Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1965-02-01 / 3. szám

1965. február 1.

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK

7-IK OLDAL

Bethesda Baptist Home

“Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk ..Róma 15:1.

Kétezer éve már, hogy a keresztyének szívükön hordozzák a fenti igét. Az első keresztyének olyan komolyan vették ezt az üzenetet, hogy a saját lelkűk örökkévalóságának megnyeréséhez fűzték fontosságát annak, hogy az árvákat nevelni, a betegeket ápolni, az éhezőket táplálni kell. Nemcsak aki kapott, hanem aki adott segítséget, az is épp oly lelki nyereségnek volt részese.

Önkéntes adományból, jótékonycélra szervezett és épített intézetek jellemzik a keresztyén társadalmat. Krisztus után kétezer évvel, látunk nagy előrehaladást az egyházak keretein belül szervezett és épített jótékonycélú intézetekben. Ugyanakkor be kell valljuk, hogy nem tartott lépést a szükséglettel. Amíg keresztyén szívekben önkéntes adományból születtek meg az első árvaházak, kórházak, iskolák, stb., ma azt veszszük észre, hogy lassan mindig több és több ilyen intézet válik ki az egyházak kereteiből és adópénzből tartják fenn. Az Egyesült Államokban a múlt kalendáriumi évben több, mint 16 billió dollárt használtak fel adópénzből a fizikailag, elméletileg anyagiakban rövidséget szenvedő népek segítségére. Ugyanakkor az önkéntes adományokból csak 3 billió dollár jutott jótékony célokra. Az államok kénytelenek évről-évre több adóból befolyt pénzt erre a célra fordítani, mert évről-évre kevesebb az önkéntes adakozás.

Hogy az állam mindig nagyobb és nagyobb mértékben visel gondot a szükségben lévőkről, mérnöki pontossággal felépített intézetekben az arra kiképzett személyek beállításával, az mind dicséretére válik a társadalomnak egy bizonyos határig. A határ, vagyis a hiány ott nyilvánul meg az ilyen intézetben, hogy legtöbbször csak a test igényeit elégíti ki. Az állami berendezkedés nem veszi el tőlünk, keresztyénektől a felelősséget, mert bármilyen fényes körülmények közepette működik is, az

mind gépies szolgálat csak, ha lélek nincs benne. Az állam pótolja azt, amiben mi meghanyatlottunk — anyagi áldozatban, adakozásban — az ilyen intézetek fenntartására, de nem tudja pótolni azt a közvetlen lelki rokonságot és szeretetből folyó szolgálatot, amivel mi tudunk ilyen helyen szolgálni.

“Nem csak kenyérrel él az ember ...” Idős hívő testvéreinknek nyugdíjas éveiket eltölteni olyan körülmények között, ahol csak a testről viselnek gondot, nagyon hiányos élet. A nyugdíjba vonulás azonban nem jelent mindenki részére megnyugvást. A mi életünk folyása nem olyan, mint a vízcsapon folyó víz, hogy azt egy csavarással el lehet zárni, vagy más irányba indítani. A megszokott körülményektől való hirtelen megválás a korban előrehaladottak részére nem olyan egyszerű, hogy azt egy fordulattal meg lehetne változtatni minden visszahatás nélkül. Ezért tanácsos, ha mindenki előre készül gondolatban, szellemben, lélekben arra az időre, amikor a megszokott munkakörülménye részére véget ér. Ez az idő lehet örömmel várt idő, mikor új ugart szánthatunk. Amire addig nem volt idő, most elvégezhetjük és mint jól megérdemelt nyereségnek tekinthetjük. Pl. van egy barátom, aki mindig bibliai társasjátékot szeretett írni s levezetni, de sohasem volt elég ideje arra. Most már nyugdíjban van és nagy élvezettel foglalkozhat azzal. Van egy másik, aki egész életében csendben foglalkozott egy találmánnyal, de sosem volt ideje azt előkészíteni. Most örömmel dolgozhat rajta. Van aki mindig szeretett halászni, de sohasem volt elég ideje erre. Most nyugdíjban, van ideje a halászatra, ami részére élvezet. Előre fel nem készült nyugdíjba való vonulás unalmas lehet, nemcsak az egyén részére, hanem a körülötte lévők részére is.

Az első világháború előtt és utána az Amerikába és Kanadába vándorolt népünk sok helyen egyedül, magyaroktól távol, vagy összefogva magyar farmtelepeket alapítottak. Városokban, magyarlakta körzetekben sport-, kultúregyleteket és egyházakat alapítva élték szervezett életüket. Gyárakban, bányákban, farmokon, üzleti téren szorgalmas munkaerővel hozzájárultak fogadott hazájuk rohamos fejlődéséhez. Ezek között sokéves múltja van az Amerikai Magyar Baptista Szövetségnek és annak keretein belül 40 éves múltja és története van Palm Bay, Fla.ban felépített narancs és más déligyümölcs fák közötti tó mellett működő Bethesda Baptist Home-nak. Bár teljesen angol nevet visel, ez az intézet teljesen a magyar baptista testvéreink és barátaink szerete adományaiból született és 40 évig növekedett; azt a célt szolgálva, hogy nyugdíjba vonult magyar testvéreinknek minden irányban kényelmet adjon. 30, 40, 50 évvel ezelőtt kivándorolt testvéreink ma már nyugdíjban vannak. Nagy része a nyugdíjasoknak jobb éghajlatot keresve elköltöztek Californába, Arizonába, s nagy része Floridába. így született meg az a gondolat is, hogy szeretett otthonunkat 1958-ban Michigan államból Floridába helyezte át a Szövetség. 1960-ban, az új, modern épület felépítése után, Rév. Emil Bállá és kedves felesége vették át a felelős gondnoki vezetést két évig. Majd 1962 óta Kurtz Lajos és kedves felesége töltik be a gondnoki állást. Jelenleg 34 állandó lakó van regisztrálva. Kurtz Lajos igazgató testvérünk mindig kész kár magyarul, akár angolul érdeklődő levelekre készséggel válaszolni. A téli hónapokban a két eredeti mellék farmház megtelik a hideg elől menekülő túristákkal.

Az otthon mellett lévő házhelyeken, melyeket az északon lakó testvéreink vásároltak meg — nyugdíjas éveikre gondolva, — most már sorakoznak felfelé az új házak. Hét ház készen van, több tervbe van véve. Három házaspár pedig kész házat vásárolt a közvetlen szomszédságban. Az itt letelepülte, az otthonban lakók, a túristák, mind együtt egy meleg testvéri közösséget képeznek. Uj misszió megmozdulásról itt rövidesen olvasni fogunk.

Amíg még az új épületen lévő adósság kifizetésére .tereltünk minden figyelmet, addig testvéreink minden irányból szép támogatást nyújtottak az otthon részére: 5 és 6.000 dollár szokott évente bejönni. Meglepő csökkenés történt ezen a té-