Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)

1967-02-15 / 4. szám

1967. február 15. Evangéliumi Hírnök 7. oldal A MEGIGAZULÁS Dr. Udvarnoki Béla VII. sorozatos előadása a torontói táborban (Folytatás az előző számból) Az apostol a római levél 6. részében ad választ a megigazulás igazsága félremagyarázóinak. 1. A megigazulás olyan, mint a halál és feltámadás. Hogyan végezheti a feltámadott ember a bűn halálában levők munkáját? “Akik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?” (Róma 6:2.) “Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól.” (Róma 6:7.) A halál sok minden mástól is felszabadít a bűnön kívül, pl. szenvedés, bánat és nyomorúság. 2. A megigazulás másrészt olyan, mint a szolgaság­ból való felszabadulás. “Felszabadulván pedig a bűn alól az igazság szolgáivá lettetek." (Róma 6:18.) “Mert mi­kor még szolgák valótok, az igazságtól szabadok vol­tatok." (Róma 6:22.) A megigazult ember “meghalt” a bűnnek és "felszabadult” a bűn szolgaságából. Miért követné el a rosszat, amit előbbi állapotában tett? A megigazulás gyümölcsei közül négyet említek meg. (A) Világnézeti különbség. Minek tekintjük az éle­tet és a világ javait? Élvezeti célnak, vagy szolgálati lehetőségnek? Társadalmi, politikai és gazdasági rend­szerek, legyen az kapitalizmus, vagy kommunizmus; diktatúra vagy demokrácia; támadó vagy védő háború, mind egyek abban a világnézeti felfogásban, hogy az élet élvezendő. Egyikben sincs sok szó a szolgálatról. Mindegyik használja a kaini kérdést: “Avagy őrizője vagyok-e az én atyámfiának?” A megigazultak nézete pont az ellenkezője az előbb említett rendszereknek. A megigazultak jelszava: egy­más terhét hordozzátok. (B) Életmódbeli különbség. Az Ige rámutat arra, hogy a megigazultak a szabadság fiai. Jól ismerjük a szabadság és a szabadosság közti különbséget. A sza­badság fogalma a lelki gyakorlat szerint szűkül és tágul. Igaz az, hogy "nekem minden szabad”? A szabadság­nak keresztyéni értelmezést kell adni és ezzel az értel­mezéssel gyakorolni. A keresztyéni értelmezés kiterjesz­ti a szabadságot. Több ez, mint politikai jog, gazdasági kötetlenség, vagy erkölcsi kilengés. Kiterjed ez a nemes gondolkozásra, a helyes életcél megválasztására, a szol­gálatra, a hitre és az Űr tiszteletére. A szabadság a helyes értelmezés szerint szűkül is. Addig mehetek szabadságomban, amíg embertársaim érdekeit nem sértem. A szabadság igazi fiai a megiga­zultak, a Krisztus-követők. Ezek mások szabadságának a tisztelői. A szabadság igazi harcosai nem önzők. Akik meghaltak a szabadságért, azok a szabadságot már nem élvezik, de az életben maradtak igen! A szabadság gyer­mekei áldozatkész fiák. Az életmódbeli különbséghez tartozik egy másik pont. A megigazultak életükkel megédesítik mások éle­tét; a keresztyénséget maguk gyakorolják és nem má­sokkal gyakoroltatják. Ahhoz, hogy mások életét meg­édesítsük, nem pénz, szépség, tehetség kell, hanem édes­ség és jóakarat. A keresztyén ember nem érzelgősködik, hanem együtt érez. Örül az ömlőkkel és sír a sírókkal. Az együttérzésben bent van az az indulat, hogy ha lehet, kevesebb sírásra és haragra adjon okot. Engedjük, hogy az Úr tegyen bennünket nélkülözhetetlen édességgé. Le gyünk olyan, mint a cukor az asztalon: ha nincs ott, hiányzik. Ki fog hiányozni közülünk? Egy fiatal ember nagyon megunta már a vidéki városkát, amelyben lakott. Elment. Két év múlva kí­váncsian visszautazott. Amint letette a bőröndöt és várt valamilyen közlekedési alkalmatosságra, arra ment egy öreg város-lakó. Megismerte a fiatal embert és mind­járt meg is kérdezte: "Mész valahová, János?" Jánosunk két évig nem hiányzott. Mi pedig félünk elmenni, hátha nem hiányzunk. (C) A megigazulás jellemkülönbséget hoz létre. A magyar nyelv használja a jellem szó görög formáját: karaktert. A görög szó igen tartalmas. Karakter: kar­colatot, vésést, metszetet jelent. A karcolatok és met­szetekről azután lehet lenvomatot készíteni. A lenyomat mindig az lesz, amit a metszet ábrázol. Amit az élet, öröklés, nevelés vagy saját magunk gyakorlata bele­metszett lelkűnkbe és természetünkbe, azt örökítjük meg és aszerint fogunk felelni az életben előforduló próbáknak. A lenyomat megmondja, hogy milyen az eredeti karcolat: jó vagy rossz? Cselekedetünk, sza­vunk, válaszunk és magatartásunk mindig olyan lesz, mint karakterünk. A metszeten nem lehet sokat javítani, de gyöke­res megoldással le lehet gyalulni, vagy reszelni az egész képet és új metszetet lehet készíteni. Ezt teszi Krisz­tus az övéivel. Ezért mondja az írás, hogy egy meg­igazult lélek "új teremtés”. Nem tehettünk magunk­kal semmit sem, de a világ vésett belénk, Krisztus is vés új karaktert. Az a kérdés, hogy ki végzi a metszést? (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom