Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ti. oldal 197:2. március lő. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK Bridgeport, New Brunswick, Buffalo, Cleveland, Detroit, Torontó, Phila­delphia, Palm Baj', Chicago és Los Angeles, még sok magyar szomjúhoz­­za az igazságot. A világ bora helyett adjuk nekik mi az Evangélium tiszta tejét. Szövetségünk rendelkezik buz­gó és a lelkek megmentéséért égő evangélistákkal, és tud anyagi segít­séget is nyújtani az evangélizáció költségeihez. Ne reméljünk nagy tö­meget. A lélek az érték, nem a szám. 4. Tartsunk hitmélyítő napokat a még élő gyülekezeteinkben. Ezek az alkalmak úgy hitéletünkben, mint magyar küldetésérzetünkben erősíte­nek. 5. Rendezzenek központi helyen le­vő gyülekezeteink egyszer, kétszer egy évben “Magyar Evangéliumi Na­pot”. Ezt a napot meg lehet tartani egj'-egy alkalmas szombati napon de. 10- du. 4—5 óráig, közben egyszerű déli étkezéssel (kávé és szendvics). Ezen a napon nem lenne tárgyalás, ügyintézés, hanem csak ima, elmél­kedés és igemagyarázat. Erre az al­kalomra meg lehet hívni 50—60 mér­­földes körzetből minden magyar, vagy magyar származású testvért és minden érdeklődő más gyülekezethez tartozó magyar vendéget. Sikerül e az ilyen összejövetel? Nem tudjuk. Ha nem kíséreljük meg, akkor már előre tudjuk, hogy nem sikerül. De még ha nem is sikerül ez a terv, lega­lább megmarad az a megnyugtató ér­zés, hogy megtettük, amit megtehet­tünk. 6. Szóvá teszünk egy további lehe­tőséget, ámbár tudjuk, hogy ez a gondolat ellenvetést válthat ki. Hasz­náljuk fel egyik-másik köztünk élő tehetséges és buzgó nőtestvérünk szolgálatát. Magyarországon több he­lyen nőtestvérek kezdték el a misz­­sziót és működtek, mint igehirdetők mindaddig, amíg a misszió növeke­désével férfi testvérek át nem vették a szolgálatot. Az Ür tapasztalhatólag helyeselte a nőtestvérek szolgálatát, mivel munkájukat megáldotta. Kilátásainkról szóló elmélkedésünk végére jutottunk. Hisszük, hogy az­zal a meggyőződéssel és érdeklődés­sel olvassák e sorokat, amilyen meg­győződéssel írtuk. Egyben sokan bi­"Miért látszik előttetek hihetetlen­nek, hogy az Isten halottakat tá­maszt fel?” Ap. cs. 26:8. zonyosak vagyunk: fel lehet és fel kell tartani az ameri­kai magyar baptista mi s z­­s zi ó t! Érdemes ezért a misszióért dolgozni és lelkesedni. a gyógyító jézus E címet vasárnapi leckénkből vet­tem, és azt gondolom, hogy ez sokkal többet jelent, mint azt az első pilla­natban gondoljuk. Jairus — a zsinagóga vezetője —, Jézushoz jön és arra kéri, hogy gyó­gyítsa meg haldokló leányát. Nem volt neki könnyű ezt a lépést meg­tenni, mert a zsidó vezetők gyűlöl­ték a "gyógyító Jézust” és kitaszítot­ták maguk közül azokat, akik hittek Benne. De a gyermeke iránt érzett szeretet erősebb volt mindennél,, el­jött és leborult Jézus lábához és el­mondta fájdalmát. Jézus nem utasí­tott el soha senkit. Amikor Jairussal hazafelé mennek, az úton feltartóz­tatja egy tizenkét éve szenvedő nő. A nő hátulról megérintette ruhája szegélyét. Azt gondolta, hogy titok­ban a Szentlélek elvégzi gyógyító munkáját. De Jézus megérezte a be­lőle kiáradó erőt. Rögtön megkér­dezte, hogy ki érintette őt? Jézus tud­ta, hogy a nő volt, de azt akarta, hogy a nő nyilvánosan tegyen bizony­ságot, hogy Jairusnak és a sokaság­nak a hite erősödjön. Ez a szegény nő tizenkét évig volt beteg. Nem mehetett a templomba, mert a mózesi törvény tisztátalannak minősítette. Gondoljunk szomorúsá­gára és örömére, hogy most meggyó­gyult! Egy gyenge beteg nő megérin­tette az erős Megváltót és azonnal meggyógyult. A hagyomány szerint e nőt Veroni­kának hívták, aki Jézus követője lett. Az evangéliumból tudjuk, hogy a gyógyulásnál nagyobb kincset adott neki Jézus. Békességet öntött szívé­be: “Leányom a hited által gyógyul­tál meg, eredj el békességgel!”. "De miért késik Jézus?” — kérdik Jairus házában. "Már minden késő, ne fáraszd a Mestert” — mondják az érkező szolgák. De Jézus átérzi Jai rus fájdalmát és biztatja: "Ne félj csak higgy!” És lassan kitudódik Jé-Adja az Úr, hogy az elalélt lelkek feléledjenek, a lankadt karok új erő­re kapjanak és az Evangélium fénye világítson a magyar lelkek egén. zus késésének az oka. mert Ő ez al­kalommal nem gyógyítani, hanem fel­támasztani akart. "Uram, akit szeretsz beteg” — üzenték Lázár testvérei Jézusnak env alkalommal és ő mégis tovább ma­radt két napig, míg Lázár meqhalt. Várt, mert a feltámasztással akarta dicsőíteni az Atyát, ahogy a sírnál mondott imájában olvassuk (Jn. 11: 421—42). "A leány nem halt meg” — mond ja Jézus. Az ő szemében csak aludt. “Talitha kumi” — mondta Jézus arám nyelven: "Leányom kelj fel!”. "És visszatért annak a lelke, és azonnal fe'kelt. Jézus megparancsol­ta, hogy adjanak neki enni!”. Tette ezt azért, hogy minden kételyüket el­oszlassa, hogy a leány nem szellem, hanem valóban feltámadott, mert a halál felett uralkodó Jézus megmu­tatta hatalmát. Mi a halál? — kérdezte az egvik testvér Torontóban, amikor a naini özvegy fia feltámasztását tanulmá­nyoztuk. Valóban senki sem tudna tökéletes választ adni, mert minden­ki fél a haláltól. Senki sem akar meghalni, pedig egész életünk össze van kapcsolva a síron túli élettel — mondta a testvér. Egy skót lelkipásztor a halálról a következőt mondta: "Egy édesapának a tizenhárom éves fia gyógyíthatat­lan beteg volt és a szülők napról-nap­­ra előkészítették a gyermeket a be­következő halálra. Milyen a halál? — kérdi a fiú. Az apa bölcsen így válaszolt: Em­lékszel mikor kiskorodban nyáron sokáig kinn voltunk a kertben és te elálmosodtál és az ölembe jöttél ahol elaludtál és reggel az ágyban ébred­tél fel?! Itt elalszunk és Jézus kar­jaiban ébredünk fel. Ez a halál.”. A gyermek meg volt elégedve a felelettel. “Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él!” (Jn 11-25). Molnár Antalné U. B. rr NŐK ROVATA Rovatvezető: SZERENCSI' JÓZSEF NÉ Női konf. elnök: Petre Gáborné Alelnöki Attila Tivadarné Pénztáros: Kish Emőné Jegyző: Forrás Edéné

Next

/
Oldalképek
Tartalom