Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-05-22 / 19. szám
1932 evangélikusok lapja 149. értéket, amely ellensúlyozza azt, hogy az egyház kiadta a kezéből a lelkészképzést Tervben volt az egyetemes egyházi jellegű szeminárium létesítése Azt hiszem azonban, hogy ez a terv egyhamar nem jut a megvalósulás állapotába, mert a még meglevő tanintézeteink jövendő sorsa is egészen bizonytalanná vált. A lelkészi fizetéseknél az egyház egysége szintén nem jut kellő kifejezésre, mert az egységet e tekintetben csupán a kongrua, a korpótlék és a családi segély képviselik, ezek pedig mind állami forrósból erednek. Egyébként a lelkészi fizetés és jövedelem tisztára gyülekezeti ügy igen minimális az a lelkészt jövedelem, amely a közalapból nyer fedezetet s a közalap is táplálkozik állami segélyekből. A Gyám- intézet lelkészi fizetésre nem ád és nem adhat. Maradna tehát csupán a nyugdíj. A nyugdíjintézetünk egyetemes egyházi jellegű Eltekintve attól, hogy a nyugdíjintézet is elég tekintélyes állami eredetű segélyben részesül, hogyha nyugdíjintézetünk szabály- rendeletét tekintjük, látjuk, hogy ez a szabályrendelet mennyire a gyülekezeti autonómia és milyen kevéssé az egyház-egység, az egyetemes egyházi elkötelezettség alapján készült Lapunkban már jelent meg közlemény arról, hogy a kicsiny gyülekezetek és a kis- javadalmazású lelkészek milyen aránytalanul vannak megterhelve a nyugdijintézeti járulékokkal Ha az egyházi öntudatunk nem volna teljesen parokizálva s egészen a gyülekezeti autonómiára berendezkedve, az egyházi közvélemény elviselhetetlennek találná ezt az aránytalanságot Ott van másik esetként a lelkészek gyermekneveltetési segélye Erről is volt mór szó lapunkban. Vájjon az a gyermekneveltetési segély, amelyet a hózonkivül taníttató lelkészek kapnak, arra vall-e, hogy közegyházunk tudatában van a lelkészi kar iránt egyetemes elkötelezettségének és felelősségének? Sajnálattal kell tehát megállapítanom, hogy' a lelkészek fizetése vagy segélyezése vagy nyugdija terén nem találok olyan momentumot, amely azt tanúsítaná, hogy a közegyház a lelkészi hivatalban és szolgálatban olyan hivatalt és szolgálatot lát, amelynek a gyülekezeti, parokiális korlátokon túl egyetemes, közegyházi jelentősége és jellege is volna, s amelyért a közegyhóz megfelelő áldozatok meghozatalára is indíttatva és elkötelezve látná magát Pedig hogy ilyen köztudatra nemcsak a lelkészek, hanem az egyház és a gyülekezetek szempontjából és érdekében is nagy szükség volna, azt manapság, mikor az együttműködés gondolata minden téren megelevenedik, talán nem szükséges hangsúlyozni Sőt azt mondhatjuk, hogy elsősorban magának az egyetemes egyháznak érdeke az, hogy a lelkészi hivatal egyetemes egyházi jellege kidomborodjék minél több olyan konkrétumban, amely arról tanúskodik, hogy az egyház ezen kötelezettségének és felelősségének tudatában van Mert bizonyos az, hogy a parokiális atomizálódás nem csupán a gyülekezeteket gyengítheti le, hanem a közegyházat is. A parokiális önzésnek és szükkeblüségnek a közegyhóz kötelessége volna gátat vetni és az arányos teherviselés elvét megvalósítani Igazán csodálkoznunk kell, hogy mig a külmissziói munkát hatalmas arányokban folytató egyházak egészen természetesnek tartják, hogy a missziói munkaterületekre egyes gyülekezetek akkora áldozatokat hoznak, hogy egy-egy misszionáriusnak, avagy talán egy egész missziói állomásnak az anyagi terheit vállalják, addig a mi egyházunkban nincsen példa arra, hogy a nagyobb gyülekezetek hathatós segítséget adnának egy-egy helyzeténél fogva igen jelentős, de kicsiny és erőtlen gyülekezetnek a lelkész javadalmazására Szórványgondozósunk, amelyet ilyen értelemben kellene egyetemes egyházi feladattá tenni, óriási lépéssel jutna előbbre, ha tekintélyes és vagyonos gyülekezeteink felül tudnának emelkedni az atomisztikus gondolkodáson és a közegyházért is tudnának áldozatokat hozni Folytatjuk. HÍREK. — Egyetemes egyházunk Idei közgyfllése. D. Báró Radvónszky Albert egyetemes felügyelő és D Geduly Henrik püspök, az egyetemes közgyűlés egyházi elnöke a magyarhoni ág hitv. evang. keresztyén egyetemes egyház évi rendes egyetemes közgyűlését 1932 évi november hó 18*ón, délelőtt féltiz órára tűzték ki a budapesti leánykollégium dísztermébe (IV , Sülö-u. 1. II. em.). A közgyűlést megelőző napon, november 17-én, délután 5 órakor ugyanazon a helyen közgyűlési elöértekezlet, délután 6 órakor megnyitó istentisztelet a Deák-téri templomban A bizottsági ülések november hó 14 napjától kezdödőlcg tartatnak — Templomszentelés Vecsésen. D Raffay Sándor püspök május 16-án szentelte fel a Vecsésen épült uj templomot A püspököt a polgári hatóságok utón Horvay Sándor egyházfelügyelö és dr. Helle Ferenc lelkész fogadták; kíséretében voltak Kemény Lajos esperes és Schultz Aladár alesperes Az ünnepély után tartott közgyűlésen Kuthy Dezső főtitkár az egyetemes egyház megbízásából, Alexander Imre alispán a szolnoki egyházközség nevében szóltak Az üdvözlésekre adott válaszában D Raffay püspök hangsúlyozta, hogy ne a felekezeteknek emeljünk templomokat, hanem a hivő embereknek — U) filozófiai doktor. Kárpáti János szepes- olaszi lelkész »Az erkölcsi megismerés határa«, nyomtatásban is megjelent értekezése s a szorosabb értelemben vett bölcseleti tárgyakból „cum laude“ letett szóbeli vizsgája alapján e napokban a budapesti tudományegyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert. F. hó 7-én a központi egyetemi aulában lefolyt doktor- avatási ünnepélyen volt eperjesi professzora, Dr. Szlávik Mátyás is megjelent — A rákosszentmlhály—sashalmi nőegylet folyó hó 8-ón tartotta meg rendes évi beszámoló közgyűlését Rákosszentmihólyon, a községháza termében. Nagy és előkelő közönség találkozott a közgyűlésen. Egyházi részről Blatniczky Pál főesperes, Szlávik Mátyás dr. teológiai dékán, Csák Gusztáv és Obetkó Kálmán egyhózfelügyelök, számos presbyter és igen sok másvallásu előkelőség Rákosszentmihály községet Kecskeméthy Vince biró képviselte özv. Malkó Re-
