Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-03-15 / 11. szám

1931 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 83. Ki törődik a protestáns Írókkal és hírlapírókkal. Irta: Orosi Iván. Az olyan protestáns hírlapíró, aki valamely újság keretében kapott elhelyezkedést, gyakran látja, hogy a kát. egyház mily nagy gondot for­dít a katolikus íróknak és hírlapíróknak az egy­házi életben való bekapcsolására. Nemcsak Páz­mány nevével ellátott egyesületet szervezett szá­mukra, de szinte havonta jönnek felszólítások, utasítások egy-egy katolikus eszme támogatá­sához, jóléti intézmények, könyvtárak, tanul­mányinak igénybevételére, amikért nem kérnek egyebet, mint írásaikban a katolikus szellem igénybevételét és ébrentartását. A közelmúlt na­pok egyikén Budapesten már sajtómisét is ren­deztek, amelyre ünnepélyes és megtisztelő felhí­vást kapott minden katolikus író és újságíró és ahol Bangha páter mondott sajtót dicsérő beszé­det, amelyben többek között ilyen hangzatos ki­fejezésre is ragadtatta magát: „Az Isten, mint író, a mi kollégánk!" De rendezzenek bárhol bár­mit, elsősorban mindig a helyi sajtót keresik meg támogatásért; pártfogását kérik és megkülön­böztetett tisztelettel fogadják nemcsak a hitjük- beli, de a hivatását teljesítő másvallásu újság­írót is. Sajnos ugyanezeket nem mondhatjuk el pro­testáns életünkről. A legtöbbször figyelembe se veszik a protestánsok író és hírlapíró hittestvé­reiket. A sajtót nem becsülik meg és az írókat nem igyekeznek a protestáns öntudat fejleszté­sének nemes és szükséges munkájában bekap­csolni. Egy pár kiválasztott egyénen kívül nem­csak hogy megfeledkeznek róluk, de nagyon sok­szor ellenük vannak. A protestáns kiadványok legmerevebben elzárkóznak az irodalom haladó munkásai elől, akik a konzervatív dogmatizmus- sal szemben az irodalmi élet állandó protestá- cióját hirdetik. A modern írás nem talál elfoga­dásra a protestáns egyházi életben, holott a ka­tolikusoknál csak Mécs Lászlót kell megemlíte­nünk, akinek sokszor nagyon is protestáns szel­lemű írásait is elnézik és emelik őt megértésük­kel és támogatásukkal a halhatatlanság felé. csakhogy a szellemének nagyságát biztosíthas­sák ezzel, mivel ő katolikusnak született. De ná­lunk még a régies irányok művelőit se sietnek be­fogadni, hacsak valami erős protektora nincs. Alkalmam volt olyan protestáns sajtóesté­lyen is megjelenni, amelyen az elhangzott beszé­den kívül semmi sem volt olyan, aminek köze lett volna protestáns mivoltunkhoz, vagy a sajtóhoz. És ezen sajtóestélyre még a helyi sajtót se hív­ták meg. Talán kis dolgok ezek a magas eszmék mellett, ám mégis oly nagy kihatással vannak a mellőzött ujágírók lelki életére, akikre pedig csak számítani lehetne mindenkor a protestáns öntudat fejlesztésének kérdésében. A protestáns egyházak vezetőinek módot kellene találni, hogy! az itt elmondott őszinte szavaim alapján valami örvendetes változás jöjjön erre az eddigi kö­zönyre. Módot kell találni, hogy a protestáns írókat, nemcsak a nagynevüeket, de a kezdőket is egy táborba hozva, azok az egyházat megértő jóindulata mellett ajánlhassák fel tehetségüket a protestáns igazság és eszme szolgálatába. Meg­értéssel, szeretettel kell hívni és fogadni őket, hiszen a magyar irodalom oly sok protestáns nagyságot tud felmutatni. És a jövendő nagysá­gai pedig csak úgy lehetnek teljesen a protestan­tizmusé, ha azokat már most is magunknak akar­juk és tudjuk vallani. Iz Északamerikai Egyesült államok Evangélikus Egybázai. Az evangélikusság az ezeréves hazában két nagy egyházba szerveződött, a magyar és az erdélyi szász evangélikus egyházba. Az Észak Amerikai Egyesült Ál­lamok evangélikusságának egyházakká szerveződése ha­sonló ehhez. A nyelvek, sőt conservative vagy liberális felfogások szerint huszonegy ilyen evangélikus egyház van. Érdekesek a neveik: Egesitett Lutheránus Egyház, A Csatlakozott Ohio Zsinat, Jovai Zsinat, Buffaloi Zsinat, Augusztána Zsinat, Norvég Lutheránus Egyház, Lutherá­nus Szabad Egyház, Eielsen Zsinat, Lutheránus Testvé­gek, Egyesített Dán Egyház. Dán Egyház, Izlandi Egy­ház. Suomi (Finn) Egyház, Finn Nemzeti Egyház, Finn Apostoli Egyház, Missowi Zsinat, Csatlakozott Wiscon- sini Zsinat, Tót Zsinat, Norvég Egyház, Zsinati Szövetség, Jehovah Gyűlés és végül egy név alá véve a 11.804 sza­bad-önálló gyülekezetét. Az egész evangélikusság száma 1916. volt 3,505.264 és 1926. 3.965.993 lélek. (The Luthe­ran World Almanac For 1930, o. 120—121.) Ezek között legnagyobb az Amerikai Egyesített Lutheránus Egyház. Megkeresztelt tagja 1929. évben 1,399.408. Ez egyház kiterjed Canadára is. Az idegenben élő egyháztagjaival a lélekszáma 1,555.645. Munkája a hazai gyülekezeteiben tizennégy nyelven folyik, ami ered­ményekben gazdag, mert az elmúlt év minden nyolcadik napjára esik egy-egy új gyülekezet megszervezése, jól­lehet a legszegényebb egyházak közé tartozik. A bel- misszióban inkább a minósitő eredményre, mint a nagy szám elérésére fekteti a fősúlyt, amiben nagy segítsé­gére van a nagyban elterjedt automobil rendszer. Az el­múlt évben szeretet tevékenysége több, mint félmillió lelket gazdagított. A fiatalság vezetésében és oktatásá­ban egységesítésre törekszik, azért küldik szét minden hét vasárnapján az ifjúsági hetilapokat. Az egységesí­tett tanítási rendszer nyilvánul meg az évi iskolavezető­könyvben, amelyben a vasárnapi perikópákat magya­rázzák az ifjúság számára. Enekeskönyvében nem csak az énekek, hanem rövid kollekták, perikópák, minden vasárnapra az evangélium és epistola is, sőt gazdag liturgiája is megvan. A zsoltárokat olvassa a lelkész min­den istentiszteleten, míg a vers második felével felel reá a gyülekezet. Szelleme megegyezik a mi erős hazai lutl^eránusságunkéval; még az énekek dallamai sem a feltűnő, indulószerű hangon folynak, jóllehet a német

Next

/
Oldalképek
Tartalom