Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-03-06 / 9. szám

XVIII. árfolyam. 1932. Március 6. 9. szám. Szsrtusztlséi És klariéhlvatal: LÉBÉIT (Moson oü KiaÉla.l LUTHER-SZOVETStG. Hasítana: OR. RAFFIY SlNDOR püspök. MaBlolaalli hetenként sívszar. vasárnap. ■ ■■■■■■■ Eisnzetásl ir: Egész évre 6 P. 41 ML,lélévrc 3 P Sa*rk*«sté«ért i«ui6. 20 Ilii., Ativodévrc I P. 60 ML E|f szia 16 Ilii Pastatakarékpéaztérl csakkszásila: 1290. NÉMETH KÁROLT «speras. Hirdetési Érák megegyezés szerlat. Láthatatlan segítség „De én imádkoztam érted." Luk. 22, 32. „lmé, a sátán kikért titeket." A láthatatlan ellenség ostroma nem lankad. A sátán, hogy célt érjen, megalázkodni sem restell. Ha gyöngének érzi magát, kér. Ahogyan valamikor kikérte Istentől Jóbot, úgy kikérte Jézus tanítványait is. A tanítványok nem tudnak a sátán kéréséről. A Mester felvilágosítja őket erről is. Hogy meg­tanulják (milyen restek a tanulásra!) micsoda hatalmas, ravasz, minden eszközt megragadó ellenségük van. Nemcsak az emberek közt van­nak ellenségeik, akik törvényszékek elé hurcol­ják őket. Az Istennek dicső trónja előtt is meg­jelenik egy az embereknél veszedelmesebb ellen­ség, a sátán, s elkéri őket, hogy megpróbál tas- sanak; hogy a kísértések és szenvedések tüzébe jussanak; hogy ami salak, az elégjen, ami arany, megtisztuljon. A konkolynak el kell tűnni a bú­zából. Kicsoda állhat meg? Megváltóra, Pásztorra szükségünk van, gyarlók, esendők vagyunk. Mi több: veszedel­mes ellenség ólálkodik utánunk és áskálódik ellenünk. „De", azt mondja Jézus. Hála legyen Isten­nek, hogy ez a ,,de" elhangzott s ma is érvény­ben van. Az ördögök fejedelménél hatalmasabb és befolyásosabb Valaki dolgozik, harcol, imád­kozik értünk. Urunk, királyunk és esedező fő­papunk. A sátán kikér bennünket; Jézus kö­nyörög értünk. Amig a sátán rostál bennünket, Jézus nem szűnik meg imádkozni. Az ő hűsége nagyobb, mint a sátán ereje és dühe. Jézus azért jött, hogy az ördögnek munkáit lerontsa. Győ­zött, az ö munkája elvégeztetett. Visszament Atyjának dicsőségébe s ott a dicsőségben foly­tatja megváltói müvét: esedezik az övéiért, aki­ket néki adott az Atya. Ne nyugtalankodj szívem! A láthatatlan el­lenség erős, de a láthatatlan segítség: a Krisztus imádsága erősebb. Aki a hitet belémoltja, könyö­rög, hogy hitem el ne fogyatkozzék. Segíts győ­zelemre győzelmes királyom, imádkozó közben­járóm! A székesfehérvári olajág Velünk együtt, azt hisszük, sok más protes­táns testvérünknek is szemet szúrt egynéhány lapnak az a híradása, hogy február 21-én, a Beth­len Gábor-Szövetség vezetői, „a felekezeti béke szimbólumaként olajágat küldöttek Shuoy Lajos székesfehérvári me gyéspüspök ne k'', s hogy a „püspök távollétében — titkára vette át az olaj­ágat" .... (Ezeket a sorokat csak a „Magyar­ság", „Budapesti Hirlap" és a „Pester Lloyd" ta­lálta valószínűtlennek és — mint hamarosan ki­derült: igen helyesen — elzárkózott közlésük elől.) Egy nappal később helyreigazítás jelent meg. amely szerint nem Shvoy püspök kapott olajágat, hanem nagy elődjének, Prohászka Ottokárnak sírjára vittek pálmaágat, a Székesfehérvárott helyi csoportot alakító Bethlen Gábor-Szövetség kiküldöttei. Ez a „helyreigazítás" azonban, amely a tu­dósítás tévedéséről (sőt a „Pesti Hirlap" szerint „a központi tudósítás hibájáról") szólt, csak még inkább megerősítette azt a feltevést, hogy — protestáns c^vházi eseményről lévén szó — a hibát a protestáns egyházi sajtószolgálat kö­vette cl. Utána jártunk ennek az országraszóló hír­lapi felsülésnek és a következő tényállást tudtuk meg. A téves hírt a Magyar Távirati Iroda hely­beli, székesfehérvári tudósítója telefonálta fel a budapesti MTI-központnak, s ez anélkül, hogy ellenőrizte volna az egyházpolitikai szempontból példa nélkül álló hír valódiságát, sietett nyilvá­nosságot szerezni a „szenzációdnak. Elvégre mindenki tévedhet, mondhatnák. De az elsietett munkát ez esetben nem menti, hanem még külö­nösebb világításba helyezi egy további körül­mény. A MTI ugyanis előzetesen értesítést ka­pott róla, hogy a protestáns egyházi sajtószolgá­lat — amely, s ez a dologban a legfigyelemre­méltóbb, éppen a MTI egyik szervének a Magyar Országos Tudósítónak keretében van elhelyezve — annak rendje-módja szerint maga fogja in­formálni a sajtót a székesfehérvári Bethlen-nap- ról, s ezt a bejelentést a MTI hivatalosan tudo­másul is vette. Mégis szükségesnek látta külön tudósítást közölni. Sőt ezenkívül az általa kiadott helyre­

Next

/
Oldalképek
Tartalom