Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-03-13 / 10. szám

a védővámok nyomában'felütötte a fejét. Ez az optimizmus minden esetben tiszteletre méltó, tekintve azt az óriási hatalmat, amely a vámok révén a kormány és a parlament kezébe kerül, s tekintve, hogy a korrupció ebben a kapcsolatban milyen tetszetős és hazafias jelszavak mezébe öltözködhetik. Most majd az angolok a saját bőrükön tapasztalhatják meg ebben az irányban is, hogy milyen bozóttá tették a békeszerződések Európát,

Az osztálysorsjáték. Egy már nem szokatlan parlamenti csetepatéból kisült, hogy a sorsjegyárusítás után az eladó 20 százalékot kap s ez olyan jó üzlet, hogy az egyik bank a patrónusának 30,000 pengőt fizetett azért, hogy az árusítási engedélyét visszakapja. Az állam talán nem egészen az elárusítók kedvéért manipulál a lutrival. Fel kell tételeznünk, hogy az államnak is van körülbelül annyi haszna belőle, mint az elárusítóknak, A parlamenti szócsatában, amely áldozatot követelt, egyetlen szó sem hangzott el arról, hogy maga az osztálysorsjáték helytelen. Pedig erkölcstelen dolog, ha valaki az emberek butaságából és pénzvágyából szerez jövedelmet. A lutri nem más, mint az emberek ostobaságának és kapzsiságának kiaknázása. Érdekes tünete a közerkölcsi szin- vakságnak, hogy magának az osztálysorsjáték intézményének piszkosságát nem veszik észre és nem pellengé- rezik ki.

„Voltak-e a boldogságos Szűz Máriának gyermekei?“ Ezzel a címmel érkezett hozzánk egy cikk, amely a Szentírásból iparkodik bebizonyítani, hogy Jézus a názáreti szűznek elsőszülöttje volt, de később Józseffel való házasságából is születtek gyermekei. A cikkre, amelyet több okból nem közölhetünk, néhány megjegyzést teszünk. 1. A Szentírás sehol sem említi, hogy Szűz Máriának lett volna Jézuson kívül gyermeke. 2. A Szentírás említi Jézus testvéreit (görögül adelfosz és adelfé), de ez a szó jelenthet rokont is. 3. Jézusnak a szó szoros értelmében nem lehettek testvérei. 4. Hitvallási irataink sehol nem említik, hogy Jézusnak voltak testvérei. 5. Hitvallási irataink az Apostoli Hitvallással együtt Jézus anyját Szűz Máriának nevezik. 6. A Formula Concordiae nevű hitvallási iratunk azt mondja, hogy „Mária Istennek szülője és mégis szűz maradt“. 7, Ebben a kérdésben minden polémiát ízléstelennek tartog, akár róm. kath. theológu- sok és hitszónokok vitatkoznak a más nézeten levőkkel, akár fordítva s szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a r. kath. hitszónokoknak különösen a kedvelt csemegéje ennek a kérdésnek előrángatásával ellenszenvet kelteni a protestánsok iránt s ebben az eljárásban van valami szemérmetlenség és perverzitás.

Református testvériség; protestáns front. Evangélikus egyházunk kimagasló vezetői a református vezér- egyéniségekkel karöltve a Protestáns Irodalmi Társaságban, a Bethlen Gábor-Szövetségben, a Protestáns ÁrvaEVANQEL1KUSOK LAPJA 80.

ház szeretetmunkájában s más közös intézmények révén fáradoznak azon, hogy a protestáns erőket tömörítsék. Annál sajnálatosabb és elszomorítóbb, ha bent, a gyülekezetekben arról hallunk, hogy egyházunk munkáját, építő és szervező tevékenységét református lelkészek megnehezítik s mint ellenök irányúiét fogják fel. Legújabban azt közlik velünk, hogy az egyik egyházmegye az egyik szórványterületen missziói segédlelkészi állást szervezett, s ennek a segédlelkésznek buzgó munkálkodása elé a reformátusok gördítenek akadályokat, és pedig első sorban a ref. lelkészek. Az egyik faluban például a ref. presbitérium a lelkész akarata ellenére engedte át az ottani ref. templomot evang. istentiszteletek céljaira. Kisebb-nagyobb súrlódások ugyanazon egyháznak gyülekezetei közt is előfordulhatnak és előfordulnak; a kelleténél nagyobb jelentőséget nem szabad ezeknek a jelenségeknek tulajdonítanunk, de vigyázzunk, nehogy a testvériség jegyében egyik testvér a másiknak erősödését gyanakvó szemmel, féltékenységgel nézze vagy zokon vegye. Magától értetődik, hogy ahol mi az eddig elhanyagolt szórványokat behatóbb lelki gondozásban részesítjük, ott a szórványhiveinknek a református gyülekezetekkel megvolt szervezeti kapcsolatai lazulnak vagy megszűnnek, De ez nem ok arra, hogy a reformátusok rossz néven vegyék tőlünk, hogy kötelességünket teljesítjük.

A magyarországi evangélikus németek száma. Dr.

Jekel Péter nyug. államtitkár kimutatása szerint az 1920. évi népszámláláskor Magyarországon 551,211 német anyanyelvű lakos volt, Ezekből 468.259 róm. kath., 75.229 evangélikus, 7,723 református. Az evangélikus vallásu németekből 53.470 a dunántúli, 14.392 a bányai, 2.313 a dunáninneni, 948 a tiszai egyházkerület területén lakik. Legnagyobb tömegben laknak az evangélikus németek Tolnában és Baranyában és pedig 34.554 lélek, azután Sopron megyében és városban, ahol a számuk 13.500. Dr. Jekel számítása szerint tehát a csonkamagyarországi evangélikusok 15%-a német. A tolna-baranyai evang. németség egyházi gondozásának kérdése annyival is inkább égető, mert ott a szekták nagy erővel dolgoznak.

Felelős kiadó: NÉMETH KAROLY.

GYŐRI HÍRLAP nyomda vállalata Győr, Czuczor G.-u. 15. Telelőn 289.

Nrtastott * Övé«1* HM.p sTornd*! Gy6r Cxncsmr Gartf.lt-. 13 »»4». — fV.«.fA Litf.ti Ittváa.) — Tal.fo. 239. — 2657