Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-04-17 / 15. szám
1932. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 115 gyermek, aki 12 éves korában külföldre kerül, 25 éves korában, amikor hazajön, nem tud magyarul beszélni 1 Nem. Szegény fiú idegen Környezetben elfelejtette az anyanyelvét! így vagyunk a reverzális kérdésével is. Lehet-e azon csodálkozni, hogy az a fiatalember, vagy leány, aki 12 éves korában tudott legtöbbet az egyházáról. 25 vagy 20 éves korában minden lelkiismerelfurdalás nélkül ad reverzálistV Nem pedig a 12 és 25 év közötti időben válik el. milyen ember lesz az illetőből. Ekkor volna a legszükségesebb irányítani és vezetni, akkor élné ál mindazt, amit az iskolában a konfirmációval talán azt lehet mondani félig öntudatlanul megtanult. És ekkor nem törődik vele az egyháza (hála Isten vannak kivételes gyülekezetek is, de ezekben a reverzális kérdése nem súlyos), pedig nekünk tizenötször többet kellene ifjúságunkkal foglalkozni, mint a katolikusoknak. mert az evangélikus ifjú tizenötször többet találkozik idegen szellemiséggel, mint evangélikussal. Mi a feladata az egyházunknak? Nem engedni, hogy egyedül, magától nöjjön ifjúságunk s ellensúlyozni azt a hatást, amelyet rá az idegen szellemiséggel való érintkezés tesz. Ez pedig most már Sefordítva azt jelenti: intenzív, gondos belmissziói munkát, még szükebbre szabva céltudatos, tervszerű evangélikus ifjúsági munkát. Evangélikus ifjúsági egyesületet minden gyülekezetbe! De hisz van! csapnak le gondolatban sokan erre a mondatra. I)c könyörgöm, evangélikus iTjusági munkát végez-e az az ifjúsági egyesület, amely kizárólagos feladatának az évi két-három műkedvelői előadást s táncmulatságot tartja? (Még a jobbik eset. ha csak hármat tart. de vannak buzgó és életerős egyesületek, amelyek tizet is csinálnak!) A statisztika így szépen fejlődhetik, de az egyházhoz való ragaszkodás. egyházunk igazságainak átélése s ezzel együtt a reverzális kérdésének megoldása felé még csak egyetlen kis lépés sem történt. Az ilyen egyesületeknek az értéke nem valami nagy, legfeljebb annyi, hogy összetartja az ifjúságot. Pedig az ifjúsági egyesületnek kell annak a műhelynek lennie, amelyben a reverzális kérdésének a méregfogát kihúzzák. A tervszerű, céltudatos s nem csak nevében, hanem szellemében is evangélikus ifjúsági munka hatalmas nagy lépés a reverzális fájdalmas sebének a meggyógyítására. Erős Sándor ifj. titkár. Celldömölk. A celldömölki egyházközség április 10-én tartott közgyűlése Bácsi Sándor győri hitoktató-lelkészt választotta meg a nagy történelmi múltú gyülekezet lelkészének. V oltak-e J ézusnak „testvérei „? Nem tudom, kinek volt oka arra, hogy ezt a régtől fogva sokat és sokszor elég szerencsétlenül vitatott kérdést felvesse. Teljesen osztom az »Evangélikusok Lapja« mélyen tisztelt szerkesztőjének azon álláspontját, hogy »ebben a kérdésben minden polémiát Ízléstelenségnek tart, akár róm. kath. theologu- sok és hitszónokok vitatkoznak u más nézeten levőkkel. akár fordítva s szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a r. kath. hitszónokoknak különösen a kedvelt csemegéje ennek a kérdésnek elörángatásával ellenszenvet kelteni a protestánsok iránt s ebben az eljárásban van valami szemérmetlenség és perverzitás«. Valóban magam is úgy gondolom, hogy a keresztyén egyházaknak a jelen válságos napjaiban vannak egyéb feladataik, mint hogy ilyen kérdések tárgyalásával »ápolják« a felekezeti -békességet«. Sőt ezen túl- menöieg azt tartom, hogy ha r. kath. hitszónokok a fentebbi módon »előrángatják« ezt a kérdést, nekünk kell annyi önuralommal bírni, hogy ezt elszenvedjük. Ez jóval kevésbbé szennyez be minket, mint ha olyan harcba bocsátkozunk, amelyben a küzdő felek azután könnyen elvesztik az önuralmukat. Ha mégis ennek a cikknek a megírását elhatároztam, úgy engedek a felvetett kérdés problematikájának, mert szükségesnek tartom a történeti igazság tisztázását, amennyire az t. i. a rendelkezésünkre álló eszközökkel lehetséges. Annyi könnyűszerrel megállapítható, hogy az Újszövetség elfogulatlanul beszél Jézus »testvéreiről«. Azt nem mondja az Újszövetség, hogy Máriának lett volna fia vagy leánya: de Jézus családi viszonyairól az újszövetségi írók nem is közölnek tudósításokat. csak alkalmilag említenek meg olyan dolgokat, amelyek Jézusra vonatkozólag fontosak. így ennek az argumentum e silentio-nak nem lehet sok értéket tulajdonítani. Említi az Újszövetség, hogy Jézus »testvérei« nem hittek benne (Márk 3. 21; Ján. 7, 5); Márk 6, 3 szerint Jézusnak négy »fivére« és néhány »nővére« volt. Viszont Csel 1, 14 szerint Jézus ezen »testvérei« feltámadása után ott vannak a »tanítványok« sorában. I. Kor 15, 7 szerint a feltámadott Jézus meg is jelent Jakabnak, aki nyilván azonos azzal a Jakabbal, aki a jeruzsálemi gyülekezetben vezető szerepet játszott és akit Pál (Gal 1, 19) az Ur »testvérének« nevez. Az elfogulatlan olvasó ezeket a helyeket hajlandó úgy értelmezni, hogy itt Jézus valóságos testvéreiről van szó. Annál is inkább kézen fekvő ez az értelmezés, mivel Luk 2, 7 Jézust Mária »elsöszülött« fiának nevezi, úgy, mintha Máriának azután még más gyermekei is lettek volna. Mát 1, 25 szavainak for- mulázása szerint az evangélista valószínűleg Mária férjének gondolta Józsefet. Úgy látszik, a régi keresztyén egyház is ilyen értelemben vette az Újszövetség híradását. Legalább is az Újszövetség legrégibb fordítói, az ószir és ólatin fordítások készítői nem adják bizonyságát annak, mintha Jézus »testvéreit« nem testvéreknek gondolták volna. Hasonlóan Tertullianus is elfogulatlanul beszél Jézus »testvéreiről« oly értelemben, hogy azok József és Mária házasságából származtak (de monog
