Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)
1972-09-01 / 17. szám
Vol. 64, No. 17, SEPTEMBER 1, 1972 64. EVF. 17. SZÁM, 1972. SZEPT., 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja Az Evangélium Istennek hatalma” (Róma 1:16) A BÖLCS VAGY BALGA ÉPÍTKEZÉS "Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette ... Aki pedig hallgatja tanításomat és nem váltja tettekre, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette-----" (Máté ev. 7:24—27.) Ezzel a példázattal fejezte be Krisztus Umnk egy részletes tanítását, az úgynevezett hegyibeszédet. Ezt megelőzően figyelmeztette hallgatóit, hogy a felületes vallásosság, mely tetszetős szólamokban merül ki, önámítás. “Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram, jut be a mennyek országába, hanem az, aki az én mennyei Atyám akaratát cselekszi!” jelentette ki. Ez rövid szóval és magyarán mondva annyit jelent, MEGELÉGSZEM A TE ABRÁZATODDAL... Zsolt. 17:16/15 Elpattant a zörgő hangot adó húr. A béke áldott levegőjét szívom, Könnyű ez, mint bársonyos rózsaszirom, A szívemben csendet teremtett az Úr... Tavaszi szellőnél ligyabb a béke, Hozzá pacsirta szabadsága kevés, S nem elég kedves a gyermeknevetés. Szólj Uram, hogy mivel tartozom érte?! A tó tükrén minden hullám elcsitult, Homályos emlékként lebeg csak a múlt, Tiszta égből fénysugárt szór a nap . .. Jővoltodért szolgálni szeretnélek, Ezt is teszem, éljek, vagy haljak érted, S megelégszem, ha látom arcodat... G. 8. hogy Isten Országa örökösei nem a fecsegők, hanem a cselekvők. Ezt az igazságot tárgyalja a sziklára vagy homokra épített házról szóló példábeszéde is. Feltehető, hogy abban az időben még nem voltak építkezési szabályok és hogy mindenki kénye-kedve szerint építkezhetett. Erre magyarázható, hogy az egyik építkező — nem tudni mi okból — a homok felszínére emelt házat. Az Úr Jézus ezt a módszert esztelenségnek bélyegzi. A másik nem sajnált időt és fáradtságot és addig ásott, míg sziklára akadt és arra épített. Ezt az eljárást bölcsnek nevezi az Úr. E példázatban mutat arra rá, hogy a lelki reménységünk háza e két módszer valamelyikével építhető fel, szilárd vagy laza alapzatra, vagyis, bölcsen vagy balgán. Nyomatékosan arra utal, hogy a lelki sorsunk döntő tényezője a magunk részéről, az Isten akaratának megcselekvése, vagy figyelmen kívül hagyása. Urunknak ez a példázata, mint mondottuk, szorosan összefügg az azt megelőző hegyibeszédével, vagyis egy részletes tanításával az Isten Országa alapelveiről. E tanításban ecseteli az igazi boldogságot, tárgyalja a tanítványok feladatát, megmagyarázza az isteni törvények igaz értelmét, megtanít helyesen imád kozni, rámutat Isten gondviselő szeretetére és végül óva int a hamis prófétáktól. Ez a gyönyörű oktatása, kapcsolatban a házépítésről szóló példázatával, az ahhoz szükséges építőanyagnak tekinthető, melyet a hallgatói rendelkezésére bocsájtott. Valamely ház sikeres felépítése két dolgon múlik: a megfelelő építőanyagon és annak értelmes felhasz nálásán. Az anyag, bármennyire fontos, egymagában nem elég. Építkezés nélkül a legkitűnőbb építőanyag is csak egy téglahalmaz és farakás. Ház csak úgy lesz belőle, ha buzgón nekifogunk és rendeltetésének meg felelően felhasználjuk. Ehhez hasonlóan a krisztusi tan ismerete és Isten akaratának a tudása szintén fontos, akárcsak a ház építőanyaga. De egymagában ez sem elég. Ha valaki csupán ismeri Jézus tanítását és csak tudja Isten akaratát, de tudását nem váltja tettekre és nem cselekszi azt, amire Krisztus tanítása buzdítja — homokra építi a lelki reménysége házát. Egy ház, mely az ítélet napján, az isteni igazság első szélrohamától majd összedől. Ez az idézett versek egyik tanulsága; igyekezzünk Urunk példázatából még egy tanulságot leszűrni. Minden szakszerűen épített ház két részből áll, egy látható részből, a föld felszínén és nem látható részből a talaj mélyében. Maga az épü let látható, annak alapzata nem. A lelki életünk háza, ehhez hasonlóan, szintén két részből áll. A látható része a közéletben gyakorolt vallásosság, az elrejtett része, vagyis a fundamentum, a szív jámborsága. Vallásosságunkat mindenki szeme láttára gyakoroljuk, a jámborságunk fundamentumát, melyet Péter após tol "a szív elrejtett emberének” nevez, egyedül Isten látja. Lehet, hogy a példázatban említett két ház a külsőre nézve, egyformán nézett ki,
