Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)
1973-03-01 / 5. szám
1973. március 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7. oldal hogy vigyük, adjuk tovább a szabadító kegyelemről szóló öröm üzenetet. Sokaknak meg kell még ismerniük így Jézus Krisztust. Ha csak egy lelket is el tudunk vezetni közösen ebben az évben a szabadítás kútfejéhez, akkor nem volt hiábavaló az imahét, az együttes imádkozás. Tegyük egybe kezünket, és menjünk szolgálni az embereknek, beszéljünk nekik a Szabadítóról. Ha kell adjunk szeretetet, ha kell vigyük a békességet, de menjünk azzal a felelősségtudattal, amit Istenünk szívünkre tett az imahét alkalmával. Viczián János SAO PAULO, BRAZÍLIA két, azért mutatta meg életünkben hatalmát, hogy azután ezt másoknak is elmondjuk vagy átadjuk. Amikor estéről, estére bűnbánattal vallottunk meg valamit Isten előtt, gondoltunk-e arra, hogy mi mennyire önzők maradtunk a hívői életben. Mennyi kedvező alkalmat elmulasztottunk arra nézve, hogy Krisztusról beszéljünk az embereknek. Mennyi hiányosság van életünkben a béke- és szeretetszolgálatban. Kívánjuk Istentől is és emberektől is, hogy velünk békességben legyenek, minket szeressenek, de bennünk van-e annyi erő, hogy mi is hasonlóképpen cselekedjünk. Vagy csak azt vesszük észre mennyi békéden és szeretetlen ember él környezetünkben? Elmondtuk-e nekik azt, hogy mindebből van szabadulás? Vagy a bánkódáson és szomorkodáson túl nem igen jutottunk?! Pedig a Mester nemcsak anynyit akar elérni tanítványai életében, hogy örvendezzenek azon, amiket láttak és hallottak, hanem szinte parancsként tette szívükre: "Lesztek nékem tanúim a földnek mind végső határáig”. Ügy éreztük mi torontóiak, hogy a Megváltó újból megszólított bennünket, akik sokszor csak annak tudtunk örülni, hogy milyen jó is Isten gyermekének lenni, de nem gondoltunk azokra, akik ma is még megkötözöttségben élnek. Pedig hány magyar ember él itt a mi városunkban is, akik nem sokat, vagy talán semmit sem tudnak a szabadító Jézusról. Ezért teszünk említést mi is azok előtt a testvérek előtt, akikkel együtt imádkozhattunk január 8—15- ig, akár itt Kanada hatalmas országában, akár Amerika más, tőlünk messzebb fekvő részein is hajoltak az ige fölé, és kulcsolták össze kezüket könyörgésre. Most azok előtt a testvérek előtt bizonyságot akarunk tenni ennek az igei fölismerésnek fontosságáról. De a bizonyságtétel mellett arra is akarunk kérni, jöjjetek, legyünk egyek most ebben az esztendőben annak a szolgálatnak a végzésében, amit Urunk reánk bízott. Ez pedig abban van, hogy az Ür szabadító kegyelmét ismertessük meg másokkal is. Egyek voltunk az imádkozásban, egyek a hálaadásban, egyek abban, hogy örvendeztünk az "Isten fiai dicsőségének szabadságában”. Most legyünk abban egyek, 1. Október 21-én este gyülekezetünk zenekara ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A zsúfolásig megtelt imaházban vendég-lelkipásztor hirdette az igét. Közreműködött az énekkar s mindnyájan élveztük a gazdag lelki programot. 2. Október utolsó vasárnapján gyülekezetünk Gyermek Egylete ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A szülőkön és az ifjúságon kívül jelen volt a szomszéd gyülekezet Gyermek Egylete is, 40 tagú gyermek zenekarral. Szép előadásokban gyönyörködtünk. 3. December 9-én alámerítési ünnepélyünk volt, amikor is hat lelket merítettünk alá hitünkről való vallomástétel után. A hat személy közül négyen a második számú misszióállomásról valók. 4. A karácsonyi ünneplést december 23-án kezdtük az első számú misszióállomáson. Az egyszerű, de szép karácsonyi műsor mellett a gyülekezet lelkipásztora hirdette az igét. December 24-én a második számú misszióállomáson tartottuk meg az ünnepélyt a megjelent gyermeksereg örömére. December 25-én gyülekezetünkben ünnepeltünk. Délelőtt kétnyelvű tiszteletet tartottunk. Este gyülekezeti ünnepélyt tartottunk. Az énekkarok (mert gyülekezetünkben két énekkar van, az egyik a gyülekezeti, a másik az ifjúsági), szépen működtek. 5. Mennyegzői ünnepély volt december 30-án, amikor Pedrina Aparecida Paes és Nagy Imre testvéreink kötöttek házasságot. A házasságkötési szertartást a gyülekezet lelkipásztora végezte. (A vőlegény a gyülekezet pásztorának a fia.) Isten áldását kívánjuk az ifjú párra. Közli: Nagy István, lelkipásztor. & TUPELO LAYMAN GIVES TITHE OF $480,000 STOCK TO CHURCH Tupelo, Miss. (BP)—A Baptist layman who believes in tithing his in-A Sao Paulo-i gyülekezet zenekara.
