Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-11-27 / 39. szám
274. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Az Egyetemes Gyámintézet Ziermann Lajos kormányfőtanácsos és báró Feilitzsch Artur elnöklete alatt nov. 16-án tartotta közgyűlését a Deáktéri templomban. Az igét D. Dr. Raffay Sándor hirdette Máté 21, 8. 9. alapján. Báró Feilitzsch vil. elnök megnyitójában üdvözölte dr. Geissler Brúnót, a Gusztáv Adolf Egylet főtitkárát és az utódegyházak kiküldötteit. A közgyűlést D. Báró Radvánszky Albert az egyetemes egyház, D. Dr. Prőhle Károly dékán a theol. fakultás, Dr. Geissler Brúnó a Gusztáv Adolf Egylet, Skrovina Ottó turóc.- szentmártoni főesperes a szlovákiai gyámintézet és egyház, Dörnhőfer Frigyes a burgenlandi Gusztáv Adolf Egylet és egyház, Nikodémusz Károly főesperes a romániai zsinatpresbiteri egyház, Sárkány Béla a bányakerületi gyámintézet, Vitéz Sárkány Jenő a budapesti egyházmegyei gyámintézet nevében üdvözölték, üdvözölték továbbá a budapesti Nőegyletek, a középiskolai gyámintézetek és a theológus ifjúság. Az üdvözletekre Ziermann Lajos egyházi elnök válaszolt, majd felolvasta lapunk múlt számában megjelent évi jelentését, amelynek javaslatait a közgyűlés elfogadta. Dr. Geissler Brúnó előadása az előadó kérésére másnapra, az egyetemes közgyűlés előértekezletére maradt. — A Gyámíntézet közgyűlését szinte történelmi nevezetességűvé avatta két körülmény. Az egyik az, hogy a Gyámintézet alcíme ezentúl „Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet". A másik nevezetes esemény volt az utódegyházak képviselőinek részvétele. Eljöttek közibénk Csehszlovákia, Burgenland és Románia evangélikusainak képviselői; Dr. Popp Fülöp zágrábi püspök meleghangú levelet, Faynor Dusán szlovákiai püspök ajándékot is küldött. — Itt említjük meg, hogy a kormányzó D. Dr. Rendtdorff Ferencet, a németországi Gusztáv Adolf Egylet elnökét, a II,- osztályú érdemkereszttel tüntette ki. Az egyetemes közgyűlés elöértekezletének november 17-ikén délután 5 órakor különös jelentőséget adott Dr. Geissler Brúnónak a németországi Gusztáv Adolf- Egylet főtitkárának előadása, amely a Gyámintézet nó- vember 16-iki közgyűléséről a főtitkár kérésére elmaradt. Dr. Geissler B. előadása Gusztáv Adolfnak a nyugat kultúrájára való jelentőségével foglalkozott. Az előadó szerint a svéd király jelentőségét lehet értékelni a vallástól eltekintve is. Például Gusztáv Adolf mint hadvezér; vagy óriási kulturális jelentősége van annak is, hogy Gusztáv Adolf a balti tartományokban vívott győzelmes harcaival megakadályozta az oroszok előnyomulását; vagy Gusztáv Adolfnak a saját országa és népe szempontjából való jelentősége semmi vonatkozásban nem áll a vallási kérdésekhez, hanem politikai, szociológiai és gazdasági kérdésekre vonatkozik. Reánk nézve azonban mindez mellékes, Bennünket, evangélikus keresztyéneket, mint olyan egyháznak a tagjait, amely Luther hitének alapján áll, az érdekel, hogy Gusztáv Adolf a 30 éves háborúban az evangéliom egyházát az erőszakos megsemmisítéstől megóvta. Meg kell azonban állapítanunk, hogy Gusztáv Adolf nem szerezte meg a világnak, sőt Középeurópának sem, a vallásszabadságot; Közép- európára a vallási elnyomásnak még 150 éve következett, amiről Magyarország is beszélhet. A svéd király halálának óriási tragikuma, hogy a lützeni győzelem e miatt nem volt teljes; és ez a német történelemnek és az 1932. egész nyugatnak is tragikuma, — Ezután foglalkozott az előadó azzal a kérdéssel, hogy akart-e Gusztáv Adolf német császár, lenni, nem tartja valószínűnek. A király inkább azt a célt tűzte maga elé, hogy létrehozza a corpus evangelícorum-ot, az evangélikus testet a római birodalom testében, államot az államban a svéd király vezérlete alatt. Németország elsvédesedésétől nem kellett félni. A protestantizmus akkor még olyan erős volt Középeurópában, hogy uralmának biztosítása elegendő lett volna, ha eltiltják a vallási üldözéseket. Érdekes, hogy XIII. Orbán pápa is sajnálta Gusztáv Adolf halálát, mert a pápa a franciákkal szövetkezett svéd király részén volt. Megállapította az előadó, hogy Gusztáv Adolf élete hasznára, halála hátrányára volt a nyugat kultúrájának. A következő két évszázad kultúrája a protestantizmus talaján nőtt fel. A német kultúra s ezzel a világkultúra megmérhetetlen hálával tartozik Gusztáv Adolfnak. A Gusztáv Adolfból kiáradó óriási hatásnak titka az, hogy benne, mint nagy emberben, megtestesült a történelem ereje. Egy fából faragott ember volt; nem volt diastase Isten előtti szavar és emberek előtti cselekedetei között; mint ember és keresztyén magasan felette áll nagy kortársainak, IV. Henriknek és Erzsébet királynőnek. Iparkodtak leszerelni: odaígérték neki egész Dániát, de célkitűzésétől nem tántoríthatták el. Svédországban a lutherizmus nem lett quietizmus, hanem aktivizmus, aminek, oka abban keresendő, hogy a svéd monarchia nem önmagán, hanem a valláson nyugodott. Gusztáv Adolf király koronája alá volt rendelve a vallásos eszmének, amint azt Petri Olaus hirdette; a keresztyén inkább engedelmeskedik Istennek, mint embernek. — Végül az előadó újból kiemelte, hogy Gusztáv Adolf személyének jelentősége messze túlhaladja tetteinek jelentőségét, amint már előadása korábbi részében rámutatott a király személyének, kockázatokat vállaló hitének hatására abban a tényben, hogy 150 évnek kegyetlen elnyomatása idején volt titkos protestantizmus, úgyhogy templom nélkül theológia nélkül egyedül a Biblia által fennmaradt s a 18. és 19. század fordulóján ebből a titkos protestantizmusból evangélikus egyházi élet keletkezett s így támadt az evangélikus diaspora. — Dr, Geissler Brúnó előadása mély hatást gyakorolt hallgatóságára. Amikor nálunk az ultra- montán érdekek egyre vakmerőbb szolgálatában álló hazug átértékelő szellemtörténészek verik dobra áltudományuk álnok tanait, valósággal felüdítő volt egy szabadabb tudományos légkörben élő embernek gondolatait és értékeléseit hallani. A kultúra útja még rtiindíg a szellemi szabadság hőseinek és vértanúinak útja. Ezt üzente nekünk Dr. Geissler előadásán keresztül Gusztáv Adolf, a dicső svéd király, A szellemi szabadság ellenségeinek útja a kultúra és a népek halálára visz. — Az előértekezlet után tartott istentiszteleten Dr. Báró Podmaniczky Pál hirdette az igét 1. Kor. 15, 20. alapján. Az Evang. Tanártestület november 17-én tartotta 25 éves fennállását ünneplő évi közgyűlését. Dr. Szigethy Lajos költői elnöki megnyitója, Dr. Oravecz Ödön hatásos titkári jelentése után a testvéregyesületek kiküldöttei, köztük vitéz Dr. Beesenyei Lajos, a Ref. Tanár- egyesület elnöke, köszöntötték az ünneplőket. Majd
