Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-03-20 / 11. szám
84. EVANGÉLIKUSOK LAPJA pusztítani; eltakarítani azt a hordalékot, mellyel a materializmus, a pénzimádás és a modern pogányságnak más szemetje belepte gyülekezeteinket, családjainkat és a magunk lelkét. Az áttérések és reverzálisok jelentőségéről A fenti című cikksorozathoz, melyben a cikkíró a csabai egyház lelkészeinek működését teszi bírálat tárgyává, legyen szabad a következőkben hozzá szólanom: A békéscsabai egyház egyik lelkészi körzetében, Erzsébethelyen, hol tízezer hívő lelkigondozása van rám bízva, az elmúlt három évben a reverzális kötések számaránya a következő: 1929-ben 3 : 1, 1930-ban 3 : 0, 1931-ben 6:0a mi javunkra. Tizenkét éves lelkészkedésem alatt az volt a legkedvezőtlenebb eset, amikor a reverzálisok kétharmada esett a javunkra. Az a tényállás, hogy gyülekezetünk egy hétszáz lelket számláló szórványában, melyben egy igen tevékenykedő hitoktató gondozza a hívő lelkeket 0 : 4 arányban adtak kárunkra reverzálíst, a legvilágosabban mutatja, hogy a reverzális kötésekre nézve az eredményt nem lehet a lelkésznek sem érdemül, sem hibájául betudni. Vagy ha mégis bíráljuk a lelkész ténykedését, igen óvatosan és tapintatosan kell eljárnunk. Szomorú, hogy oly sok gyülekezetben kedvezőtlen a helyzet, ennek megítélésében azonban még sem vagyok olyan pesszimista, mint M. J. lelkésztársam. Ne feledjük el azt, hogy a katholikusoknak céljaik elérésében minden szabad, s ezért ezen a téren velük sohasem versenyezhetünk, A hódító erő nem mindég az életerő jele. A keresztyén ideál akkor homályosuit el, amikor a pogányok körében megindult a megalkuvó propaganda. Az áttérések és reverzális kötések terén kifejtett munka ma is nagy kísértést jelent a lelkészekre nézve, mert bizonyos előnyökért könnyen vagyunk hajlandók letérni a cél szentesíti az eszközt elve útjára. Kétségtelen, hogy egyházunk a mai időkben súlyos helyzetben van. A reverzálisok kérdését lekicsinyleni nem szabad. A mai korszellem inkább kedvez a katholicizmusnak, mint a protestantizmusnak. De helyesen jegyzi meg Dr. Sz. G. cikkíró, hogy még ennél is fontosabb teendőnk felvenni a harcot a hitetlenség ellen s visszahódítani a tőlünk elidegenített szegények ezreit. Recseg, ropog minden körülöttünk. Égő házban vagyunk, melyből mentenünk kell mindent, ami menthető. S csak természetes, hogy elsősorban azokat a kincseket kell megmentenünk, melyek legértékesebbek számunkra. Egyházunk feladata, hogy Isten országáért vállvetve küzdjön, de ha küzdelmünk netalán hiábavalónak bizonyulna, inkább elvérzünk, míntsemhogy egy jottányit is engedjünk evangéliumi meggyőződésűnkből. Linder László. 1932 Az ébredés történetének áttekintése VIII. A Württemberg-i ébredés. Még egy ébredési területen fogunk átsuhanni e tanulmány keretében. Ez Württemberg, amely egyébként is egyike a legmegáldottabb s éppen a mi magyar ablakainkból egyike a legfigyelemreméltóbb helyeknek. A múlt század magyar ébredési mozzanatai máris Württembergs utalnak. A mi Mária Dorottyánk Württemberg gyermeke s lelkileg a württembergi ébredés szülötte. Már pedig világosan kimutatható, hogy mindaz, ami ma nálunk ébredési bélyeget hord magán, láncszemeiben visszavisz Mária Dorottya személyéhez, azaz olyan egyesületekhez, amelyeknek első fészke a Skót Misszió volt; viszont a Skót Misszió Mária Dorottyához fűződik s budapesti letelepülése egyenest neki köszönhető. A baj csak az volt, hogy a Skót Misszió révén elsősorban az angolszász keresztyénség jutott szóhoz, mely nagyon rányomta a maga bélyegét az első időkre. Éppen azért gondviselésszerű elemet láthatunk mindenben, ami most megint a württembergi összeköttetések felújítását és kiépítését szolgálja. így abban a cikksorozatban, amely a múlt nyáron a Harangszóban a württembergi közösségek ismertetéséről megjelent s abban, hogy theológusaink közül többnek a figyelme irányul Tübingenre, ahol most Heim Károly képviseli a theoló- giai fakultáson a vezérszellemet, az a Heim Károly,'aki a legmelegebb megbecsüléssel van az ottani pietista körökkel szemben, amelyek a württembergi ébredés leszármazottjai. Gondviselésszerü elemet láthatunk abban is, hogy hazánkban sok württembergi eredetű család van, amelyeknek házi könyvtárában egy-egy württembergi biblia, vagy Hofacker — predikációs kötet köny- nyen található. Gondviselésszerű elemet láthatunk abban is, hogy egyházi életünkben ezek a württembergiek még ma is rendesen a mélyebb kedélyű s ébredésre fogékonyabb elemet képviselik. Gondviselésszerű elemet láthatunk abban is, hogy egyik legáldottabb egyesületünk alapítójának ősei szintén württembergiek voltak. Württemberg pedig nemcsak a reformáció, hanem a keresztyénség felvétele óta egész külön területet jelentett Németország lelki életében. Ennyi jónak az előrebocsátása után várnánk, hogy most következik egy lángoló, történelmi megnyilvánulásaiban is pompázó ébredés. Tanulmányunk egyelőre a XIX. század küszöbénél megáll. A tulajdonképpeni híres württembergi ébredések a XIX. század második negyedére esnek. De azért ezekben is dominál valami abból, ami a XVIII. század második felében játszódik le azokban a nem nagy-ívelésű ébredési mozgalmakban, amelyeknek szellemi atyja a végtelenül nyugodt tempe- ramentumu Bengel. A különbséget különösen érzi az, aki Wesley és Whitefield ébredése után jön Württem- berghez. Milyen csodálatos! A szikrát voltaképp mindkét helyen Luther adja, de mig Wesleynél csak egy ponton s egy pillanatban való kipattanásával, addig Würt- tembergben a földalatti tűz alig észrevehető, de tartós melegével. Bengelnek vannak egyéb ébredési emberekkel közös vonásai. Már gondosan ápolt viszonya van Istennel, amikor Spenert olvasva a pietizmus hatása
