Evangéliumi Hirnök, 1958 (50. évfolyam, 2-24. szám)
1958-11-15 / 22. szám
1958. november 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5-IK OLDAL EMLÉKEIM A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA MISSZIÓBÓL Irta: HARASZTI SÁNDOR dr., a Budapesti Baptista Szeminárium volt helyettes igazgatója. (Folytatás) Kimert az ügyészség hamarosan perbefogta, könyveit elkoboztatta, őt magát pedig félévi börtönbüntetésre Ítélték azon a címen, hogy cselekedete belügyminiszteri rendeletbe ütközik, mert engedély nélkül nyomatott ki és terjesztett sajtóterméket... Kimer a védekezésében azt vitatta, hogy a kommunista magyar alkotmány határozottan kimondja a szólási, gyülekezési és sajtószabadságot, nem lehet tehát, hogy egy miniszter rendelete fölébehelyeztessék az alkotmánynak... Tudta ő jól, hogy az alkotmány csak a kommunista propagandakirakat ékitésére van nyom. tatva, de azért hivatkozott rá... Nyert... Büntetésének a végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. Hanem több könyvet engedély nélkül nem nyomatott... Engedélyt pedig ezután sem kapott... Ettől kezdve hát az íróasztala számára irt, meg ha meghívták, történeti tárgyú előadást tartott gyülekezetben... Éppen a minap olvastam róla az augusztusi Békehirnökben, hogy júliusban a panyolai körzetben végzett több napos evangéliumi szolgálatot és ennek során részt vett Kun Lajos lelkipásztor másodszori beiktatásán, akit az ötvenes évek elején a rendőrség internált, mert az ő istentiszteleteire több ember ment a faluból, mint a kommunista párt gyűléseire, melyeket a kolhozok szervezése végett tartottak. Több évig szenvedett internáló táborokban, mig végre majdnem egy évtizedes kiesés után ismét folytathatja a missziómunkát a régi őrhelyen. Gyula nevű fia a csepeli gyülekezet lelkipásztora. Kimer bátyánk legkedvesebb időtöltése az volt, ha nagy országos közgyűlésekre feljött Budapestre és az ő jelenlétében összejött a Baptista Történeti Bizottság. Ezt még Somogyi Imrével együtt alapította ő. Somogyi Imre tudományok és vezetés iránt nagyon kevés érzéket tanúsító utóda alatt az a szégyen fenyegetett, hogy az (öreg veterán elveszíti a Történeti Bizottságban addig viselt tagságát. Ekkor azonban az 1953. évi országos közgyűlésen (ha emlékezetem nem téved), dr. Somogyi Barnabás, a Bizottság akkori elnöke javaslatot tett arra, hogy Kimer Bertalant a közgyűlés válassza meg élete végéig hivatalból tagnak, mivel ő a Baptista Levéltár őre az Országos Állami Levéltár megbízásából. Ezt a levéltárat még Somogyi Imrével együtt Kimer Bertalan hozta öszsze, ő katalogizálta, rendezgette, valósággal babusgatta és simogatta. Dr. Udvarnoki Béla szemináriumi igazgató utódja azonban nem nagyon szerette Kimer Bertalant, ennélfogva a levéltárat sem. Mivel nagyon kevés hely volt a Központi Székházban, a Budapest, VI. kerület, Aradi utca 48. számú épület második emeletén, ahol a Szemináriumot elhelyeztük, miután a Budapest, VI. kér. Benczur-utcai szemináriumi épületet a kommunista kormány elkobozta és az Északkoreai nagykövetségnek adta; mivel nagyon kevés hely volt, mondom, az Aradi utcában, igy azután a Levéltár néhány szekrénybe kényszerült... Kimer Bertalan azonban nem csüggedt. Egy-két napot minden pesti útja alkalmával a mostmár 4 szobácskára összezsugorodott szemináriumban töltött. A hallgatók szívesen szorítottak neki egy férőhelyet és ő azután egész napokat töltött a szekrényekben való bogarászással, iratok olvasgatásával, rendezgetésével, este azután, mikor a hallgatók köré telepedtek, akkor pedig előadást tartott nekik a kutatásaiból. Más estéken meg Dr. Király Ferenccel, meg velem jött pssze egy kis történeti csevegésre vagy dr. Somogyi Barnabással nézte át az édesapjától maradt iratokat. Az utóbbi években Király Ferenc volt a Történeti Bizottság Titkára, csekély személyem a Bizottság elnöke. Hűségesen megjelent a tanácskozásokon Szabadi F. Gusztáv, a másik nagy könyvmoly és emlékgyüjtő, aki Meyer Henrik életét irta meg (kéziratban a Történeti Bizottság irattárában található ma is Budapesten). Király Ferenc egyébként a Nemzeti Muzeum éremtárának volt vezető tisztviselője, komoly történész, aki a PH. D. (bölcsészettudományi doktor) fokozatot is történelemből szerezte meg. Belőle sem lehetett szemináriumi tanár, ugyanazon személyek ellenzése miatt, akik Kimer Bertalant is minduntalan visszavetették. Jelenleg Münchenben van, Nyugiatnémetországban. Az 1956-i Szabadságharc után menekült ki... Öreg Szabadi bácsi talán aludni sem tudott volna éjjel, ha meg nem jelenik a Bizottság ülésein, de különösen nem, ha öregesen össze nem csap Kirner-tatával egyik-másik baptista történeti kérdésben. Szabadi bácsi szemtanúja volt Meyer Henrk dolgainak, Kirner-apó meg kinyomozott mindent... Tegyen aztán közöttük valaki igazságot! Szabadi bácsi hetenként rendszeresen eltöltött egykét délelőttöt a könyvtáramban, mert nálam igen értékes történeti kéziratok voltak, melyeket Dr. Gellen János nevű baptista családból származó orvostól kaptam. Ő viszont kosztos diák volt Meyer Henriknénél és tőle örökölte. Ezek az iratok tartalmazták Meyer Henrik naplóit, kéziratos beszédvázlatait, gyülekezeti jegyzőkönyveit, pénztárkönyveit és sok egyéb iratot. Szabadi bácsinak szabad bejárása volt a könyveimhez és iratgyüjteményemhez. Sőt, mivel öregségére harmadszor is özvegyen maradt, a házvezetőnőnk utasítva volt rá, hogy soha nem bocsássa el ebéd nélkül. Nagyon szerette a. kedves Szabadi bácsi a jó meleg könyvtárszobát a Budapest V. kerület, Váci utca 40. szám alatti lakásunk IV. emeletén. Egyik fiát Wesselényi utcai prédikátor korában politikai okokból letartóztatták és másfélévi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre Ítélték. Ez a fia. Szabadi Gusztáv, jelenleg szabad és a komáromi körzetben lelkipásztori munkát végez. Másik fia, dr. Victor Williams bőrgyógyász szakorvos igen jónevü baptista orvos La
