Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1967-02-15 / 4. szám
1967. február 15. Evangéliumi Hírnök 7. oldal A MEGIGAZULÁS Dr. Udvarnoki Béla VII. sorozatos előadása a torontói táborban (Folytatás az előző számból) Az apostol a római levél 6. részében ad választ a megigazulás igazsága félremagyarázóinak. 1. A megigazulás olyan, mint a halál és feltámadás. Hogyan végezheti a feltámadott ember a bűn halálában levők munkáját? “Akik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?” (Róma 6:2.) “Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól.” (Róma 6:7.) A halál sok minden mástól is felszabadít a bűnön kívül, pl. szenvedés, bánat és nyomorúság. 2. A megigazulás másrészt olyan, mint a szolgaságból való felszabadulás. “Felszabadulván pedig a bűn alól az igazság szolgáivá lettetek." (Róma 6:18.) “Mert mikor még szolgák valótok, az igazságtól szabadok voltatok." (Róma 6:22.) A megigazult ember “meghalt” a bűnnek és "felszabadult” a bűn szolgaságából. Miért követné el a rosszat, amit előbbi állapotában tett? A megigazulás gyümölcsei közül négyet említek meg. (A) Világnézeti különbség. Minek tekintjük az életet és a világ javait? Élvezeti célnak, vagy szolgálati lehetőségnek? Társadalmi, politikai és gazdasági rendszerek, legyen az kapitalizmus, vagy kommunizmus; diktatúra vagy demokrácia; támadó vagy védő háború, mind egyek abban a világnézeti felfogásban, hogy az élet élvezendő. Egyikben sincs sok szó a szolgálatról. Mindegyik használja a kaini kérdést: “Avagy őrizője vagyok-e az én atyámfiának?” A megigazultak nézete pont az ellenkezője az előbb említett rendszereknek. A megigazultak jelszava: egymás terhét hordozzátok. (B) Életmódbeli különbség. Az Ige rámutat arra, hogy a megigazultak a szabadság fiai. Jól ismerjük a szabadság és a szabadosság közti különbséget. A szabadság fogalma a lelki gyakorlat szerint szűkül és tágul. Igaz az, hogy "nekem minden szabad”? A szabadságnak keresztyéni értelmezést kell adni és ezzel az értelmezéssel gyakorolni. A keresztyéni értelmezés kiterjeszti a szabadságot. Több ez, mint politikai jog, gazdasági kötetlenség, vagy erkölcsi kilengés. Kiterjed ez a nemes gondolkozásra, a helyes életcél megválasztására, a szolgálatra, a hitre és az Űr tiszteletére. A szabadság a helyes értelmezés szerint szűkül is. Addig mehetek szabadságomban, amíg embertársaim érdekeit nem sértem. A szabadság igazi fiai a megigazultak, a Krisztus-követők. Ezek mások szabadságának a tisztelői. A szabadság igazi harcosai nem önzők. Akik meghaltak a szabadságért, azok a szabadságot már nem élvezik, de az életben maradtak igen! A szabadság gyermekei áldozatkész fiák. Az életmódbeli különbséghez tartozik egy másik pont. A megigazultak életükkel megédesítik mások életét; a keresztyénséget maguk gyakorolják és nem másokkal gyakoroltatják. Ahhoz, hogy mások életét megédesítsük, nem pénz, szépség, tehetség kell, hanem édesség és jóakarat. A keresztyén ember nem érzelgősködik, hanem együtt érez. Örül az ömlőkkel és sír a sírókkal. Az együttérzésben bent van az az indulat, hogy ha lehet, kevesebb sírásra és haragra adjon okot. Engedjük, hogy az Úr tegyen bennünket nélkülözhetetlen édességgé. Le gyünk olyan, mint a cukor az asztalon: ha nincs ott, hiányzik. Ki fog hiányozni közülünk? Egy fiatal ember nagyon megunta már a vidéki városkát, amelyben lakott. Elment. Két év múlva kíváncsian visszautazott. Amint letette a bőröndöt és várt valamilyen közlekedési alkalmatosságra, arra ment egy öreg város-lakó. Megismerte a fiatal embert és mindjárt meg is kérdezte: "Mész valahová, János?" Jánosunk két évig nem hiányzott. Mi pedig félünk elmenni, hátha nem hiányzunk. (C) A megigazulás jellemkülönbséget hoz létre. A magyar nyelv használja a jellem szó görög formáját: karaktert. A görög szó igen tartalmas. Karakter: karcolatot, vésést, metszetet jelent. A karcolatok és metszetekről azután lehet lenvomatot készíteni. A lenyomat mindig az lesz, amit a metszet ábrázol. Amit az élet, öröklés, nevelés vagy saját magunk gyakorlata belemetszett lelkűnkbe és természetünkbe, azt örökítjük meg és aszerint fogunk felelni az életben előforduló próbáknak. A lenyomat megmondja, hogy milyen az eredeti karcolat: jó vagy rossz? Cselekedetünk, szavunk, válaszunk és magatartásunk mindig olyan lesz, mint karakterünk. A metszeten nem lehet sokat javítani, de gyökeres megoldással le lehet gyalulni, vagy reszelni az egész képet és új metszetet lehet készíteni. Ezt teszi Krisztus az övéivel. Ezért mondja az írás, hogy egy megigazult lélek "új teremtés”. Nem tehettünk magunkkal semmit sem, de a világ vésett belénk, Krisztus is vés új karaktert. Az a kérdés, hogy ki végzi a metszést? (Folytatás a 8. oldalon)