Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1965-01-15 / 2. szám

I 1965. január 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy Mária 105 Demott Lane, Somerset, N. J. Női konf. elnöke: Steg Mária Alelnök: Kocsis, Elizabeth Pénztáros: Hajdú, Elizabeth Jegyző: Szerencsy Mária A "FOGLYOK ANGYALA” Wrede Matild volt az, akit ma is ezzel a címmel tisztel a világ. Ked­ves olvasmányaim közé tartozott a “foglyok angyaláéról írt könyv és most, amikor nemcsak hazája, Finn­ország, hanem az egész keresztény világ megemlékezik születésének 100-ik évfordulójáról, mi is mind­nyájan Isten iránti hálával gondol­junk Wrede Matildra, az Ur eme ál­dott szolgáló leányára. “Wrede Matild nem volt több, mint húsz éves, amikor hivatalos en­gedély alapján látogatni kezdte ha­zája nagy börtöneit. Minden idejét és erejét erre a munkára szentelte. A börtönök kápolnáiban áhítatot tartott a raboknak, de mindeneke­lőtt egyéni beszélgetések során ta­lálta meg az utat a legmegrögzöt­­tebb gonosztevők szívéhez is. Mikor 1928 karácsony napján meghalt, a börtönben lévő és kiszabadult fog­lyok ezrei — köztük nem kis számú politikai fogoly — gyászolta a ‘fog­lyok angyalát’.” — így ír róla az “Utitárs”. Wrede Matildnak sok-sok utódja áll ma is munkában kórházak beteg­szobái, a csillag-börtönnek falai ta­núi az ő munkásságuknak átadott életük áldozatának. Alig másfél évvel ezelőtt vettünk búcsút Dr. Ilonka Margit Cserepka J.-né testvérnőnktől, aki az erdélyi havasok égbenyúló bérceit felcserél­te Bolivia kopár hegyeivel, hogy tu­dását Isten szolgálatába állítva, kö­vetségben járjon Isten szeretetével a pálmakunyhók írástudatlan, pri­mitiv lakói előtt. Az elmúlt év tavaszán újra elin­dult valaki.., Tóth Piroska testvér­nő Nagylétáról. Ma Pakisztánban, a Sialkoti kórház vezetője. Sok nehéz­séggel megküzdve, de az Ur kezé­ből vette a megbízatást, akinek ere­je által kepes szolgálatát ellátni. A “foglyok angyala” áltál gyújtott láng nem aludt ki, ég, lobog... női szívekben a Krisztusi szeretet láng­ja, akiket egykor talán a “betegek angyalaiként, vagy a Krisztushoz vezető “csillag”-ként fog áldani kö­zel és távolnak népe! Imádkozzál érettük! ők csak ezt kérik ... de ezt várják tőlem és Tő­led is ... Mária Szerencsy —o— ÜNNEPÉLY A MI IRODALMUNK JAVÁRA November 29-én igen áldásos ünnepély volt imaházunkban. A zsúfolásig megtelt iniaház­­ban szebbnél-szebb énekek (szólók, karéne­kek, zene) hangzottak el. Igét hirdetett Dr. Udvarnoki Béla, aki egész héten esténként hit­­mélyítő előadásokat tartott. Külön kiemelhet­jük Dr. Csűrös Barnáné, Bányai Sándorné és Salamon Istvánná testvérnőnk együttes, vagy külön számait. Az ünnepély végén e sorok írója rövid be­­szédben hívta fel a jelenlévőket a mi hívő irodalmunk támogatására. Be is gyűlt 60 dől­­lár, amit el is küldtünk Szász testvér címére. Ez a példa lehetne ragadós! Minden gyüle­kezet tarthatna ilyen irodalmi ünnepélyt. Mind többen kérnek Evangéliumi Hirnököt messze országokban lakó magyarok és nem lehet, de nem is szabad “nem”-et mondani. De vi­szont hogy a lapot küldeni lehessen, ahhoz pénz kell... éspedig nem is kevés pénz. “Ragadjon a new yorki példa más gyüleke­zetekre is! Segítsünk Siont építeni...” F. Á. Sorra eltemetjük a mi hívő, öreg magyar­jainkat, hogy azután majd minket temessenek el — ki tudja mikor? 1964 december 10-én mondott búcsút e földnek és 14-én temettük el a kedves öreg lelki testvért, a hű keresz­tyént, az édesapát, nagyapát és dédnagyapát: NÉMETH DÁVID testvért Garfielden. Németh testvérünk életében beteljesedett az első zsoltár 3 verse: élete olyan volt, mint a folyóvizek mellé ültetett fa . . . Isten áldása kísérte imádkozó életét. Ott serénykednek gyermekei a garfieldi imaházban (sőt már az unokák is); de jut gyermekei közül Califor-5-IK OLDAL niába is, aki ott szolgálja hűséggel az Urat. így áldja meg Igten a férfiút, akinek gyönyö­rűsége az Urban van. Németh testvérünk fiatalon került Ameri­kába és itt lett követője a drága Mesternek. Inkább a tettek, mint a szavak embere volt, keveset beszélt, de sokat tett az Űrért. Isten kegyelméből öt évet töltöttem az Űrért való szolgálatban Garfielden. Ezalatt az öt év alatt megismertem és megszerettem az én garfieldi testvéreimet, köztük Németh Dávid testvért is. Németh testvér már a harmadik, aki itthagyott bennünket. Előtte mentek el Szakács és Domonkos testvérek — két derék harcosa az Urnák — és most utánuk ment Németh testvérünk is. Nyolcvanöt hosszú évet töltött e földön; igen boldog házasságban több, mint ötven év­tizedet és hosszú évtizedeket az Ur szolgála­­han. Amíg egészséggel bírta, ő volt az első a reggeli imaórán, de ő volt az utolsó a haza­menetelnél is* A gyászszertartást — az elköltözött kíván­ságára — alulírott és a helybeli prédikátor: Van Der Veen testvérek tartották, nagyszámú gyászoló közönség előtt az imaházban, majd a temetőkertben. Egy imaórás, hű keresztyén magyarral is­mét kevesebben vagyunk — és ez oly nagyon­­nagyon fáj... Elmennek sorra és — jaj — helyük üresen marad ... Bár elköltözött Test­vérünk gyermekei ott forgolódnak az Ur há­zában, de — ugye — az elköltözött helyét nem töltik be, csak az önmaguk helyét... És ne­kem juttatta az Ur ezt a roppant nehéz fela­datot: sorra eltemetni New York és környéke hívő magyarjait.,. Én drága Németh Dávid testvérem, téged sokan gyászolnak; gyászol hű, özvegyen ma­radt feleséged, gyermekeid, unokáid, déduno­kád, a rokonság, az ismeretségi kör; gyászol a garfieldi gyülekezet és gyászollak, lelkem­ben mély fájdalommal siratlak én, aki csak alig nyolc éve ismertelek, de emlékemben örökké élni fogsz — aki most előre mentél oda, ahová én is jövök és akkor többé nem lesz köztünk elválás ... A viszontlátásra, drá­ga Németh Testvérünk... Az Ur Veled és velünk! ,.. FÜLÖP ÁRPÁD-0-Orlando, Fia. — Dr. Henry A. Parker, a First Baptist Church népszerű pásztora, más két baptista prédikátor társával egyhónapos evangélizáló látogatást tettek Japán, Kadena, Okinava, Formosa, Hong Kong, Suzy Wong és a Hawaii szigeten lévő U.S. katonai erő­dítményeken. — Hála érte sokszorosan Isten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom