Evangéliumi Hirnök, 1959 (51. évfolyam, 2-24. szám)

1959-03-15 / 6. szám

1959. március 15. EVANGÉLIUMI HIXNÖK 5-IX OLDAL Ifj. Molnár Károlyt lelkésszé avatták február 4.-én. Nagyon sokáig emlékezetes estje lesz az elmúlt szerdai annak a 300 főnyi közön­ségnek, amely majdnem megtöltötte a Temple baptista templomot. És ez az este bennünket magyarokat nagyon közelről érdekelt. A magyar mozgalmakban mindig szereplő és fáradhatatlan munkát végző Molnár Károly baptista lelkipásztor fiának volt a lelkésszé avatása diszes, egyházi vezetőembeiek, hithü közönség és szép­számú magyarság jelenlétében Az ünnepség bevezetéséül a Temple Church szólistája énekelte “Mily szépek a hegyeken a békehirnökök“ egyházi dalt, mely után Mr. L. Dochterman imádkozott az est áldásaiért és előterjesztette a dél­kaliforniai vizsgáztató bizottság jegyző­könyvét a felavatandó ifjú lelkészt illető­leg. Utána James Berry, a Temple diakónus elnöke olvasott Igét és előterjeszti az egy­ház javaslatát a lelkés’avatáshoz. Dr Les­ter Harnish, a Temple lelkésze “A pásztori kötelességekről beszélt és ezután Dr. Gor­don Palmer szeminá iumi elnök mondotta el a térdelő ifjú lelkész felavató beszédét. A felavató imát az ifjú lelkész óhajára édesapja, Rév. Molnár Károly mondotta. Lélekemelő látvány volt, mikor 12 baptista lelkész ké?rátétellel segédkezett a megható aktusnál és az édesapa melegérzésü imája nem egy jelenlévő szemébe csalt könnyeket. Dr. Alger Geary, a Baptista Misszió főtit­kára komoly szavakkal üdvözölte ifj. Mol­nár Károlyt a lelkészi kar nevében. Majd a záróének következett: “Szólj hozzám U- ram, hogy én is szólhassak” és ezzel az a­­vatási ünnepség befejeződött. Ifj. Molnár Károly bezáró beszédében hálásan köszönte meg a szereplő lelkészek résztvételét és kijelentette, hogy édesapja imáját sohasem fogja elfeledni s aztán önmaga is imával fejezte be a szertartást, melynek végeztével az összes jelenlevőkkel kezet fogott és feleségével, valamint az összes jelenlevőkkel lementek az egyház ebédlőjébe a frissítőkhöz és baráti társal­gáshoz. Mindenkihez volt szava az ifjú lelkipásztornak, kinek közvetlensége, le­kötelező modora és őszinte magyar érzése mindenki tiszteletét kivívta. Nagyszerű an­golsága viszont a magyar vendégeket lepte meg. A felavatott lelkész és családja szív­ből jövő jóérzéssel köszönik mindenkinek, akik az ünnepségen megjelentek és ezzel megtisztelték őt. Az édesapának pedig nagy örömére szolgált, hogy városunk magyar­sága méltóan volt képviselve az összes hit­­felekezethez tartozók részvételével, hogy ez örömünnepen megtisztelték az ifjú lel­készt. Magyar fiú lelkésszé avatása Amerika lerny.uigatibbb csücskében nem mindenna­pos eset és különösen dicséretreméltó je­lenség, hogy amerikai egyháznál nyert el­helyezkedést. Megjelenése, orgánuma,köz­vetlensége az egyházi emberek bámulatát is kiérdemelte és különösen hívei, a tarza­­niak, kik nagy számban voltak az avatá­son, büszkék lelkészükre, aki nem elég­szik meg eddigi előrehaladásával, hanem pár hót múlva visszatér Philadelphiába, hogy doktorátusát a hitélet terén elnyerje. A három hónapi távolléte alatt az egy­­há át édesapja és a többi lelkészek fog­ják szolgálni. Büszke örömmel köszöntjük ifj. Mol­nár Károly lelkészt és hivatásához sok-sok boldogságot kívánunk! MISSZIÓ MEZŐKRŐL CLEVELANDI SHAKER TÉRI GYÜLEKEZET ÉLETÉBŐL Az Urnák 1959. évi március hó 7-ik nap­ja őrségváltás napja lett a Shaker téri Ma­gyar Baptista Gyülekezetnek. Ugyanis e napon ünnepelte uj lelkipásztorának Rév. OROSZ ATTILÁNAK beiktatását vacsora és fényes műsor közepette. Az idő még hideg. Fagyos szelek seprik Cleveland utcáit. Mintha az idei tél itt felejtette volna magát. A tavaszi Ígéret kikeletie, üde zöldre és ezerszinü virágok­ra még késik, de Gyülekezetünk körül nincs parkoló hely autósaink számára. Még a sarkon lévő benzintöltő állomás területét is betöltötték. Az emberi szivekben mégis megjelent az a csodálatos madár és “nyit­ni kék” szavait énekelte. Azok a vendégek, kik nem voltak 6 ó­­rakor, a vacsora pontos kezdetére jelen, sorba kellett állniok, mert nem volt hely. Szorgos asszonyaink kétszer terítettek Termeink zsúfolásig megteltek. Régi idők jöttek vissza. Hiába volt az emberi vagy időjárási, régi vagy egyéb akadály, öröm és vigasság töltötte be a lelkeket. Sok mindent vethetnék papirra, azon­ban szorítkozzunk a lényegre. Elmondom miként zajlott le az est. — Zenekar nyi­totta meg az ünnepség műsorát. Utánna Gyülekezetünk régi és kedves angol lelki­­pásztor barátja, Rév. Andrew William Scott angolul imádkozott. Azután Rév. Petre M. Albert, az Evangéliumi Hírnö­künk szerkesztője üdvözölte az uj lelki­pásztort, maga és a detroiti testvérek ne­vében. Követte testvérbátyja, Rév. Petre Gábor, aki elhozta floridai valamint Nyu­gat oldali testvéreinkét, majd Rév. Major Mihály campbeli gyülekezetét. Meg kell említenem Rév. Major volt az, aki több­ször átjött hozzánk a válságos időkben és hozta a vigasztalást, szeretetet és mondta az “Ur gondot visel”. A műsort Németh Károly diakónus és jegyzőnk vezette le, hozzáértéssel, aki e­­gyébként legnagyobb részt vállalt ama időkből, amikor a hullámvölgyben voltunk és engedjék meg, ha ezúton is hálánkat, köszönetünket fejezzük ki kemény, de ál­dásos munkájáért. Németh Károly tv. felolvasta a hozzánk érkezett táviratokat és leveleket. így üzen­tek nékünk: Rév. Kinda Sándor Los An­gelesből, Rév. Bállá Emil New Yorkból, Rev. Tatter Vilmos Chicagóból, Gábos Imre helyből, Dudics Pál jegyző Walling­­foidból, majd müsorközben: Wadsworth­­ból Mrs. Elizabeth Taylor, Szabó Mihály diakónus Huntsburghból, Héthalmi Károly zenetanár testvérünk az óhazai testvérek nevében. Rév. Páscu, helybeli román bap­tista gyülekezet lelkészének leánya kísére­tével eljátszotta az ő csodaszép művészi játékával “Istenben bízom, bárhol is le­gyek” és “Ha földi szenvedés után” c. énekeket. Mint mindig, műsorunk kiemelkedő szá­ma volt Mr és Mrs. Taylor énekszáma és nagy zenekarunk válogatott darabjai. A műsor magyar részét Rév. Vér Fe­­rencz, az Amerikai Magyar Baptista Szö­vetség kedves és tisztelt elnöke, a tőle szokott módon, magyarnyelvű szónoklata zárta be. Angol nyelvű üdvözleteket adtak át: Rév. Bogár József Wyondotte Mich, gyü­lekezettől, Huszár Dániel ifjúságiink ne­vében, Németh Károly vasárnapi iskoláink, Mrs. Stumpf nőegylet, Rev. Stumpf La­jos a felnőttek Bibliaosztálya mig Bene János a diakónusok nevében, aki azzal zárta be nagyon mély és komoly beszédét: “se többet, se kevesebbet ne végezzen, mint édesapja Rév. Orosz István.” Angol ünnepi szónokunk, akit mi min­dig szeretünk közöttünk látni és mondása szerint ő is szeretettel jár hozzánk, Dr Angus C. Hull, Executive Secretary of the “Cleveland Baptist Association” volt. Az angol részből magasan kiemelkedett Hét­halmi tanár testvérünk kísérete mellett, a rövid ideje itt tartózkodó Mrs. William Tresánszky, szül. Udvarnoki Erzsébet csodaszép éneke. Csak erről a számról ér­demes volna egy oldalt írni. Gyönyörű volt. Egy Beethoven szonátát és Gyulai Pál “Kiket szeretünk” c. versét, amit Héthal­mi testvérünk zenésitett meg, hallottuk kiváló énekesünktől. Vendégeink között láttuk Rév. Pascu Dánielt családjával együtt, mig Petrásh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom