Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-08-28 / 27. szám

178. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1932. Bibliaolvasás. (Aug. 29—szept. 4.) Gyógyító erők. Aug. 29. A gyógyítás ereje és áldása. Ján. 4, 47—54; 2. Kir. 5, 1—15. — Aug. 30. Jézus nevében. Luk. 9, 1—6; 10, 8—9. — Aug. 31. A betegség Jézushoz vezet. Luk- 17, 11—19. — Szept. 1. Bűnbocsánat és gyógyulás. Máté 9, 1—8. — Szept. 2. Jézus velünk munkál­kodik. Ap. Csel. 3, 1—16. — Szept. 3. A gyüle­kezet épülésére. Ap. Csel. 5, 12—26; 19, 8—12. — Szept. 4. Istentisztelet és emberszeretet. Márk 3, 1—6; Luk. 13, 10—17. — Szept. 4. Szenthá­romság után 15. vasárnap. Epistola: Gal. 5, 25— 6, 10: Űj élet a Szentlélek erejében. Isteni ítélet. Evangéliom: Máté 6, 24—34: Az Isten előtti megigazulás felment a gondok alól. — Imádság: Urunk,. Istenünk, a te kegyelmed hassa át az anyaszentegyházat, hogy a testi és lelki gyógyí­tás erői áradjanak belőle beteg és bűnös embe­rekre. Magunktól képtelenek vagyunk utadon járni, akaratodat teljesíteni. Te őrizz meg min­den gonosztól s add meg mindazt, ami üdvössé­günkre szükséges. A Jézus Krisztusért. Ámen. — Történelmi emlékeztető: aug, 31, Bunyan János „A zarándok útja“ szerzője mh. 1868. Oberlin János Frigyes steinhali lelkész szül. 1740. — szept. 1. Ferenc József császári pátense a ma­gyar prot. egyházszervezésről 1859, — szept. 2. Thurzó György mh. 1567. — szept. 3, Cromwell Olivér, Anglia puritán diktátora mh. 1658. HÍREK. Felkérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket szí­veskedjenek beküldeni, mert a súlyos helyzet feladatok elé állítja a lapot és kötelezettségét csak úgy teljesítheti, ha az előfizetők is kiegyenlítik adósságaikat és beküldik előfizetésüket. Kitüntetés. A kormányzó a kultuszminiszter előter­jesztésére Leffler Béla dr. egyetemi magántanárnak, a stockholmi Magyar Intézet vezetőjének, a főiskolai okta­tás és a tudományos irodalom művelése, valamint a ma­gyar kultúrának külföldön való terjesztése terén kifej­tett tevékenysége elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta. Templomszentelés Szolnokon. A Gerey Ernő épí­tész által a wittenbergi templom mintájára tervezett szolnoki templomot szeptember havában szenteli fel D. Geduly Henrik püspök, A templom oltárképét a szolnoki művésztelepen Vidovszky Béla neves művész most festi. A pestmegyei ev. felsőegyházmegye báró Prónay György egyházmegyei felügyelő és Blatniczky Pál, főes­peres elnöklete mellett augusztus 4-én Gödöllőn tartotta meg rendes évi közgyűlését. A főesperesnek kimerítő évi jelentése kapcsán az egyházmegyei közgyűlés iglói dr. Szontagh Antal, egyházmegyei II. felügyelőt tb. esperes- ségi felügyelői, Margócsy István, acsai lelkészt 40 és Noszkó István, rákoskeresztúri lelkészt, kerületi törvény- széki bírákat hűséges szolgálatuk elismeréséül tb. espe- resi címmel tüntette ki, Lucsán Márton, csomádi lelkészt egyházmegyei törvényszéki bíróvá, v. Szügyi Károlyt a fegyelmi választmány tagjává és Blaskovits Oszkárt, ta­nítócenzorrá választotta meg. A közgyűlés megdöbbe­néssel , szerzett tudomást a „Hivatalos Közlönyében megjelent vkm-i 81.000—1932. rendeletnek azon szokat­lan hangjáról, amellyel megállapítani véli, hogy „Ez ál­datlan rossz hatást növeli, hogy egyes iskolafenntartó közületek némely alkalmazottainak teljes illetményét vagy legalább a teljes befolyó adójövedelmet kiszolgál­tatják s a nélkülöző tanítócsaládoknak semmit sem jut­tatnak.“ Amennyiben e megállapítás a lelkészi karra vo­natkozzék, az egyházmegyei közgyűlés ellene óvást emel, mert ahol a tanítók a helyi forrásból biztosított javadal­mat meg nem kapták, ott a lelkészek sem kapták meg járandóságaikat, sőt megállapítást nyert, hogy lelkészeink arra törekednek, hogy a gyéren befolyó egyház-iskolái adóból első sorban az iskolai szükségletek nyerjenek fe­dezetet. A közgyűlés úgy Pécel, mint Gödöllő anyásítá- sához elvben hozzájárult. A számvizsgáló bizottság jelen­tését és a költségvetést Szeberényi Zoltán, a számvevő- székét Margócsy István, az építő bizottságét Erhardt József terjesztette elő. Referens. Az Evangélikusok Lapja és olvasói. A sárszentlő- rinci konferencián Németh Gyula szekszárdi lelkész fog­lalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi hiányzik az Evan­gélikusok Lapjából. Az előadó nélkülözi az egyháztár­sadalmi, szociális és gazdasági szociális tevékenység mozzanatainak evangélikus szemmel és teljes figyelem­mel kisérését. Szükségesnek tartja évi programmgerinc összeállítását; munkatársi gárdának megszervezését. Ki­fogásai vannak a lap beosztása ellen, amennyiben a ve­zető cikken kívül más rovatozása nincs; a hírrovatba sok olyan anyagot felvesz, ami nem odavaló. Külön ro­vatot szeretne az ifjúsági munkának; kívánatosnak tartja, hogy a Bibliolvasó Kalauz újból felvétessék s a címlapon tartalomjegyzék legyen. Soknak találja a folytatásos cik­keket és sok a sajtóhiba is. — Németh Gyula lelkész jó­akaraté bírálatát és kifogásait a lap szerkesztője köszö­nettel fogadta és amennyire módjában és tehetségében áll, iparkodni fog a hibákat kiküszöbölni, a hiányokat pó­tolni. Halálozás. B r o c s k ó Lajos, a Protestáns Országos Árvaháznak 58 éven keresztül példás hűséggel, önfelál­dozó szeretettel és teljes odaadással működött kiváló igazgatója, 81-ik életévében 1932. augusztus 3-án elhunyt. A megboldogultnak kiváló érdemeit és nemes személyi­ségét a protestáns egyházakon kívül a király és a kor­mányzó is kitüntette. Brocskó Lajos kir, tanácsosi kine­vezést kapott, tulajdonosa volt a koronás arany érdem- keresztnek, a magyar érdeméremnek stb. Emlékét hálá­val áldják azok az árvák, akiket több mint félszázados árvaházi működése alatt felnevelt s akik közül nem egy lett nemcsak derék, hanem kiváló tagja a társadalomnak és az egyháznak. Az Árvaegylet gyászjelentése ezt mondja Brocskó Lajosról: „A kitűnő pedagógus bölcsesé- gével, atyai szívének önfeláldozó jóságával — Isten di­csőségére, a magyar társadalom díszére és árva nemze­tünk javára nevelte az árvák ezreit. Atya volt: az árva gyermekek gondviselő és szerető édesatyja. Istenfélő magyar szíve érettük dobogott, minden gondolata éret­tük cselekedett," — Rothermel Henrik, a dombóvári

Next

/
Oldalképek
Tartalom