Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1961-04-15 / 11. szám
1961. április 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3-IK OLDAL AZ EMBER Az ember Isten teremtésének remekműve, akkor is, ha akár jobb-, akár baloldali “tudományos“ vagy egyéb elméletek másképpen vélekednek vagy értekeznek efelől. Az igazság hangtalan és marad akkor is igazság, mert ez az egyetlen valóság. A világcsodák legnagyobb titkai között az ember a legnagyobb csoda. Aki csak részben behatolt ebbe a rejtélyekkel és megdöbbenésekkel teljes világba, az nem tagadhatja az ember isteni eredetét. Homlokán hordja az Ur teremtésének Pecsétjét, azzal, hogy csak akkor ember, ha Isten képét hordja magán, azaz ha Isten akarata szerint él, ha Jézus Krisztus lakik benne, mert csak akkor hasonlíthat képére és hasonlatosságára, egyébként “porsátor“, amelynek “csak egy lehellet van orrában“, Ésaiás próféta szerint. Az ég seregeiről, az angyalokról úgy tudjuk, hogy CSAK JÓT1 tudnak cselekedni, viszont a bukott angyalokról pedig, sátán seregeiről, hogy csak gonoszt tudnak cselekedni; az ember azonban tud, illetve tudna jót cselekedni éppúgy mint gonoszt. A- karatát, eszét, ügyességét és erejét éppúgy fel tudná használni a legjobb, legszebb alkotásra, mint a legrettenetesebb rombolásra és tévelygésre: aszerint, hogy Jézus Krisztusnak, vagy Lucifernek adja magát eszközül. Péter apostol igy tesz bizonyságot az emberről: “Mivelhogy az Ő isteni ereje MINDENNEL megajándékozott minket, ami az ÉLETRE és kegyességre való. Annak megismerése által aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott, amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket: hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, amely a KÍVÁNSÁGBAN van e világon“. 2 Péter I, 3-11. Itt arról az emberről van szó, aki ismeri ugyan a jót és gonoszt, de ön. tudatosan saját igyekezetével és Jézus Krisztus erejével CSAK a jót cselekszi. Viszont a másik embertípus is ismeri úgy a jót, mint a gonoszt, de saját akaratából és minden gondolatával csak a gonoszt cselekszi. Meg van náluk a KEGYESSÉG látszata is talán, de megtagadják annak erejét, azaz véghezvinni nincs erejük, mert nem kapcsolódnak Jézus Krisztus erejébe, mert ezt hinni is képtelenek. A vízözön előtt Nőén kívül már mind ilyen emberekből állt a világ! “És látá az Ur, hogy megsokasult az ember gonoszsága e földön és hogy szive minden gondolatának minden alkotása SZÜNTELEN csak gonosz ..Erre elhatározta végleges eltörlését Nőén kívül minden embernek. 1. Mózes 6, 1-8. A. D. Kremer: “A Szentirás az asztrológia és a számszimbolika fényében“ cimü müvéből a következőket idézzük: “Habár a Nóé világkorszakából nincsenek sok adataink a Szentirásban, mégis megengedte nekünk az Ur, hogy az ősatyák neveiből némi betekintést nyerhessünk az akkori idők eseményeibe. A nevek egész sorozata arra mutat, hogy a világ már az első kétezer évben anynyira megromlott, hogy azok az emberek, akik e gonoszságokban nem vettek részt, életüket megunták és már várva várták a megváltást. Nagyon érdekes, hogy Methusélah körülbelül kétszázhatvan évet élt együtt Ádámmal és TÖBBSZÁZ esztendőn át közölhette Noéval úgy Á- dám, mint az ő többi elődeinek tapasztalatait.“ Ha már az első kétezer évben any. nyira megromlott az ember, hogy csak Nóé találtatott igaz embernek a földön és a többiek szivének minden gondolata szüntelen csak gonosz volt Isten előtt, mit szóljunk ma NÉGY világkorszaknak a VÉGÉN? Amikor Jézus Krisztus, Isten Fia személyesen hozta el Isten üzenetét az örökkévaló evangéliumot és amikor a világ lakosainak tekintélyes része Jézus Krisztus követőjének, keresztyénnek nevezi és vallja magát? Gyakorlatban pedig az egész világ Sodorna bűneit szaporítja és szivének minden gondolata és alkotása szüntelen CSAK gonosz? Bizony ezt a világossághoz nem szokott szemeknek is meg kell látnia! Természetesen csakis a Szentirás fényében: Ezék. 16, 48. Jézus Krisztus az egyetlen igaz ember! Aki az Ő képére hasonlít, annak ad Isten örök életet ajándékul. ---------o—-----Ki gyógyít meg? (Cs. A. költői hagyatékából) A bűn a lélek szörnyű nyavalyája, Hamar és könnyedén terjed ragálya, Sok a fekély, halálos az a seb, Amely fulánkja mérgétől ered. 1 Tisztátalanná vált miatta lelkünk, Igen, mi mind, mind megfertőzve lettünk; Ezernyi kin és gyötrelem között Ez a fertőzött állapot örök. Örök! de oh könyörült rajtunk Isten, S gyógyirt adott mely abból kiépítsen, Üdvözítőnknek vére ez az ir, Lelkem épsége tőle visszatér. Jézus az orvosom, övé az érdem, Hogy van helyem ismét a mennybe nékem, Hogy eltűnik a sok fekély, a seb, S megtörve lön a bűn, e szörnyeteg! # * * “Pedig betegségeinket ő viselte és fájdalmainkat hordozá és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kinoztatik Istentől! És Ö megsebesítetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van és az Ő sebeivel gyógyuiánk meg. Mindnyájan mint juhok eltévelyedtünk, ki-ki az ő utára tértünk, de az Ur mindnyájunk vétkét Ő reá veté. Kinoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, meiy mészárszékre vitetik és mint juh, meiy megnémul az őt nyirok előtt és száját nem nyitotta meg. (Esa. 53:4-7) A hivő ember legnehezebb harcáról és benső küzdelméről leginkább csak ő maga tud. Nem a nyilvános életben vagy a családi körben, hanem a csend magányában vagyunk a legnagyobb kisértésnek kitéve. Ott van a leghevesebb tusakodásunk a “fejedelemségekkel és hatalmassá, gokkal.“ Prédikálásunk igazodjon a hallgatóság felfogóképességéhez. Jézus nem mondta: “Legeltesd az én zsiráfjaimat“, hanem: “Legeltesd az én bárányaimat.“ Másszóval, ne helyez, ztik a juhok takarmányát, fellengzős szavak által, tulmagas jászolba, hanem prédikáljunk egyszerű nyelvezeten.
