Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-01-01 / 1. szám
VOLUME 57, JANUAR 1, 1965 No. 1. szám — 1965 január 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja —:K-----------—-----------M A. JÉZUS mondá: “De előbb hírdettetnie kell az evangéliumnak minddel! pogány népek között.” (Márk 13:10.) UJ ESZTENDŐ KRISZTUSSAL \ HOLNAP talán ajkam néma. Hogy ne maradjak szerető szóval senki adósa úgy szóljak még MA. HOLNAP talán merev a lábam. Segíts Megváltóm, hűséges szívvel szüntelen Veled járni a mában. HOLNAP talán a karom sem mozdul. MA szent örömmel úgy tegye dolgát, mint a Te szolgád, itt s a síron túl. HOLNAP talán a szívem is hallgat. De MA hirdesse minden verése: Áldom Megváltóm mentő hatalmad. A TEGNAPOT befödte véred. Tied a HOLNAP. Nekem csak MA van. Segíts hűséggel ebben a mában szolgálni Neked! ISTEN BŐSÉGES LELKI-TESTI ÁLDÁSAIVAL GAZDAGON MEGÁLDOTT UJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDENKINEK! A hit nélküli ember még a dús földi javakban is rémképeket lát, a hitben járó pedig a nyomorúságban is örömet talál. Irta: KOCSIS J. IMRE az Amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke “Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ur Jézus Krisztustól.” (Efézus 1:2.) Uj évbe léptünk! Évről-évre érezzük, hogy Isten kegyelme megújul rajtunk s az év határán változatlan és töretlen reménység hatja át szívünket. Ez új évben is Isten áldott és áldó kezeiben leszünk. Reménységünk az elmúlt évek tapasztalatain nyugszik, hiszen mindeddig segített nékünk az Ur! HÁLAADÁS Az új évben első gondolatunk a hálaadás. Az esztendő mérföldkövénél visszapillanthatunk és szemeink elé tűnik Isten áldássorozata. Gyülekezeteink kapui még mindig nyitva állnak s testvéreink még mindig mondhatják anyanyelvükön, magyarul: örvendtem, mikor mondták nekem, menjünk fel az Ur házába. Templomaink ajtajai nyílnak, mert az Ur gyermekei még mindig nyitogatják. Hála legyen az Urnák, hogy aki még magyarul óhajtja hallani az Igét, annak a kapuk még tárva vannak. Közösségünkben még mindig a szép magyar szó hangzik. Néha egy kis töréssel, némi angol vegyítéssel, de a magyarul érző és magyarul értő szívek ennek is örülnek. Hangzik a szó, mert van aki hangoztatja. Hálaadásunk egyik tárgya az a kegyelem, hogy több, mint ötven esztendő után még mindig köztünk van azon szolgák egy része, akik hosszú éveken át közvetítették Isten üzenetét magyar nyelven. Egynéhányat az idő kérlelhetetlen ereje testileg már megérlelt s ezek a lelki munkás testvéreink lankadt karokkal, meggyengült lábakkal állnak az idő mérföldkövénél és könyörögnek az Ur ügye előhaladásáért. Mások még a munkamezőn dolgoznak. Nem elég számban ugyan, de munkás testvéreink még mindig ott foglalatoskodnak az Ur szőlőjében. Hálaadásunk nem lenne teljes, ha nem vennénk tekintetbe magyar baptista népünket Amerikában. Missziónk az Ur kegyelméből őértük és őáltaluk van. Megpróbáltatások és
