Evangéliumi Hirnök, 1968 (60. évfolyam, 2-11. szám)
1968-02-01 / 3. szám
6. oldal EVANGÉLIUMI HlBNÖK 1968. február 1. egyház él s ez mindaddig lesz, míg a föld megmarad. Evangélizálás: Kedves vendég időzött köztünk, sajnos csak nagyon rövid ideig: Cserepka János lelkipásztor testvérünk Kanadából, aki bolíviai missziós munkájukról tartott szép előadást és ezzel kapcsolatban evangélizációt. Sokat hallottunk már az ő és kedves hitvesének Dr. Cserepka Margitka orvosnőnek rendkívüli értékes munkájáról a bolíviai ősi indiánok között. Örömünk nem volt teljes, mert éppen ezen időben a gyülekezet lelkipásztora kórházban feküdt autóbalesetből kifolyólag. S így ha nem is ment minden az előre eltervezettek szerint, a munka mégis meghozta a maga gyümölcsét. Már az is örömteljes volt, hogy együtt hallhattuk őt, az itt szép eredménynyel dolgozó testvéri közösség tagjaival együtt. Remélni merem, hogy ezen alkalmakból született kapcsolatok és élmények a jövőre nézve új kibontakozást és reménységet hoznak az amúgyis csonkán élő magyarjaink között. Időközben, hisz két hónap múlt el, Orosz testvér felépült és újra teljes egészségben teljesíti mindennapos szolgálatát. Ezzel a jelentéssel "két legyet ütöttem egy csapásra”, de legyen benne bizony-Csak kő vagyok . .. ‘ ‘ A kövekből is támaszhat fiakat. ’ ’ Csak kő vagyok, Utak porában fekvő. Bányász nem keres, tudós nem kutat Nincsen már bennem rejtett aranyérc. Szürke vagyok, akár az utak. És összetörtem... belepett a por. Templom falába rakott a Mester, De visszaestem. Azóta fekszem, Mint az a másik bibliás beteg, Kinek a szívét bánat marta meg. Mert messze volt a Bethesda tava — Hiába feküdt közvetlen közelben. így fekszem én is s várok összetörve, Beteljesülni égő szavakat: “A kövekből is támaszthat fiakat.” J. I. ságtétel is, hisz Orosz testvérünk azt írta köszönetében, hogy az evangélizáció alkalmából elhangzott könyörgések neki segítségére voltak. Érezte, hoy valakik imádkoznak érte. Az evangélizáció eredményes volt, a többit pedig várjuk és reméljük az Úrtól. A nőegyleti munkáról: A figyelőnek írni kell mindenről és így ki nem hagyhatnám gyülekezetünk asszonyainak rendkívüli szép munkáját. Ezek az asszonyok leleményességükkel, szorgalmas munkájukkal mindent elkövetnek, hogy valamicske pénzt összehozzanak és szétküldjék oda, ahol nagy szó a segítség. Földrajzot kellene ismertetnem, ahova mennek ezek a dollárok. Ehelyett értelmet adok eme csodálatos szép és nemes igyekvésnek, mert módomban áll olvasni, mily örömet okoznak azoknál, akiknél az Űr így végez áldást. Ezek mindennél szebben beszélnek, mert Krisztus így hagyta meg, tegyetek jót és emeljétek fel a csüggedő szíveket. Némethy L. * * * Detroit, Michigan Megkésve bár, de őszinte örömmel közöljük lapunk olvasóival, hogy az elmúlt év augusztus második és szeptember első felében köztünk időzött magyarországi vendégprédikátor, Meláth József testvér. Meláth testvér kanadai rokonainak hívására jött ki k. nejével együtt. A látogatási és pihenési időt megosztotta velünk s gyülekezetünket kisegítette azokban a szorongatott napokban, amikor Molnár Antal prédikátor testvér válságos állapotban feküdt a kórházban. Meláth testvér egy hónapot töltött Detroitban s szolgálta gyülekezetünket. Szíve legjavát hozta és mély lelki tanításai emlékezetünkben maradnak. Meláth testvér sok lelki jóval gazdagította gyülekezetünket. A gyülekezet hálásan emlékezik Meláth testvér szolgálatára. Nagyon jól esett a jobb hazába költözött Molnár testvér családjának, hogy az elválás próbaterhes napjaiban Meláth testvér Detroitban lehetett s erősítette és vigasztalta úgy a gyülekezetei, mint a családot. A Misszió Bizottság által juttatott evangélizációs segély lehetővé tette, hogy Meláth testvér evangélizáló munkát is végezzen. Ezért a segítségért hálásak vagyunk azoknak, akik az adományt hozzánk juttatták. November 26-án Haydn János testvér szolgált a délelőtti és esti Istentiszteleten. Haydn testvért elkísérte k. neje is. Jelenlétük igen jó hatással volt a detroiti gyülekezetre. Újabb gyászról kell említést tennünk. Lehoczky testvérünk unokája, aki csak félévvel ezelőtt lépett házasságra, ifjú férjével együtt egyik vasárnap este a gyülekezetbe igyekezett szolgálatára. Útközben egy részeg ember autójával kocsijukba szaladt s az ifjú férj azonnal meghalt. Itthagyta szép munkáját és ifjú feleségét. Isten gyógyító vigasztalását és kegyelmét kívánjuk a megsebzett szívű özvegyre, szülőkre és nagyszülőkre. Molnár A.-né * * * Welland, Kanada Friedrich József testvérünk írta a következő sorokat: ‘‘Hála az Úrnak ebben az évben betöltöttem a 80. életévet. Nagybácsimnak mikor azt írtam, hogy a mi napjaink száma hetven, vagy legfeljebb nyolcvan esztendő” és hogy elkészültem rá, hogy meg kell állnom a nagy beszámolóra az Úr elé. azzal köszöntött fel, az ő 95 éves tapasztalatával, hogy ‘‘te ne foglalkozz a halállal, hanem inkább a élettel, mert az Ür az Élet Ura és neked még el kell végezned azt, amit az Úr reád bízott hűségben, jó erőben és friss szellemi egészségben.” (Ésaiás 40:31). Mondhatom elszégyelltem magam! Ilyen új erőt hozó felköszöntőt még nem kaptam, és azóta felfrissülve, mintha 18 éves volnék, végzem örömmel a reggel 6 órától este 9-ig tartó missziómunkámat íróasztalomnál. írom verseimet, könyveimet és nagy levelezésemet, hogy ne álljak üresen az Ür elé.” Nagy bátorítás van a 95 éves ‘‘nagybácsi bölcs mondásában. Vegyen új erőt belőle minden olvasó. Hogy mennyit ér az idő, azok tudják legjobban, akik elvesztegették. (Justinian L.)
