Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-07-01 / 16. szám
»-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1961. julius 1. Evangéliumi Hirnök GOSPEL MESSENGER Published Semi-monthly by '.he j Hungarian Baptist Union of America I 192 E. Exchange St. --- Akron 4., O. Editor — Szerkesztő: Rev. PETRE M. Adalbert 943 Merrill Ave., Lincoln Park, 25., Michigan Entered as second class matter at the Postoffice of Akron, Ohio, under the Act of March 3., 1879. Accepted for mailing at the special rale of postage as provided in Section lit);!. Act of October 3, 1917 SUBSCRIPTION FEE: $3.00 per year. Előfizető» — Címváltozás erre a címre küldedő: Mr. JOHN SZÁSZ 1619 Edv-xrd Ave., N. E. Canton 5, Ohio KÖVaÍA “önmagukat adták először az Urnák“ (Kor. II, 8:5.) Vájjon milyen tapasztalatokat szereztél már keresztyéni életedben? Azt ugye tapasztaltad kedves testvérem, hogy az Istenben igazán hivő emberek hitének útja keskeny ut s olykor rögös és meredek. Az Ur Jézus keresztjének hordozásában gyakran roskadozol. Hát igazi krisztusi örömed volt e egyáltalán, vagy csak nagyon kevés? A keskeny utszéli bokroknak a tüskéit érezted-e, de rózsát nem láttál rajtuk? Pál apostol azt Írja a macedóniai gyülekezetről, hogy “bőséges az ő örömük.“ (Kor. II, 8:2.) Éspedig nem a jólét csendes napjaiban, hanem a “nyomorúság sok próbái között.“ Vájjon honnan fakadt ennek a régi gyülekezetnek az örömük forrása, hogy áradni tudott a nehéz, száraz aszályos időben is? A fenti igében rejtőzik el annak titka: “Önmagukat adták először az Urnák.“ Ez a titka ma is a boldog keresztyéni életnek és a Krisztusban való örömnek. Nem hagyod é te ezt legutolsónak? Talán odaadtad és adod az Urnák időd, pénzed, tehetséged. Talán mindegyiknek a legnagyobb részét adod neki s azt gondolod, ő mindezekkel ki van elégitve. Nagyon tévedsz, mert ha minden vagyonodat is odaadnád Istennek, de szivedet s egész életedet nem áldozod fel neki — ha önmagádat — nem adod neki, akármit is adtál, vagy adsz Istennek, előtte minden értéktelenné válik. Először Isten téged akar! Ha nem adjuk magunkat először az Urnák, keresztyéni életünkben öröm, boldogság nincsen. így aztán nehéz., unalmas, panasszal teljes csalódott a keresztyéni élet. Az ilyen keresztyének maguk járják a nehéz utat s maguknak kell hordozni az élet terheit, de azután végre a súlyos terhek alatt összeroskadnak. Mi lesz azután az ilyen magukban járó, magukban bizó keresztyénekkel? Ha még nem adtad magad Istennek, maradéktalanul add oda. Kövesd ennek a régi keresztyén gyülekezetnek példáját, melynek tagjai mindenekelőtt magukat adták először az Urnák. ——-—-o------------------------Isten jelenléte életünkben (Móz. II, 33:12-16.) Mózes inkább megakart halni ott, ahol volt, minthogy egy lépést is tovább menjen Isten vezetése és jelenléte nélkül. E rész 3-ik versében azt mondja Isten szolgájának, hogy mivel a nép engedetlen és makacs, ő tovább nem megy velük a pusztába a kanaán földje felé. óh milyen rettenetes e kijelentés! Ha Isten elhagy veszélyben van az ember élete. Mózes megrettent s azt mondja: “Ha a te orcád nem jár velünk, ne vigy ki minket innen.“ (15,vers) Hányszor indul el a modern ember Isten nélkül ez életben! Nem veszi figyelembe, nem akarja megérteni, hogy Isten vezetése nélkül minden percben veszély fenyeget. Ez akkor elhagyta Istent s rohan a beláthatatlan veszélybe. A jövő sötét, bizonytalan. Az emberek mintha eszüket veszítették volna, vakon rohannak előre. Nem csak hogy nem szeretik egymást, hanem valósággal gyűlöletet szítanak egymás ellen. Készítik a veszedelmes bombákat, mellyel egymást elakarják pusztítani. Ha Isten nélkül élsz, nem tudod mit cselekszel, nem tudod milyen rettenetes a jövő számodra. Istennel a legveszedelmesebb időkben is biztonságban van az élet. “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk“ kérdezi Pál apt. . . Szükségünk van jó vezetőre. A törté nelmi események mutatják meg, hogy ki milyen jó, vagy rósz vezető. Az utóbbi 25 év alatt az országok választottak maguknak vezetőket, akik tönkre tettek országokat s tönkre tették a világot. A kegyetlen és szükséigtelen háborúkban a jobbsorsra érdemes nép részére hatalmi vágyaikból vérfürdőket rendeztek s az emberiségnek szine-java pusztult el a harctereken s akik életben maradtak közülük milliók váltak hazátlanokká. Csalódtak vezetőikben, mert rósz. politikusok és vezetők voltak. Isten mindenttudó, hatalmas teremtő és alkotó, akiben soha senki nem csalatkozott. A történelem igazolja. Vájjon mikor tanulja meg az emberiség, hogy Isten a mi Urunk és vezetőnk akinek vezetése és irányitása mellett lehet boldog és biztos életiink? Isten hajlandó vezetni az embert. Vannak emberek, akik Istent szeretnék vezetni. Meg akarják neki mondani — és sokan meg is mondják — hogy ő mit tegyen, mit csináljon. Mivel Isten nem követi és nem követheti őket, ennélfogva ellenségeivé válnak és megtagadják őt. Azt mondják ezek az esztelenek ma is mint régen :“Ninc»en Uten“ Az ember Istent nem vezetheti, nekünk kell követni őt. Ő Átvezet az élet minden baján, még a halál árnyékán is. Aki követi őt, annak nincs mitől féljen és rettegjen. Mondjuk az énekiróval: “Merre vezet követem őt“ . .Akit Isten vezet az nyugalmat talál. Soha a világ történelmében az, emberiség ilyen általános nyugtalanságot nem tapasztalt. Az emberek idegzetének húrjai pattanásig meg vannak feszülve. Annyi altató és idegcsillapitó szert az emberek nem készítettek és nem vásároltak mint korunkban. Technikailag, anyagilag előre haladunk. Átlag gazdasági jólétnek örvendünk, de béke és nyugalom nincsen. Ez az állapot azért van, mert úgy a politikából mint a gazdasági életből az emberek kihagyják az Istent s nemcsak hogy kihagyják, hanem káromolják az ő szent nevét. Lelki vakságban, sötétségben bizonytalanul, már e földi életben elkárhozva, haladnak a maguk vezetése mellett a végső elképzelhetetlen pusztulás felé. Mi keresztyének Mózessel együtt imádkozzunk s mondjuk Istennek: “Ha a te orcád nem jár velünk, ne vigy minket e helyről.“ S kövessük Istent mindenhol mindenben. M.B,
