Evangéliumi Hirnök, 1963 (55. évfolyam, 1-16. szám)
1963-01-01 / 1. szám
4. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1963. január 1. ST. PETERSBURG, FLORIDA „Hullunk veszünk, mint oldott kéve” Sajnos, de erősen teljesedik rajtunk a fenti mondás. A halál hideg keze benyúlt ismét az Amerikai Magyar Baptista hitéletünkbe, a máris nagyon hézagos sorai közé és ismét kitépett egy kedves, mindenki előtt mély tiszteletben álló, hithű testvérnőnket: Lénárt Józsefnét. Szeretett testvérnőnk Krisztushoz való hűségének emléke sokáig nem lesz elfeledve azoktól, akik közelebbről ismerték őt. Termetileg kicsiny nő volt ugyan, de a hitben nagy asszony volt. Testi súlyban talán nem volt több 80 fontnál, de annál többet nyomott a minta szerinti lelki élet súlya, erős hite, és a szentírásban való tágas ösmerete. Amerre járt, ahol csak megfordult, sőt még akik a beteg ágyához is eljártak, mind lelkileg megvigasztalódva, megerősödve jöttek el onnan, ök mentek vigasztalni és ők lettek megvigasztalva. Ezen csodás lelki hangulatát az utolsó pillanatig megtartotta. Amikor magam is csak egy kis idővel halála előtt az ágyhoz jöttem, ahogy kinézett már gondoltam, hogy úgysem eszmél. Ágyafölé hajolva, s szokásosan megszólítottam, „Drága mamám”. Hangomra meleg mosoly ült arcára, szemeit felnyitotta, két már nagyon vékonyra száradt kezeit ölelésre emelte, arcomat az arcához húzta és megnyugtató hangsúllyal Detroitban gyűltek össze a diakónusok, prédikátorok október 27-én du. másfél órára, amidőn az áhítatot az egyik helybeli diakónus, Mátyás L vezette. Utána Vér elnök megnyitota a gyűlést s felkérte Balogh K. ugyancsak helybeli diakónust szólásra, aki üdvözölte a gyűlést és Isten áldását kívánta arra. Az üdvözlő szavak után a múltévi jegyzőkönyv felolvasására kérte Taylor Lajos jegyző testvért, akit a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Következett Molnár A. lelkipásztor előadása „Jertek járjunk az ümak világosságában”, Ezsa. 5:2 v. alapján. Az előadás után áldásos eszmecsere következett, melynek kiinduló pontja a Diakónus és prédikátor közti viszony volt. Az előadást megköszönte a gyűlés. Ezután egy rövid emlék istentiszteletet tartott a közelmúltban elhúnyt Taylor Lajosné emlékére. „A közelb Hozzád Uram" című ének után Vér elnök igét olvasott, „Ezek azok, akik mondta: „Még nem jött el az Ür.” Nehéz volna megmondani, mi is szaladt át szívemen, de ezzel válaszoltam: „Drága mamám, már nincs messze, már nemsokára jönni fog.” Ekkor levette vállamról ölelő karjait, kezeit összekulcsolta, és csöndes de csengő hangjával így szólt: „Jövel, jövel hamar Uram Jézus.” Én imádkoztam, amelyre még hangos hangon Áment mondott. Elengedte kezeit, szemeit lecsukta. Én hazamentem és rövid kis idő múlva szólt a telefonom rideg-hideg csengése. Jelentették, hogy Jézus eljött és Lénárt Józsefné mamánk Ő benne örök nyugalomra szenderült. A temetési gyászistentiszteleten az ő saját maga által idézett bibliai vers alapján hangzott az ige: Mennyei óhaj’ „Jövel, azért uram Jézus”, Jel. 22:20. Testvérnőnk ifjúkori óhazai megtért volt. Élete végéig tagja volt a Perth Amboy-i gyülekezetnek. Meghalt 1962. november 8-án. Temetése 12-én történt, nagyszámú magyarság részvételével, akik közül sokan a temetőbe is kikísérték. Élt 69 éevt. Boldog házasságban 49 évet és az újjászületésben 41 esztendőt. Hátramaradottak: Hűséges férje és két felnőtt fia, Pista és Berti, akik New Yersey-ből eljötek kedves mamájuk ravatalához a temetésre. „Boldogok, akik az Ürban halnak meg.” Egy vándortárs jöttek a nagy nyomorúságból__ és Csató E. imát mondott. E rövid megható emlékezés után Vér testvér felolvasása következett az ige alapján: „Nézvén a hitnek fejedelmére a Jézusra”. Ez épületes felolvasást is köszönettel fogadta a konferencia. Ezután rövid jelentések követzkeztek: A Bethesda Otthonról, misszós földekről, irodalomról, stb. Ezek meghallgatása után tárgyalt a gyűlés a tavaszi összejövetelről, mely pontosan 1963. április hó 3-ik szombatján lesz megtartva. Énekkel és imával az őszi gyűlést bezártuk s a detroiti nők által elkészített Ízletes vacsora után távoztunk munkaföldünkre. Istené legyen a hála e szép gyűlésen adott lelki és testi áldásokért! Egy jelenvolt. Levél a Mennyből! Egy nap levél jön hozzád, Levél a Mennyből__ Rendeld el házad Itt lent. És nem élsz többé__ Mindent amit gyűjtöttél, Pénzt, vagyont kincset... Mindent itt kell hagynod, El nem viheted ... ■» De, ha gyűjtöttél kincset Mennyeiket... Szegényt, özvegyet Árvát felsegélyezted ... Ha a szenvedőnek, Nyitottál vigaszt... Ha sebeket kötöztél... Ha könnyeket töröltél... Akkor neked soha, Nincs okod félni... Mert a Mennyben vár rád, Élet az égi... De, ha fösvény voltál, Csak magadnak éltél... Az ítélet előbb, Vagy később utol ér ... Azért kedves lélek, Most óh, még ma térj meg! Mert: ki tudja talán ... Holnap már késő lesz! KÖRLING JÁNOSNÉ A központi diakónusok őszi gyűlése
