Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-15 / 2. szám
2-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1961. január 15. kősziklára épitetett“. (Mt. 7:25). Labrador tengerpartján az utasok néha különös és csodálatos dolgokat látnak a tenger vizében. A hatalmas szélvihar keletről jő és a vizben úszkáló hatalmas jéghegyek a széllel szemben haladnak. Az ember azt várná, hogy a szél magával ragadja azokat, de éppen ellenkező irányba haladnak. Mi ennek a természeti csodának a titka? A tenger vizének mélységében még a felszínen látható orkánnál is nagyobb erő van s az a viharral szemben hajtja a jéghegyeket. Ha Jézus Krisztus Békessége él a keresztyén ember életében, ha tényleg meghódolt a menny és föld dicsőséges királya előtt s magát teljesen átadta Neki, az életnek legnagyobb vihara sem ingathatja meg őtet. Csak a keresztyén név, vagy a vallásos élet külső formája nem elégséges. Az nem garancia a bűn rettenetes romboló ereje ellen. Az ördögnek a legnagyobb eszköze az. Jézus Krisztus az egyedüli közbenjáró Isten és emberék között. Azért minden embernek személyesen kell hozzájönni. Ő ad nyugalmat és Békességet minden léleknek. BÉKESSÉG! Emeritus ffTr TTT VT f ftTT TTTTTTTTTT TT T T Tj {» NYOLC LAKÁSOS MOTELT vásároltam ORMOND BEACHEN, Daytona Beach közelében az 1-es számú utón. £ j; Testvéreink figyelmét felhívom <; arra ,hogy akik Miamiba, vagy a <• Bethesda Otthon felé utaznak sr £ útközben tiszta kellemes helyet ^ keresnek éjjeli pihenésre it' AZOK KERESSENEK FEL S MI 1 JUTÁNYOS ÁRBAN !** |j- gondoskodunk a testvérekről! [<■ Szándékukat előre is bejelenthe-4•i -I4 «I 4 £ tik: Rio Vista Court, U.S. Hwy I. Ormond Beach, Florida. Tisztelettel: A. Paulick. 4. 4 4 4. AJ-J. J.J. ■!. J.J. Boldog ujesztendőt! Amikor a Föld tengelye átfordul az Ó-évbőíl az Uj-évbe, 1961 január 1. nulla órakor, ezt a pillanatot most is sokan várták-lesték. Némelyek vígan, kezükben italos pohárral, rózsás hangulatban, mások ugyancsak e pohárral, babonás félelemmel igyekeztek az 1961 év titokzatos rejtelmeibe betekinteni, amely előttünk csak sötét kérdőjeleket mutatott fel. A sokak között akadtak olyanok is, akik valamely templomban öszszegyülve, vagy otthonaikban Bibliát olvasva imádkozva mentek át az óramutatóval az ismeretlen újévbe. Minden istentisztelő embernek ismernie kellene a Bibliát: elsősorban azt, hogy a koccintó-csengő poharak soha senkinek semmi jót nem hoztak, legfeljebb a hazamenésnél már a következő órákban szörnyű halálos balesetet, saját és mások családjaira. Gyászt, szenvedést és nyomorúságot. Mert már a szesz megvásárlásánál ezt vitte be a házába :—- szeretett családjácnak-barátainak . .. A Bibliát ismerőnek azt is tudni kellene, hogy Isten népének ami nap. tárunk szerint március 21-én van az újév kezdete, az Ur rendeléséből. Tehát nem a legnagyobb sötétség idején, hanem amikor a világosság és tavasz kézzelfoghatólag legyőzte a sötétséget és megindult mindenben az UJ ÉLET. Ha már figyeljük az ó-évből az újévbe való átmenet nulla óráját és a szeretet arra késztet, hogy a jókívánsággal elsők, “egymást megelő. zők“ legyünk, jól tesszük, de azt Isten akarata szerint tegyük, mindenben Amié egyezve és “szakasszuk el magunkat“ e világ esztelen szokásaitól, hogy valóban Boldog Ujesztendőt — az elmúlt tapasztalatain okult — értelmesebb évet élhessünk. Vonultassuk el magunk előtt azt a sok áldást, amelyet az Ur atyai jóságából az elmúlt évben és években kaptunk. Szemgyógyitó irral kenjük meg szemeinket, hogy azokat mind meglássuk és igy hálával áldozzunk a Felségesnek. így bármilyen megpróbáltatás jönne is reánk, ha segítségül hívjuk Őt, azonnal meghallja és megszabadít bennünket. Mert Ő nem építi házunkat, terveinket és nem őrzi azokat hiába fáradozunk. Vegyünk Tőle tűzben megpróbált aranyat, ezüstöt, hogy kipróbált hitben oly gazdagok legyünk, hogy mindenütt minden kötelességeink, nek eleget tudjunk tenni. És fehér ruhákat, hogy öltözetünk legyen az Ur előtt és az emberek előtt. Hogy önmaga elé állíthassa, dicsőségben az Egyházat, hogy Sión dicsőségben látassék már meg! Mert Sión dicsősége hozhatja csak meg a sóvárogva várt Boldog Ujesztendőt: egy soha óvá nem váló élet, el nem múló Boldog Ujesztendejét! J.S. Friedrich---------—o-----------A nap leánya Elbeszélés Irta: Somogyi Gáborné Ragyogó nyári nap volt, vasárnap reggel. A közeli templom óriási ércharangjai messze küldték kedves hangjukat: Bimm-bamm, bimmbamm .. . Zengtek a mezőkön át, be. lecsendültek halló fülekbe és elindultak az emberek, hogy tisztességet tegyenek Istennek. Éva kinézett ablakán. Mennyi fény! Háza előtt pazar színekben illatozott millió virág, amelyet gondos kertész kezek ültettek. Tekintete a kis tóra esett, amelyben aranyhalacskák úszkáltak. Ez is az övé, a gyönyörű ház, a kert, a tó, a fenyveserdő és pénz, pénz rengeteg, azt se tudja, hogy mennyi. De minek a pénz, ha boldogság nincs, sóhajtotta. Én balgatag, azt hittem, hogy boldog leszek, ha sok pénzem lesz, a boldogságot meg lehet vásárolni pénzzel. Mi ez az élet? Miért kell élni? Mi értelme van? Kilépett kertjébe. Bimm-bamm, bimm-bamm szállt a légen át. — Ne zúgjatok harangok! Ne hívjatok! Úgy sem megyek templomba! Viszszament a garázshoz és beült kis fehér kocsijába. Száguldott ki, messze a A’árosból, ki a szabad mezőkre, ahol senki sem látja. Egymásután maradtak el a városok, faluk. Mindenütt ünnepi hangulat, harangszó. Bekapcsolta a rádiót. Bach korái szárnyalt az orgonán. “Ó fej vértől átázva ...“ Lezárta. Gyorsabban, el
