Evangéliumi Hirnök, 1938 (30. évfolyam, 15-16. szám)

1938-09-15 / 15. szám

10. oldal ’'EVANGÉLIUM HÍRNÖK1' 1938 szeptember 1. Államok területén. Vagyis a világhábo­rúban elesett hősök számának egy ne­gyed része pusztult el vigyázatlanság következtében. Négy Labor Day tehát egyenlő a világháború vérveszteségével és tragédiájával Amerika számára, ha továbbra is olyan vigyázatlanok lesz­nek az emberek. Vigyázzunk!—úgy testi mint lelki épségünkre.. ---------O-------­FURCSA, hogy a sok tehetős európai adós közül csak két kis “tehetetlen” ország tudja, mi a kötelessége Amerikával szemben, akik előtt az Északamerikai Egyesült Államok polgársága tisztelettel meg­emeli kalapját: Finnország és Magyar­­ország. (Kik a “tehetősek” — azt mi itt elhallgatjuk. Az összes pedig — ame­lyért Amerika feje fáj és nem az adósoké — kerekszámban körülbelül tizenöt milliárd dollár. Egy kissé pontosabban: tizennégymilliárd - hatszáznyolcvanki­­lencmillió - kilencszáznegyvenötezer­hétszázkilencvenhárom dollár!) * az is, hogy csak a milliós adósok Írnak mentegetődző sorokat; a milliárdosok még csak nem is pirulnak... (Mintha csak a kevés adósság volna szégyen és a sok adósság dicsőség volna! — Akár­csak az erkölcsi élet terén -— a kis bű­nözők hamar magukbaszállnak és meg­alázkodnak, de a nagy bűnösök szive kemény, gőgös, hajthatatlan — saját vesztükre.) * hogy a megcsonkított, megalázott, sze­gény Magyarország helyzete mindaddig nem aggaszt senkit, mig hősies élet-ha­­lálharcot viva próbál megállni és bol­dogulni — egyedül, ehagyottan, de mi­helyst megnyeri valamely erősebb nem­zet barátságát, menten sajnálkozni kez­denek, hogy igy meg úgy oda van, vége van. Mindenki más szövetkezik, de Ma­gyarország csak kínlódjék egymagában, ugy-e bár? (Értjük, kérem, de bocsá­nat, ha észrevesszük, hogy kikandikál a lóláb) * hogy némely kótyagos amerikai politi­kusnak mindig van valami baja a be­vándoroltakkal. Lehetőleg deportáltatni szeretné valamennyit. (No jól van, hát lökjük ki azokat a megvetett bevándo­roltakat, de aztán kezdjük ám az elején! Legelőször azok csomagoljanak és ta­karodjanak, akik nem is a maguk em­berségéből vannak itt, hanem ükapjuk, dédapjuk, nagyapjuk vagy apjuk jósá­gából...) $ hogy a clevelandi rémgyilkost nem tud­ják elcsípni. (Ki lehet, hol bujkálhat ez a sötét alak, aki három hosszú éve gya­­lázza Cleveland városát és teszi csúffá a világ legjobb rendőrségét? Szeretnénk már végre megszabadulni ettől a pokoli démonok által inspirált feketelelkii, szennyeskezü, vérengző őrülttől, aki immár egy tucat embernek vágta el a fejét, kezét, lábát és hányta áldozatai­nak szakszerűen felaprózott testrészét a csatornákba és szemétdombokra — leleplezetlenül...) G- K. GARFIELD. Prédikátor búcsúztatás. I. A garfieldi nőegylet rendes gyűlé­se után, melyet Németh Lajosné tv. la­kásán tartottunk meg, a nők meglepték búcsúzó prédikátorunk kedves nejét, Kovács Miklósné tv-ünket egy “kin­cses ládá”-val. Minden nőnek volt külön kulcsa a ládához. Rövid csend és egy biblia vers felolvasása után ünnepélye­sen átnyújtottuk a kulcsokat Kovácsné tv.-ünknek, aki miután felnyitotta a ládát, meghatódva nézte a benne levő sok szép ajándékot, amelyet a nőegylet buzgó tagjai egyenként hordtak össze- Legszebb volt a nöegylet közös adomá­nya: egy tizenkét személyes ezüst evő­eszköz készlet-Kovács Miklósné tv. kedves sza­vakkal búcsúzott nőegyletünktől, amit mindnyájan meghatott szivvel hallgat­tunk. Nem könnyű a válás, mert hiszen tizenöt évi együttlétünk alatt sok fe­lejthetetlen órát töltöttünk el. Testvé­rünk nemcsak a kezdet, hanem a jelen nehézségei mellett is szorgalmas, hithü és minden jóra kész keresztyén asz­­szonynak bizonyult. Szeretetét, jóságát sohasem felejtjük el! Isten áldjon és vezéreljen, drága testvérünk! Imád­kozunk majd érted, hogy az Ur adjon még több örömet néked a homesteadi nőegyletben, amelynek tagja leszel ez­után. Hisszük, hogy ott is jó munkát fogsz végezni. Kovács Miklós prédikátor tv., aki kedves nejével együtt jelen volt, szin­tén szólt hozzánk. Komoly, őszinte, ke­resetlen búcsúszavaiban hangsúlyozta az összetartás és együttműködés nélkü­lözhetetlen fontosságát az Isten Orszá­gában való eredményes munka végzése céljából-Ifjú Németh Dávidné és ifj. Kurtz Lajosné testvérek szép duett énekkel örvendeztették meg a búcsúzó prédiká­tor párt. Az ének szövegét Kovácsné tv. fordította angolból magyarra. Ezután egy ünnepi tortát nyújtottunk át, ame­lyen ez a felírás diszlett: “Farewell”. A testvéri' ünneplés végén süte­ményt és teát szolgáltunk fel. Jelen vol­tunk 28-an. Mindenért az Űré legyen a dicsőség! ifj. Kurtz Lajosné nőegyleti jegyző. II. Egy más estén ugyancsak megle­petést rendezett a férfikor és a prédi­kátor tv- vasárnapi iskolai osztálya is együttesen. Ez Kovács Miklós prédikátor tv. tiszteletére történt és pedig ifj. Kurtz Lajosné tv.-ék lakásán. A vas. isk. növendékek és a férfiak sok szép ajándékkal halmozták el Kovács tv.-t- Szeretett prédikátorunk rendkívül meg­hatódott hangon mondott köszönetét az iránta tanúsított ragaszkodásért és fi­gyelmességért. Mindenki' elfogódott, amikor az if­jak és férfiak egyenként előléptek és egymás után búcsúztak könnyes szem­mel kedves prédikátoruktól. A felszóla­lások után ifj. Kurtz-né testvér fagy­lalttal és süteménnyel vendégelte meg a férfiakat. Az Ur áldja és vezérelje hőn szere­tett és szívből tisztelt Kovács Miklós prédikátor tv.-ünket. Noha ő eltávozik közülünk, az áldás, amit hintett, itt ma­rad, mert buzditó szavai mindig élni fognak szivünkben! Megbízásból: ifj. Kurtz Lajosné. -----n-----■ Hány előfizetőt szereztél már az Ev. Hírnöknek? Vagy magad se vagy előfizető, hanem csak utófízető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom