Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-07-01 / 16. szám
JÉZUS monda:" De előbb hirdettetnle kell az evanfé- Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America, búmnak minden pogány népek között." (Márk 13:10) Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja. A KERESZT Egy hegyen áll Mélyen a földbe szúrva. A felső ága Ég felé mutat, Két karja tárul, Hogy magához ölelje A bénákat, A koldust, vakokat, A gazdagot, A szegényt, az erőset, A tudóst és a Kicsiny gyermeket, Hogy a fáradtnak, Megterheltnek szivét Égi balzsammal, Irral töltse meg. Két karja tárva Feléd is ma még! Nézz fel, ne menj, Ne vesd el magadtól Nagy szeretetét! Két karja tárul Feléd is ma még, Óh boldog, boldog Aki megragadja Kinyújtott kezét! Toronto, 1961. Somogyi Gáborné ‘Emeljétek fel szemeiteket és lássatok.u (János, 4:35.) Koratavasz volt Palesztinában s az Ur Jézusnak Samárián kell vala általmennie Galileából Júdeába. Gyalog tette meg az utat tanítványaival s déltájban fáradtan érkezett a Jákob forrásához. Tanítványai bementek a faluba élelmet vásárolni s ez idő alatt az Ur egy szerencsétlen erkölcsi é1'etében megingott asszonyt vezetett az Életforráshoz. A tanítványok visszaérkezve meglepően figyelik, hogy az ő mesterük egy aszszonnyal beszél a kutnál. Miután a nő örömében áradozva még az edényeit is a kutnál hagyva távozott, az Ur Jézus tanítványaihoz fordult s többek között ezt mondta nékik: “Emeljétek fel szemeiteket és lássátok a tájakat, hogy már fehérek az aratásra.“ Lelkiszemekre van szükség, hogy meglássuk az aratásra kész lelki mezőket. Mikor az utcán egy fehérre festett sétapálcával az egyik oldalról a másikra áttapogató világtalan embert látunk, mindig megesik a szivünk rajta szivünk s megsajnáljuk ötét. Soha nem értékeltem szemeim látását annyira mint amikor egy ilyen vak embert a közelmúltban átsegítettem az utcai keresztezésnél. Testi életünkben szemünk világa minden értéket felülhai’adó drága kincs. De még ettől is nagyobb a lelki látáls. Mily drága állapot mikor a lelki vakságból Isten csodálatos lelki világosságra vezeti az embert. Sajnos, sok keresztyén embernek a sátán megvakitotta lelki szemeit s nemcsak, hogy az aratásra megérett fehér mezőket nem látja hanem elveszett lelki állapotát sem veszi észre. Ezeknek a keresztyéneknek a Krisztus által hozott “szemgyógyjfó ir“-ra van szükségük a szentige szerint, mely által világosságot nyernek. Az aratásnak amint tudjuk van egy bizonyos ideje. Sem előbb sem pedig később veszteség nélkül avatni nem lehet. Azért a jó gazdák mindenütt pontos kiszámításokkal lesik az akalmas időt, amikor gabonájukat learathatják. Ezzel az igével U- runk rámutat az isteni kegyelemnek drága időszakára, amely még mindig tart. Egyszer ennek is vége lesz s ezt az időt Isten választottjainak ki kell használni. Isten gyermekeinek meg kell látni a világ összes kincseitől is drágább lelkeket, akik Isten nélkül bűneikben a tékozló fiú módjára tékozolják az Isten kincseit s lelkileg szenvedve a világ moslékjai mellett éhenhalnak. A keresztyéneknek meg kell látni a lelki mezőt, a drága gabonát s a kegyelemnek ezen időszakában kikeli sietni az aratásra. Az aratásnak ideje az örömnek és boldogságnak időszaka. Még mostis látom gyermekkori életemben az aratással egybekapcsolt eseményeket. Az örvendező aratókat a mezőn, amidőn sarlókkal, kérges kemény marokkal szedték kévébe és rakták be-BRIDGEPORTÍ Magyai Baptista Templom ahol az évi naggyüiést tartjuk julius 12-től, 16ig.
