Evangéliumi Hirnök, 1930 (22. évfolyam, 21. szám)

1930-11-01 / 21. szám

1930. NOVEMBER 1

EVANGÉLIUM HÍRNÖKE

HETEDIK OLDAL

^ >» V //

A r~~I TI—'TT TCi A O l—1T T~'rT”'T~,TT /^\.T

Official organ of the Hung. Baptist Young People's Union of America

AZ IFJÚSÁG ELETEBOL

Rovatvezető:

KASA JÓZSEF

64 S. Munn Ave., E. Oranqc, N. J.

IFJÚSÁG ÉS AMBÍCIÓ

“Ambició' alatt bizonyos tekintctben elégedetlenséget és épen azért előretörekvést, többrevágyást értünk. Nincs nemzet a földön, mely ne rendelkezne ambiciós fiatalsággal. De ugyanakkor bátran állítható az, hogy minden országban és nemzet nagyobb e téren a kereslet, mint a kínálat. S még hozzá jobban érezhető vallási, szellemi téren, mint a testi és anyagi-világban. E szomoritó tényre csak abban találunk némi vigasztalást, hogy ambiciós fiatalságot, aránylagosan tekintve, a letűnt évszázadokban sem sokat találunk.

Ambició nékiül el sem képzelhető szobrász, művész, pogányok között dolgozó missionárius, államférfiu vagy feltaláló. Hol megszűnt a többrevágyás, ott kezdetét vette a visszahanyatlás. Ez a megállapítás épen úgy vonatkozik az ember életében a fizikai, mint a szellemi ambícióra. Vannak, kik vagy az előbbihez, vagy az utóbbihoz vonzódnak, de vannak olyanok is, kik az ambíciónak mindenik említett válfaját ismerik és vezettetnek általok. Hanem az úgy a múltban, mint a jelenben igen kevés. Például Bibliánk szerint csak egy tiszta életű Józsefről tudunk, ki mint ifjú, egyik a legcsunyább bűnre csábittatott, és inkább ment a piszkos börtönbe tiszta, nyugodt lélekkel, semmint beszennyezve magát, éljen Faraó palotájában. Csak egy ifjú Dávid volt, ki a NAGY JEHÓVÁT, népestől együtt szidalmazó Filiszteus óriást örökre elnémította, mi által Istennek dicsőséget, izráelnek pedig örömöt és nyugadalmat adott. Csak egy Dánielről van feljegyezve, hogy inkább ment önként a oroszlánok vermébe, mintsem a tőle követelt bálványimádással és embertisztelettel meggyalázza a teremtő, élő Istent. íme ez a három derék ifjú fogható bizonyságát adja annak, hogy a szívvel végzett imaélet, az Istenbe vetett élőhit és a tisztasággal párosult gyakorlati józanság, mire képesítheti a lelki ambícióval rendelkező ifjút! Századok választják el őket egymástól, személyesen egyik sem ismerte a másikat, de azért korában mindegyik acéloszlopként megállta helyét, szerezve az által Istennek örömet és adva szent nevének méltó dicsőséget. Ök hárman határozottan birták a fizikai és szellemi ambíciót egyformán. S ami jellemző még náluk, az az, hogy ők nemcsak jól kezdték, de jól is végezték hivatásukat és fejezték be életüket.

Hogy napjainkban, Magyar Nemzetünk és Baptista felekezetűnk között kevés Józsefeket, Dávidokat és Dánieleket találunk, annak nagyon sok oka van. A sok közzül. hadd álljon itten döntő bizonyítékként a Glen Falls-i (N. Y.) Methodista Collégium igazgatójának, január 20- ika előtt mondott beszédének pár mondata: “A cigaretta, a kevés alvás és az ambició okozza azt, hogy manapság az iskolákból, sokkal kevésbbé képzett emberek kerülnek ki, mint ezelőtt.’' Le kell tehát szögeznünk itten azt, hogy a cigaretta (melynek sajnos, sok fogyasztója van már a nők között is) a hiányos testi pihenés, és a káros, bűnös dolgokban való versenyzés, egyenesen csökkentik az életkedvet és ambíciót. Lindbergh ezeket és az ezekkel egyszinvonalon lévő dolgokat nem cselekedte. Róla azt Írták a lapok, világra szóló teljesítménye után, hogy 25 éves koráig, sem nem dohányzott, sem nem táncolt, sem nem ivott víznél egyebet. íme, az ő életében feltalálható az előbb mondott követelmény; u-m. kitartó szorgalom, példás tisztaság és gyakorlati józanság. Lindberghben volt, van és hiszszük hogy lesz ambició mind addig, amig átnem lépi a természet alaptörvényeit.

Igen! Ám áll a fizikai és tecknikai ambícióra az áll a szellemire is. Mint az előbbinek, úgy ez utóbbinak szintén megvan a szükséges alaptör-T vénye. Aki nem rendelkezik inspirációval és ambícióval, az mind Saulként a “holvalók között” éli átlagos életét. Nemhogy mást, de még önmagát sem képes kimozdítani a szürke köznapiasságból. Pedig senki sincs azért teremtve e földre, hogy önmagának éljen. Csak az menthet és inspirálhat mást, aki már megmentetett és Isten leikétől ihlettetett. Úgy, mint az említett három ifjú. Mindegyikük csodával határos dolgokat miveit. A ma élő Baptista hivő Ifjúságra is nagy feladat vár. Menteniök kell egy szörnyű állapotba jutott világot. Meg kell látni, és ki kell használni minden egyes alkalmat a lélekmentést illetőleg. Mert Isten előtt minden lélek egyformán drága. De az ifjúság a mentést csak úgy végezheti, ha élete állandóan tiszta, ha ihletsége, ambíciója Krisztusból, az erőforrásból táplálkozik. Lindbergh mindig élvezte, élvezi is a repülést és jutalmul nyert világhírnevet, dolálrezreket; ép úgy kell megszeretni, élveznie a vallásos és tiszta életet azoknak a fiuknak és leányoknak, a kik igazán vágynak segíteni a veszedelmesen romlásnak indult emberiségen. Kell továbbá bírni szelídséggel, alázatossággal és krisztusi indulatokkal folytonosan. Csupán emberi indulatok, testi, anyagi ambícióval párosulva nem produkálhatnak szépet, tartósat. Sem nem méltók az Ur Jézus elismerésére. Megmutatkozott ez már tanítványai életében is, mikor arról folyt köztük a disputa, hogy közöttük ki lesz majd nagyobb, ha a Mester nem fog lenni közöttük. Jézus végig hallgatta azt a meglehetős hangos párbeszédet, és az igazi-nagyság alaptörvényét ekképen határozta meg — “aki közöttetek nagy akar lenni, legyen

ti szolgátok”.... Tehát e szerint a

szolgálat az, ami értéket ád gyermeknek, ifjúnak, öregnek egyaránt. Nincs itt megróva, vagy kárhoztatva Jézus által a nagyság utáni vágy, csak az van megvilágítva, hogy az igazi és maradandó nagyságnak — szolgálat a rugója,nem pedig az ural-