Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-06-05 / 21. szám
i932. Evangélikusok lapja 167 Naiv Frigyes az istenről és a vallásról. Irta: vitéz megyeri Raics Károly, ny. altábornagy. Nagy Frigyes életleirásának legnehezebb lélektani kérdése az ő viszonya Istenhez és a valláshoz. Az eddigi ez irányit kisérlelek porosz, ill. protestáns lelkészi részről többnyire olyan Fehérremosás féle törekvések azon hazafias célból, hogy ebből a minta uralkodó -hói és hadvezér -bői ezen a téren is mintaképet faragjanak. Kétségen kívül felette nehéz egy ilyen sokoldalú nagy embert ebből a kényes szempontból jellemezni, miért is ha vele szemben igazságosak akarunk lenni, akkor különösen a következő négy főtényezőt kell figyelembe vennünk, még j>edig: a) a veleszületett emberi képességeket és tulajdonságokat, b) korának befolyását, c) nagy tapasztalását. d) uralkodói és hadvezéri hivatását. a) -hoz. Nagy Frigyes jellemében az ö ellenkező és gúnyolódd kedve nagy szerepet játszik. Ellenkezését különösen az egyház dogmái és szervezete érlelték meg benne. VoTtaire-nek egyszer azt írja: A dogmák mindent elrontanak. Azonban gúnyolódó kedve is veleszületett, amelynek már fiatal korában különösen a katonai telszegségek és ural kodé) atyjának nyers katonai természete voltak a célpontjai. Nagyon szeretett a papokkal évődni, pl. egyszer Bastiani abbétól Ev. Lap 14 azt szerette volna megtudni, hogy ha pápa lenne, vele, mint hitetlennel szemben, mi módon járna el? Igen mulatságosan hatott egyszer Frigyesnek egyik katonája ügyében hozott következő döntése. Ezt a jámbor katonát ugyanis egy kápolna kirablásával vádolták meg és mikor az ellopott tárgyakat nála valóban megtalálták, avval mentegetőd- zött, hogy azokat az Isten anyja ajándékozta neki, amit a Ideológusok is lehetőnek tartottak. Erre Frigyes a kővetkezőképpen döntött: Ámbár ő a szent szűznek nem tilthatja meg. hogy tulajdona felett rendelkezzék, azonban katonáinak halálbüntetés terhe alatt megtiltja, hogy jövőben tőle ajándékokat elfogadjanak. b) -hez. Frigyes vallásos nézeteire és nyilatkozataira az ő kora gyakorolta kétségen kívül a legnagyobb hatást. Az ő idejében ugyanis a forradalom előhirnökei, az en- zyklopádisták, Voltaire hívei és az isten- tagadók nagy szerepet játszottak, akik egész erkölcsi és szellemi hatalmukkal mintegy reánehezedtek az emberi lélekre. Mi sem természetesebb, mint hogy ezek az ő irói hiúságára is nagy befolyást gyakoroltak, hiszen nem kisebb ember, mint Voltaire róla a következőképp nyilatkozott: Ez az ember válságos időkben verseket ir, mikor mások még a prózából is kifogynak.« (Folyt, köv.) H.I REK. Személyi hírek. D, D. Raffay Sándor bányakerületi evang. püspök május hó 30-án este Budapestről Sopronba érkezik, hogy ott a m. kir. Erzsébet-tudomány- egyetem evang. hittudományi karának május 31*én és június 1-én tartott alapvizsgálatain és szigorlatain az evang. egyetemes egyház képviseletében résztvegyen. — D. Dr. Pröhle Károly egyetemi nyilv. r. tanár május hó 27-én Sopronból Pécsre utazott, hogy ott a m. kir. Erzsébet-tudományegyelem gazdasági bizottságának 28-án tartott ülésén a hittudományi kar képviseletében résztvegyen. Dékánválasztás a hittudományi karon. Az evang. hittudományi kar május hó 27-én tartotta dékánválasztó ülését, amelyen egyhangú szavazással D. Dr. Pröhle Károly egyetemi nyilv. rendes tanárt választotta meg az 1932—33. évi dékánjává. Doktoravatás. A m. kir. Erzsébet-tudományegyetem tanácsa Pécsett május hó 23-án avatta „cum laude“ minősítéssel theologiai doktorrá Jánossy Lajos komáromi lelkészt. Ezen a doktoravatáson az evang. hittudományi kar képviseletében Dr. Br. Podmaniczky Pál dékán vett részt, aki a jelöltet a kar nevében avatta. A sárszenllórinci jubileumi ifjúsági konferencia május 21-én és 22-en zajlott le. A gyülekezel meleg szeretettel fogadta a konferenciára érkezett vidéki ifjúságot. A konferencia megnyitójára elhozta üdvözlő és áldást kívánó üzenetét a gyülekezet és az egyházmegye felügyelője, dr. Pesthy Pál is. Mindkét nap csoportos biblia-tanulmányozással kezdődött. Hat csoportban vett részt az ifjúság és a gyülekezetnek egy része ezeken a Két ut-at tárgyaló megbeszéléseken. A konferencia fő témáját: Ifjú tudod-e, kinek kezében van a jövendőd? négy előadás; Jövendőd a magad, családod, barátaid, Krisztus kezében van, világította meg. Előadók: Rimár Jenő, Gáncs Aladár, Németh Gyula lekészek és Kori- tsánszky Ottó egyházmegyei másodfelügyelő voltak. — Mindkét este vallásos ünnepélyt tartott a konferencia, melynek előadásait dr. Scholtz Oszkár elnök és Gáncs Aladár tartották. Programmot a helyi egyesület tagjai és énekkara adta. Mindkét délutánt mintaösszejövetel és játékbemutató tett válozatossá és élénkké. A résztvevők száma a helyiekkel együtt 200 volt. Legtöbben Bonyhádról jöttek, akiknek 50 km-t kellett kocsin vagy kerékpáron megtenniök. Hisszük, hogy a konferencia áldott találkozó volt, amelynek gyümölcsét a résztvevő ifjúsági egyesületek munkájában reméljük megtalálni, megtalálni. Felügyelő választás. A lébényi gyülekezet újból megválasztotta felügyelőjének dr. Bertha Benő sárvári kir. járásbírósági elnököt. Másodfelügyelövé a lemondott Prehauser Mátyás helyébe Kováts Kálmánt választotta. A szegedi 50 éves evangélikus templom jubileumán D. br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő és D. Raffay Sándor evangélikus püspök részvételével a szegedi egyház felemelő ünnepséget rendezett május hó 22-én. Az érkező illusztris vendégeket 9,z állomáson nagy számú küldöttség fogadta, amelynek képviseletében dr. Polner Ödön egyetemi tanár, egyházfelügyelő mondott üdvözlő szavakat, majd utána a Csanád—Csongrád
