Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-01-10 / 2. szám

193 2. evangélikusok lapja 15. és a pártoknak gépies politikája visz bennünket győze­lemre. Csak egy ember szerezheti meg a győzelmet, egy olyan ember, akinek Isten nevében meglesz az ereje arra, hogy Izraelen dicsőségesen uralkodjék s minden pártokon és irányzatokon felülemelkedve megteremtse egész Iz­raelnek nagy egységét." A Vatikánban az egyik szárnyépületnek két rueny- nyezete leszakadt elpusztítva sok értékes okmányt és műalkotást. Az okiratok közt Luther Mártonnak X. Leó pápához irt levelét is. Az Evangeliomi Világ-Alliansz egyetemes imahetét Budapesten felekezetközi nagygyűlés keretében nyitot­ták meg. A megnyitót Bernát István dr. egyetemi tanár, a Nemzeti Bank elnöke, a Kálvin Szövetség elnöke mondta. Gáncs Aladár lelkész a bűnvallásról beszélt. Utána a különböző egyházak és közösségek képviselői imádkoztak. A kezdőimát Vitéz Csia Lajos ref. lelkész, a záróimát Kemény Lajos esperes mondta. Az össze­jövetel után az Evangeliomi Világ-Alliansz magyar ágá­nak előkészitö bizottsága tartott ülést. Az „Ébresztő" januári száma a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek számára a heti összejövetelek január havi témájául a külmissziót tűzi ki négy részben Ecsedy Ala­dár „Vetélytársak" cimen missziói szindarabot irt négy jelenetben. Az ügyesen kiállított képes melléklet szin­tén a külmisszió munkáját szemlélteti. Ifjúsági egyesü­leteink vezetőinek melegen ajánljuk ezt a lapot. Előfi­zetési ára évi 4 P, megjelenik évente 9-szer. Az istentelenség missziói munkáin. Ne ringassuk magunkat abba a kényelmes és gyanútlan tévedésbe, hogyha mi keresztyének nem misszionálunk, akkor nem történik semmi! Az istentelenség hatalmas tevékenysé­get fejt ki táborának növelésére, munkaterületének ki- szélesítésére. Az istentelenek szervezetei épenúgy világ­méretekben dolgoznak, mint a keresztyén világmisszió. Befolyásuk elér Ujgvinea öserdeibe. Az istentelenség terjesztésére jelenleg 200 afrikai négert képeznek ki hazájukban, Afrikában. A világtörténelemben az istente­lenség még eddig sohasem jelentkezett ilyen lendülettel, mint korunkban. Tanításuk szerint az Istenben való hit babona, butaság, a legnagyobb gyalázat, a legnagyobb gazság. Célkitűzésük egész határozott: a családnak és az egyháznak kipusztitása. A család és az egyház az a két intézmény, amely az istentelenek államában nem kap helyet. Támadják, rágalmazzák tehát mindakettöt, nyíl­tan és alattomban, egyenes és kerülő utakon; irodalom­ban, művészetben, társadalmi szokásokban, az életnek és a munkának beosztásában. Agyafúrtan megragadnak és felhasználnak minden eszközt, hogy a családi kötelé­keket meglazítsák, a szülők iránti tiszteletet és engedel­mességet nevetségessé tegyék, a hitestársi hűséget kivic­celjék, az egyházat háttérbe szorítsák és minden befo­lyástól megfosszák. A technikának, a szervezkedésnek, a politikai harcokban szerzett tapasztalatoknak minden eszközeit és fegyverét alkalmazzák, hogy a keresztyén kultúrának épületét családban, egyházban, társadalomban aláássák. A modern állameszme, amely Európában el­hatalmasodik s amely nem egyéb, mint az állam imádata, útegyengetője a kollektivizmusnak és a bolsevizmusnak, az ördög eszköze arra, hogy tőrbe ejtse a lelkeket, akik gyanútlanul nézik, amint lassanként átalakul Európa lelki éghajlata, amely alatt a keresztyén élet nem tenyészhe- tik, nem teremhet gyümölcsöket. Az istentelenség misz- sziói erőfeszítéseivel szemben a hivő keresztyén nem merevedhetik a tétlenség szobrává. A hivő keresztyén- ségnek mozgásba kell jönnie, akcióba kell lépnie. Ütött a tizenkettedik óra, az ajtók bármely pillanatban be­zárulhatnak, s akkor aztán késő! A Iclkészi túltermelés, amely az egyetemes fel­ügyelői jelentés kapcsán egyetemes közgyűlésünket is foglalkoztatta, a református theológiai tanárok december 16-án tartott konferenciáján is megbeszélés tárgya volt. A Kálvinista Szemlében megjelent tudósítás szerint a konferencia dr. Kováts István előterjesztése alapján hangsúlyozta, hogy a már most is jelentkező lelkészi túl­termelés különösen a szabad lelkészválasztással kapcso­latban, milyen sok bajt és veszedelmet jelent. A konfe­rencia a kérdésnek egyöntetű rendezését kívánta. A du- namelléki egyházkerület az első évre felvehetők számát 20-ban állapította meg. Debrecenben az idei tanévben 70-nél több hallgatót vettek fel, jövő évben az első évre már 50-re korlátozták a felvehetők számát. Most 200-nál több református theológus van. — A konferencia állás- foglalásában figyelemre méltói hogy a túltermelés bajait súlyosbítva látja a szabad lelkészválasztással kapcsolat­ban. £n még egy szempontot szeretnék kiemelni, az egyetemek szabadságát. Elvégre az egyetem vagy szak­iskola és a szóban forgó esetben papnövelde, vagy pe­dig a tudományok universitása. Ha az előbbi, tehát pap­növelde, akkor a numerus clausus aggály nélkül beve­zethető: de ha tudományegyetem, akkor meg kell fon­tolnunk, hogy van-e jogunk valaki elől elzárni annak a lehetőségét, hogy az evangélikus theológiával tudomá­nyosan foglalkozzék. Azért hangoztatom ezt, mert eljö­het az idő, talán nem is soká, amikor számonkérik egy­házunktól, hogy hogyan őrködött a protestantizmus ősi örökségének csorbítatlan fenntartásán. Szerintem olyan megoldást kellene találni, amely a gyakorlati követel­ményt összeegyeztetné azzal a másik, igen nagy jelentő­ségű követelménnyel, hogy az egyetemi fakultások nyitva álljanak azok előtt, akik a szükséges előképzettséggel rendelkeznek. A lelkészi túltermelés egyházi szempont­ból nem kívánatos. Ez tény. Én azonban ennek ellenére is kívánatosnak tartom, hogy ezeken az átmeneti időkön úgy menjünk át, hogy az „egyetem" lényegén mi ne üs­sünk csorbát. Változások a Kálvinista Szemlénél. Dr. Sebes­tyén Jenő visszalépett a Kálvinista Szemle szerkesz­tésétől; a lap felelős szerkesztője dr. Kováts J. István ref. theol. akadémiai tanár lett. A lap tulajdonjogát Hamar István nyug. theol. akadémiai tanár vette át Az ázsiai diákság szelleme. A nemzetközi helyzet kialakulására és fejlődésére nagy jelentőséggel bír a leg­népesebb, jelenleg forradalmi átalakulásban levő föld­rész ifjúságának szelleme. Az Ázsiából érkező hírek e tekintetben elég nyugtalanítók. Japánban az egyetemi diákok tekintélyes százaléka bolsevista érzelmű és gon­dolkodású. Bengalban két egyetemi hallgatónö Tippera város egyik angol tisztviselőjét agyonlőtte; az egyik merénylő egyetemi tanár leánya. Kínában a diákság ellene fordult a nankingi kormány békés irányzatának s lemondásra kényszerítette Csiang Kai-Sek elnököt s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom