Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-03-20 / 11. szám

lókat. Szerepelt az énekkar is Králik Jenő tanár szerzeményével. A termet zsúfolásig megtöltő előkelő közönség gyönyörűséggel hallgatta és szemlélte az ifjúság munkáját, melyet Jablonowsky Piroska tanár irányított. Szép anyagi siker is járult az erkölcsihez, s ez lehetővé tette egy kedvező feltételekkel szerzett zongora teljes átalakítását.

— A Bethánia-Egylet evangelizáló konferenciája. Évtizedeken keresztül már mindig igazi áldások hordozója volt ez a konferencia, mely most április 2—4-ig lesz Budapesten. Programmja úgy van kitűzve, hogy a mai idők terheket hordozó lesújtott embere megtalálhatja a felüdülés és reménység útját. Az előadások e főtéma körül csoportosulnak: »Hívj segítségül engem a nyomorúság idején és én megszabadítlak téged.« Előadók lesznek Bereczky Albert, Nyáry Pál, Németh Károly, br. Podmaniczky Pál, dr. Patay Pál, Szabó József, ifj. dr. Szabó Aladár, Szőnyi Sándor, Turóczy Zoltán, Vargha Tamás, Victor János dr. Április 4-én délután lelkészi összejövetel, melynek tárgya: Lelkipásztorok Evangelizáló Szövetsége. A konferenciára utazók kedvezményes vasúti jegyet és ingyen elszállásolást kapnak. Jelentkezni lehet március 24-ig a Bethánia-Egyesület titkári hivatalában, Budapest, VIII., Gyulai Pál-utca 9.

— Hindenburg vallásossága. Akik Berlinben a német birodalom elnökét látni szeretnék, a legkönnyebben elérik céljukat, ha vasárnaponkint elmennek abba a templomba, ahol Hindenburg is katonai pontossággal meg szokott jelenni. Rendesen a menye kiséri és minden feltűnés nélkül elfoglalja azt a helyet, ahol rendesen ülni szokott. Azt mondják, hogy megjelenésével kapcsolatban a gyülekezet soha feltűnően nem viselkedik. Az istentisztelet folyik a maga módján tovább. Az istentisztelet végén Hindenburg elhagyja a templomot, barátságosan fogadja azok köszöntését, akik őt a gyülekezetből testvériesen üdvözlik. (Kálvinista Szemle.)

— Japán, ötven esztendeje annak, hogy Japánban megalakult az első, kilenc fiatalemberből álló keresztyén gyülekezet 1872 március 10-én. Rá egy évvel visszavonták a keresztyénség ellen fennálló régi tilalmi rendeletet. A japán Ujtestámentom 1879-ben. a teljes Biblia 1887-ben jelent meg. Jelenleg a protestáns gyónószemélyek száma Japánban 150.000 körül van. A 16-ik században Xavéri Ferenc jezsuita működött Japánban, de az ő munkájának nyomai szinte egészen kivesztek. Kagawa mondja, hogy az ő családjukban titokként szállt elsőszülöttről elsöszü- löttre egy imádság, s mikor ő keresztyénné lett, akkor ismert rá a Miatyánkra.

— slíffvess Engem!« címmel látott napvilágot egy értékes énekes és imakönyv szentírási idézetekkel.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

_____88.

E 70 oldalas könyvecske 12x17 cm nagyságban finom és tartós papiroson, díszes karton kötésben, ötféle szolid színben kapható, a belső címlapon a zörgető Jézus képével. Egyik oldalon »Emlékül:« felirattal üres lap van, hová az ajándékozó szülő, keresztszülő vagy lelkész írja be az ajándékozás idejét és alkalmát. Van oldal a »Felejthetetlen napok« és egyéb feljegyzések számára is. Az igazi értékes tartalom: 12 reggeli és 12 estéli ima — a dunántúli énekeskönyv ugyanannyi szép reggeli és estéli énekeivel bevezetve s 3—3 szentírási idézettel ellátva. E könyv tehát mindennapi énekes-imakönyv és szentírás együtt. Igazán értékes »vade mecum« nemcsak a konfirmandusok, de a »K1E« és cserkész egyesületek mindkét nembeli ifjúságának, sőt felnőttek számára is, akár otthon, akár táborozásokra, kirándulások alkalmára. Kapható: Budapest, I., Verböczy-u. 28. sz. vári ev. lelkészi hivatalnál példányonként 2 P — konf. fogadalmi emléklappal együtt.- Ez évben ingyen kapják lelkésztársaim e fogadalmi emléklapokat, ha konfirmandusaik számát közük és postaköltség címén 50 fillért küldenek be a fenti címre. E díszes és színes kiállítású (17x25 cm) lap, mely a külön alkalmi s nagyobb emléklapok mellett is kiosztható — jelentőségteljes és több mint »emlék« — mert esküvel pecsételt fogadalmat tartalmaz s emellett könnyen kezelhető, olcsón rámázható. Jó szívvel ajánlhatom minden egyházba terjesztésre a »Kövess Engem« könyvvel együtt. Ácsa. 1932. Margócsy István ev. lelkész.

— Gyógyító szentek. A spanyol parasztoktól nem

lehet várni, hogy számon tartsák azokat a gyógyító szenteket, akikhez különböző betegségeikben fordul- niok kell. Beteg spanyolok használatára megjelent tehát a következő névjegyzék: »San Serapiohoz kell segítségért folyamodni gyomorfájásnál; Santa Polonia fogfájás; San Jose, San Juan Bautista és Santa Catalina fejfájás; San Bernardo és San Cirilo emésztési nehézségek; San Luis kolera; San Francisco hasmenés; San Ignacio és Santa Lutgarda gyermekszülés: Santa Balsania skrofula; San Felix fekélyek; Santa Agneda szoptató anyák; San Babilas égési sebek; San Jorge fertőzött sebek; Santa Quitera ebmarás; San Ciriaco szembetegségek; Santa Lucia szemek: Santa Bibiana nyavalyatörés; San Gregorio fagyás; San Pantaleon vérzés; San Roque dögvész; Santa Dorothea köszvény; San Pedro láz; és Santa Rita reménytelen esetekben!« — Tudnunk kell, hogy az egyház ezeknek a specialistáknak a sikerét hivatalosan nem garantálja, de a vallásoknál nem csupán az a fontos, amit az egyház hivatalosan tanít, hanem az is, amit megtűr vagy jóakaratú elnézéssel kezel. S különösen tekintetbe veendő az, amit a római katho- likus egyház olyan országokban müvei, ahol, mint Spanyolországban is, minden korlátozás nélkül élhet saját géniuszának, nem úgy mint olyan országokban, ahol a reformáció egyházainak evangéüomi tanítása a római egyházat óvatosságra kényszeríti.

Felelős kiadó: NÉMETH KAROLY.

Kycaitoll « Giíri HirUp *Tot*d«i n*iaté««t fTorHtitüia Gy4r Cmctar Garfalv-a IS nia. — (VaaatS Litfati tartat) — Talafaa399, — 269/