Evangéliumi Hirnök, 1960 (52. évfolyam, 2-23. szám)

1960-01-15 / 2. szám

1960. január 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7-IK OLDAL merika földjére. Hosszú évekig Det­­roitban lakott családjával együtt s detroiti gyülekezetünknek hosszú é­­vekig jegyzője volt. Gyászolja: felesége, született Blé­­nesy Teréz, fia, Tamás és leánya I- lona, családjával. A jó Isten vigasz­talja meg a megszomorodott szive­ket. * * * Franciaország vezetője, General de Gaulle erős nyomás alatt megakarja változtatni az ország azon törvényét, mely 1903 óta teljesen elválasztotta az egyházat az államtól. E törvény kimondotta, hogy az egyházi isko­lákról, annak fenntartásáról nem az állam köteles gondoskodni, hanem az egyház, mely a gyermekeit a saját egyházának, a saját dogmái szerint neveli, az egyház támogatására. Most vezetőjük ezt a törvényt elakar­ja törölni s nagy összeggel támogat­ni célozza az egyházi iskolákat-Ebből is láthatjuk, hogy mi tör­ténik egy országban akkor, ha az országnak katolikus vallásu vezetője van. # « # Otthont építettek az alkoholisták részére. Texas, Dallas városában az Episkopális egyház egy szép otthont épitetett az alkohol által tönkretett egyének részére, amit február hónap­ban adnak át rendeltetésének. Nem­csak a fent emlitett államban, hanem nagy Amerikának minden egyes ál­lamában égető szükség van ilyen ott­honokra. Az alkohol megmondhatat­­lan károkat visz véghez az emberek életében. A sok kérelem, őszinte ta­nítás és intelem dacára Amerika né­pe mindig több részegítő italt hasz­nál évente. Ehhez persze hozzájárul nagyban az a rengeteg hirdetés, a­­mit naponta több féle eszközzel hir­detnek a szeszgyárosok és üzletek. A szeszgyárosok és üzletek gazda­godnak s Amerikának erkölcse ro­hamosan sülyed. Igaza van annak a tudósnak, aki azt állítja, hogy a modernkor művelt­sége és civilizációja hanyatlóban van, mert az erkölcstelen és részeges szü­lők nem nemzenek és nem nevelhet­nek egészséges gyermekeket. Ma­gyar népünk között is sokan vannak olyanok, akik rabjaivá váltak az al­koholnak. Szomorú valóság, hogy az úgynevezett Krisztus Egyházának tagjai között is többen vannak olya­nok, akik nagy mértékben használ­ják a részegítő italt. Sőt még az egy­ház vezetői is sokan beleestek a ré­szegség bűnébe. Ne csodálkozzunk azon, hogy országunkban évente több mint 40 ezer ember pusztul el autószerencsétlenségek következté­ben. Azon se, hogy mindig több és nagyobb kórházakra, tébolydára, ne­velő intézetekre és börtönökre van szüksége ez országnak- Imádkozzunk azért is ebben az esz­tendőben többet ,hogy a jó Isten ad­jon lelki ébredéseket s mutassa meg az embereknek az Ő szent akaratát s adjon lelki erőt is, hogy az emberi­ség eme egyik legnagyobb pusztitó ellenségének kísértéseivel szemben megállhasson és diadalmaskodjék fe­lette! MÁRIA Mária, Nagy András ék 7 éves le­ánykája második elemibe jár. A leg­jobb tanuló és szelíd, csendes viselke­désével sok örömet szerez szüleinek. A vasárnapi családi istentiszteletről (azelőtt vasárnapi iskola) a világért sem maradna el. Itt is a legfigyel­­sebb tanulók egyike, itt is szereti mindenki. . . Hanem egy hófuvásos, hideg de­cemberi napon a kis Mária kipirult arccal, kissé remegve a hidegtől jött haza az iskolából. Anyukája ezt a­­zonnal észrevette a kis Márián, ágy­ba fektette, forró teát készített neki, betakarta meleg, vastag dunnával- Mária izzadni kezdett. Izzadt, izzadt, csurgott róla a meleg, sós verejték. Anyukája kitapogatta a pulzusát, a­­mely bizony majdnem olyan gyorsan Ahol többé nem öregszünk Azt mondják, ha szemünkből elszáll a fény lefelé megy éltünk Ha szavunk remeg s álom nélkül telik éjjelünk; Ha úgy néha mások mosolyognak felettünk Midőn öregségünk miatt rossz emlékezésünk: Oh változás jön hamar, nem szomorkodom hát; Hol többé nem öregszünk, kapok olyan hazát. Azt mondják, mert nem tudunk sietni, lefelé megy éltünk, Utunk sokszor sötét s nehézkes a léptünk; A hangunk sem harsog, nincsen öblössége, A nap sem úgy ragyog már, nincs részünkre fénye; Ha minden rideg is lesz, nem szomorkodom hát, Hol többé nem öregszünk, kapok olyan hazát. Azt mondják, lefelé megy éltünk, de mégis ragyog a fény, Az Ur azt mondotta: “oltalmad, pajzsod“ vagyok Én; Erős tudat oly édes, mint színtiszta, méz. Nem szomorkodom ezért, ha hallom hivó szavát, Hol többé nem öregszünk, kapok olyan hazát. Azt mondják lefelé megy éltünk; nem nem utam felfelé vezet Fel a szép mennyekbe, hisz hallom az éneket, Látom szép fehér ruhában a dicsőült sereget Kik jöttek nagy nyomorból, rengenek éneket; Nem lefelé megyünk, Isten ad változást, Hol többé nem öregszünk, kapok olyan hazát. M. Sch. — Fülöp Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom