Evangéliumi Hirnök, 1961 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1961-03-15 / 6. szám

1961. március 15 EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7-IK OLDAL ményen munkálkodó szörnyetege el­nyeli a keresztyénséget. A kézirást látni a falon! Növekedjünk az isteni félelemben s amig időnk van, hoz­zuk az embereket a krisztusi hitre! ------------o-----------­KARABÉLYOS ISTVÁN testvér engedelmeskedett az Ur rendelésé­nek és igy eltávozott ez élet küzdő teréi'ől február 9-én. 13-án volt a te­metése az egyik hubbardi (0) te­metkező intézetből, amely városban lakott kedves családjával. Ugyan­csak az ottani gyülekezet prédikáto­ra vezette az alkalmi tiszteletet, de Major tv. is szolgált. A messze Cali­­forniából jelen volt Ráduly tv. is, hogy osztozzon özvegyen maradt Eszter leánya és családja gyászában. Vigasztalja meg az Ur Szent Leiké­vel a megsebzett sziveket. Campbeli-i Krónikás ---------o--------­MISSZIÓ MEZŐKRŐL NEW BRUNSWICK, N. J. Lelkipásztor: Bikacsán Walter A MEGÍGÉRT MESSIÁS (Esa 9:6-7) A fenti ige és tárgy alapján tar­totta meg Nőegyesületünk alkalmi programját a múlt év december 18- án szép és tágas feldiszitett templo­munkban, mely szépen megtelt ér­deklődő és Istent dicsérő lélekkel. Kint a természetben a tájat nagy hó borította s hideg volt a levegő, de bent az Isten házában kellemesen éreztük magunkat s az isteni szere­tet melege hatotta át a szépszámban együtt örvendező hivő sziveket. Ven­dégeink is többen megörvendeztet­tek jelenlétükkel. A program angolul és magyarul volt összeállítva, amely nagy szép és áldásos volt részünkre. A progra­mon szerepeltek az idős testvéreink úgy mint az ifjak. Énekkarunk is di­cséretesen kivette részét s énekei­vel mindnyájunk örömére dicsérte az Istent. Valóban egy örömteljes es­tét töltöttünk Urunk lábainál s ör­vendeztünk az előadások hatása a­­latt a Messiás eljövetelében. Méltán jegyezte meg egyik nő­vérünk: “Ennél szebbet csak a mennyországban fogunk hallani.“ A programot Bikacsán lelkipász­tor imájával zártuk. Zárás után a mellékteremben frissítők lettek fel­szolgálva, amit a Nőegyesület tag­jai készítettek és szolgáltak fel. Karácsony. Karácsony napján a vasárnapi iskolánk karácsonyfa ün­nepét tartottuk ugyancsak szép és áldásos programmal. A nagy tiile­­velüfa gyönyörűen fel volt díszítve, melynek fényénél a gyermeksereg piros arccal örvendezve vonult be a templomba tanítóik vezetése és irá­nyításával. Eszünkbe jutott az Ur szava: “Engedjétek hozzám jőni a kis gyermekeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa.“ (Mt. 19:14). A szép alkalmi programot lelki­­pásztorunk felesége vezette le a vas. iskolánk tanítói segítségével. Egy csoport előadás is díszítette a prog­ramot, melynek cime volt: “Mit ad­hatunk mi Jézusnak?“ A gyülekezet énekkara alkalmi énekekkel dicsérte az Istent s örvendeztette meg az ünneplő közönséget. Nagyszerű .szivreható jelenet volt mikor a gyermekek sorban felvonul­tak s egy csomagot hoztak a kará­csonyfa alá azon gyermekek meg­segítésére, kiknek karácsonykor ke­vesebb jutott az asztalukra. Az Űré legyen a hála a szép ünne­pért s az ünnep áldásaiért. Szilveszter estélye. Az ó-esztendő utolsó óráit ismét az Ur házában töl­töttük az ige mellett s imában há­lákat adtunk Istennek az év áldásai­ért s arra kértük őtet, hogy az új­évben tegyen hálááabb gyermekeivé és segítsen meg külön és együtt is arra, hogy nagyobb és szebb munkát végezhessünk Isten országa építé­sében. Imahét. Az esztendő első hetében az utasítás szerint megtartottuk i­­mahetünket sok-sok áldással, öröm. mel jöttünk össze az Ur házában s a kijelölt fontos tárgyakért imád­koztunk. Ezekért az alkalmakért is nagyon hálásak vagyunk az Urnák. AlámeHtés. Örömmel közöljük az E. H. olvasóival, hogy február 19-én, vasárnap egy . kedves házaspár kö­vette az Ur Jézus példáját az alá­­meritésben. Az alámeritést gyüleke­zetünk lelkipásztora végezte. Mt. Ev. 3:13-ik verse alapján szólott hozzá­juk s a gyülekezethez. Az Ür tegye őket hasznossá országában, hogy ál. taluk mások is felismerjék azt az isteni kegyelmet, amit Jézus Krisz­tus által nyújt Isten minden ember­nek. Imádkozzunk azért, hogy ők és mi mindnyájan lehessünk a világ­nak világossága. Wiczai Istvánná CAMPBELL, OHIO Lelkipásztor. Major M. Házi imaórákat tartottunk febru­árban minden szerda este. Ilyenkor mintegy a gyülekezetét vittük a csa­ládi körökhöz, ahelyett, hogy a né­pet vártuk volna az imaházba. Több­nyire gyülekezetünk közvetlen kö­rén kívül állók szíveskedtek bennün. két látni házuknál, de testvéreknél is voltunk. Mondani sem kell, hogy ezek az összejövetelek egyben evan­­gélizálási alkalmak is voltak. Hívők előtt ismerős az Isten igéjéből, hogy a keresztyénség hajnalán többször egyes gyülekezetek házaknál tartot­ták összejöveteleiket (Róm. 16:5, Filemon 2 stb). A valóságban Jézus nem is kötötte helyhez, bizonyos al­­ka’mi helyhez Isten imádását, amint tudjuk a Samaiiai nővel való beszél­getése alapján (Ján. 4), hanem a megfelelő lelkületet hangsúlyozta ki. “Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazság­ban imádják“, mondta Ő és még azt is megjegyezte, hogy “az Atya ilye­neket keres, az Ő imádóiul.“ Meg­találta már a k. olvasót? MEGLEPETÉS: Kellemes megle­petésben részesítette nőegyletünk Major tv-nőt születésnapja alkalmá­ból. A meglepő részt az ünnepségben az képezte, hogy Fehér György tv­­nőnk ,mint vasárnapi iskolánk szu­perintendense, aki egyben nőegyle­tünk pénztárnoka is, a vasárnapi iskolai program alatt nyújtotta át a szép ajándékot február 19-én. Az alkalmi szavak elmondására Vass Jánosné tv-t kérte fel. Az ünnepelt meghatottan válaszolt. Akkor este a tisztelet után frissítők felszolgálásá. val folytatódott és fejeződött be a kedvesség megnyilvánulása. Campbell-i Krónikás

Next

/
Oldalképek
Tartalom