Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-06-07 / 23. szám
1931. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 179. íme eddig van az épületes költemény prózában. Mohi Adolf győri kanonok csak ..Mondák és mondafélék" címe alatt teszi közzé mostanában a protestánsok ellen irányuló meséit. De Hahnekamp egyenesen történeti hamisítást, csúfos merényletet követett el egy halott emléke ellen. S a történettudós igényével fellépő kanonok vájjon micsoda alapon mert ily szörnyű vádat emelni a tiszteletben megőszült vadosfai lelkész ellen, aki fiával. Gödör Lajos korán elhalt vadosfai káplánnal és nejével, Rétalapi Németh Zsuzsannával közös sírban pihen és szép síremlékük ma is ott áll a vadosfai evang. temetőben? Hahnekamp Szalay György Mihályi plébános ,.szives közlésének" mondja ezt a mesés rágalmat. A részleteket állítólag Kisfaludi Kisfaludy István, a 80 éves beledi plébános beszélte el. Ez pedig a principálisától. Polák Ferenc néhai beledi plébánostól hallotta, aki Gödör temetésén Vadosfán jelen volt. Különben, amint Hahnekamp írja: „E megtérés emléke ma is él a katho- likus nép között Mihályi környékén.” Az ilyen híresztelést és szájhagyományt nem lehet eltitkolni. Ha a hitehagyás megtörtént volna, bizonyosan tudnának róla az evangélikusok is. De ezek között se híre, se hamva. Maguk a Róma dicsőségét kereső plébánosok lettek volna az elsők, akik az áttérést kikürtölik. Ismerünk hasonló eseteket. Az érdekelt mihályi plébános bizonyára anyakönyvbe vezette volna és másként is megörökíti. De nincs semmi írott emlék róla. Ilyen költött mesével legfeljebb a jó plébánosok vigasztalták egymást maguk között. Ha bizonyítani tudják, nem hallgattak volna vele 74 évig. Az egész csúf rágalomra csupán a derék, tudós Gödör lelkésznek a szomszéd plébánosokkal és a csornai premontreiekkel való barátsága szolgáltatott alapot. De az 1900-ban élt Hahnekamp nem gondolja meg, hogy a jezsuita rend szünetelése idején, amikor Róma is sokkal távolabb esett hazánktól, az ilyen baráti érintkezés a másvallású művelt magyar papok között nem volt ám ritkaság. Edvi Illés Pál geresdi lelkész jó barátságban élt a tudós Tatay János lövői és Szalai József vámoscsaládi plébánosokkal. Ez a barátság ösztökélte Edvi Illést arra, hogy 1822. ódával üdvözölte a pozsonyi zsinatra összegyűlt magyar klérust. Horváth János veszprémi kanonok 1820. „Egyházi Értekezések" című folyóiratához munkatársakul hívta a protestáns lelkészeket is és négy évig együtt dolgoztak. Abban a világban Festetich Ignác a r. kath. gróf egyedi kastélyába egyházi gyűlésre hívta az evang. lelkészeket és a nemességért folyamodó Kis János szuperintendenst 1822. Somogyi Lipót szombat- helyi püspök ajánlotta legmelegebben. Haubner Máté szuperint. gyakori vendége volt Sztanko- vics János győri püspöknek, ennek asztalánál ismerkedett meg Albach Szaniszlóval, a híres franciskánus szónokkal. Sztankovics Haubner bevonulásához a díszes püspöki hintóját is átengedte. Még Karsay Sándor püspökünk is Hévizén együtt olvasta és élvezte Szabó Imre szombathelyi püspökkel Gerbk Károly vallásos költeményeit. Sok példát lehetne idézni. De hová lettek ezek az idők? Hahnekamp már nem tud róluk. Ami történeti adatot mond. hogy Gödör áttérése 1809 és 1811. között lehetett, az téves, mert Gödör 1826. halt meg. A jelzett években a jeles Berzsenyi Lajos esperes volt a vadosfai lelkész. Talán csak nem fogják a hitehagyást erre átruházni? Mert Gödörnek a keresztnevét sem ismerik Gödör György egész élete is kezesség a mellett, hogy halálos ágyán ilyen árulást nem követhetett el Jenában járt az egyetemen, előbb Szakonyban és Uraiujfaluban volt lelkész. 1813-ban jó barátja, Kis János püspök jött le Sopronból, hogy Vadosfán beiktassa. Itt nagy áldással működött. Paplakot, iskolát épített, templomot renovált, tökét gyűjtött és szigorú egyházi fegyelmet tartott. A Perlaky, Kisfaludy, Véssey és Káldy család tagjai felett mondott halotti beszédei nyomtatásban is megjelentek. A jénai egyetem 1817. a theol. licentiatusi fokozattal is megtisztelte. Két fiát lelkésznek nevelte, lakik közül József doktorátust hozott Jénából, 'Goethével levelezett, Győrött volt tanár és Szendén buzgó esperes. A felesége is ősi evang. családból való volt. Lehet-e ilyen férfiúról feltételezni, hogy halála előtt áttért? A halotti anyakönyvben sincs semmi gyanús feljegyzés. Vados- Ján 1826. ápr. 10. halt meg, 59 éves korában. Gáncs József farádi és Gáncs János malomsoki lelkész temette. Csúfos mendemondával van itt dolgunk. A kósza hírt továbbadó plébánosok között meglepő Kisfaludy István beledi plébános neve. Ezzel ugyanis Gyurátz Ferenc beledi lelkész korában 1868. igen jó viszonyban élt. Úri társaságban sokszor együtt voltak. Például Berecz Gábor apósának, Mátis Mihálynak a nevenapján.
