csókoll^tía és drág^2?nrtteiJ4«»te^»«g»ai- Úútóbait. -~1 7 ^ikor «•■»«—s”*^rij?ji7e^vc- 1 á T r n, “•/i itiondrr52|S^aa_^,»lTT^-féfa* volna.,-tiKÍaá'!^Hrii»^sr7gBW(f‘ asszony az, aki őt illeti, hogy bűnös.” — “És felelvén Jézus, monda néki...” A farizeus magában mondta, tehát nem ejtette ki szavakban az asszonyt elítélő gondolatát. Viszont Jézus felelt a ki nem ejtett szavakra. Óriási jelentősége van e szavaknak. Jézus tudta, amit a farizeus gondolt. "Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz”, olvassuk a Bibliában. Tehát az Úr nemcsak szavainkat hallja, de gondolatainkat is ismeri. Az Úr belelát a szívünkbe és tudja, milyen gondolatok foglalkoztatnak bennünket. Milyen fontos, hogy gondolataink Istennek tetszőek legyenek. Milyen fontos, hogy így imádkozzunk; "Tiszta szívet teremts bennem/” Az Úr Jézus azután két adósról beszél. Egyik 500 pénzzel tartozott, a másik 50 pénzzel. A hitelező mindkettő adósságát elengedi — a példa szerint. Az Űr felteszi a kérdést: “E kettő közül melyik szereti Őt jobban?" És Simon felel: "Azt gondolom, hogy az, akinek többet engedett el” — "Igazat feleltél” — mondja erre Urunk. A példa szerint, akinek az Úr sok bűnét megbocsátja, jobban szereti Őt, mint akinek kevesebb bűnt bocsátott meg. Ez könnyen érthető,