Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)
1972-09-01 / 17. szám
1972. szeptember 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5. oldal Hosszú évekkel ezelőtt soha el nem felejthető élményben volt részem. Útban Kolozsvár felé egy pádon ültem az egyik vasútállomáson. Éjszaka volt. Olvasgattam Bibliámat, énekelgettem halkan és imádkoztam, órákat kellett várni a vonatra. Egyszercsak megáll előttem egy román férfi és így szól: “Maga az enyim testvérje.” — “Miről látja?” kérdeztem. És a román férfiú így felelt: “Látom a viselkedés magáé.” A román testvér bemutatkozott, én is. Mindketten az Űr révén megváltott testvérek: baptisták voltunk. És azonnal a legáldottabb lelki közösség alakult ki közöttünk. Most már együtt olvastuk az Igét, együtt imádkoztunk, együtt énekeltünk... A kolozsvári vonat érkezésekor — mert nem egy irányba mentünk — el kellett válnunk egymástól. Megöleltük, megcsókoltuk egymást és e szavakkal búcsúztunk: “Ha e földön nem, de a mennyországban találkozunk.” A hívőnek csak a hívőkkel lehet lelki közössége és soha sem lehet lelki közössége a hitetlen, világi életet élő emberekkel. Elmehet, sőt kell is, hogy menjen a hivő a hitetlenhez, hogy az Úrról bizonyságot tegyen, hogy a gyülekezetbe meghívja, stb., de lehetetlen a hívőnek lelki kapcsolatba kerülni a hitetlennel, mert a testi ember nem értheti meg az Istennek dolgait... és a hivő a hitetlennel csak a hitetlen módja szerint társaloghat, ami megcsúfolása a keresztyénségnek. Előfordult már — sajnos —, hogy magát hívőnek valló ember hitetlenekkel szórakozott, mulatgatott, de az ilyen nemcsak az Úrnak volt szégyenére, de önmagát is nevetségessé tette éppen azok előtt is, akikkel együtt mulatgatott. Mi “e világban vagyunk, de nem e világból”. — “Ne szeressétek e világot, sem azokat, amik e világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.” Ez Ige szerint nem lehet Istent szeretni és azokat, amik e világon vannak. — “Nem ihatjátok az Űr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Űr asztalának és az ördög asztalának részesei.” (I. Kor. 10, 21.) ♦ Ahhoz, hogy a hívők lelki közössége valóban áldásos legyen, őszintén és igazán kell egymást szeretniük. A közösség a testvéri szeretet alapkövén épül fel. Lehet különbség korban, rangban, vagyoni állapotban, de az Isten szeretete ledönt minden különbséget. Egyik leggyönyörűbb olvasmányom Pál apostolnak Filemonhoz írt levele. Rendkívül szép, ahogy Pál ír Onézimusról, a szökött rabszolgáról. Figyeljük meg, mit ír Pál Filemonnak. 10. v.: “Kérlek téged az én fiamért ...” (Pál fiának nevezi Onézimust.) 11. v.: “Aki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasiznos.” (Itt Pál “nagyon hasznosának nevezi Onézimust.) 12. v.: “Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!” (Pál e versben “én szívem”-nek nevezi Onézimust.) 15. v.: “Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza.” (Onézimus “örökkévaló”, vagyis kegyelembe jutott férfiú.) 16. v.: “Ne úgy fogadd, mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, mint szeretett atyafit. . (Onézimus tehát szeretett atyafi.) Pál, e versek szerint fiának, nagyon hasznosnak, “én szívem”-nek, örökkévalónak és szeretett atyafinak nevezi Onézimust. Így ír Pál, a nagy apostol Onézimusról, a szökött rabszolgáról. Pál apostolnak lelki kapcsolata, lelki közössége volt Onézimussal, sőt eggyé lett Onézimussal. A 17. verseben így ír: “. . . úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet.” Egy út van a krisztusi közösség gyakorlására, a krisztusi szeretet. Ha a krisztusi szeretet uralja szívünket, akkor imádkozunk a lelki közösségért, építjük, szolgáljuk azt, és mi is állandóan növekedünk, fejlődünk lelkűnkben, és Istenhez jutunk a közösség szolgálata által közelebb; míg egykor majd ott leszünk a megszámlálhatatlan seregből álló, nagy mennyei közösségben; letelepedvén Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában, az üdvözültek dicső honában . . . (A bridgeporti konferencián elmondta:) Fülöp Árpád Hírek CEDAR RAPIDS, IOWA—(ABNS)— The First Baptist Church of Cedar Rapids, founded in 1860, and the Cedar Rapids Church of the Brethren, founded in 1893, voted to affiliate, effective March 1, 1972. The two congregations had been engaged in cooperative programs since 1969, and had shared the pastoral leadership of the Rev. Wayne A. Shireman, an American Baptist minister, and the Rev. Robert G. Middleton, Jr. of the Church of the Brethren. Their terms of the affiliation pro vide for both congregations to keep their autonomy and their separate denominational identity. Their programs will be merged, and they will participate in a single worship service and conduct a common church school in the First Baptist building. Alternate use for the Brethren building is being studied, including lease to another congregation, a community service program, or sale of the building. The American Baptist Convention to which First Baptist belongs and the General Board of the Church of the Brethren had been conducting merger talks for the past ten years. ♦ EVANGELICAL RENEWAL. — Dr. Leland Hine, professor of Church History at the Seminary of the West, Covina, Calif., identifies him self as an evangelical and writes, "The evangelical.... is one who grasps and is grasped by the gospel in all of its wonder and power His overwhelming sense of God’s presence frees him from all past forms and sets him creatively at work in the present___The true evangelical is one who lives by an exuberant faith in God and is always searching the Scriptures for the meaning of new insights in a new time .... The true evangelical lives his faith rather than hiding behind taboos .... He responds to God’s purposes for today.” A. B. Input. Isten munkája halad tudományunk nélkül is; tudatlanságunkra pedig nincs szüksége. (Mclaren A.)
