Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-02-01 / 5. szám
38 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931. ajánlom ezt a dolgot a MELE. elnökének is. Megjegyzem továbbá, hogy a tavalyi egyetemes közgyűlésnek az a határozata, amely szerint a válni szándékozó javadalmas egyházi tisztviselő ebbeli szándékát felettes hatóságának bejelenteni tartozik, s amely határozatot annak idején ebben a rovatban kifogásoltam, az addigi helyzeten annyiban rontott, mert implicite benne foglaltatik a javadalmas egyházi tisztviselőknek, tehát a lelkészeknek is a joga a házassági elváláshoz, ennélfogva tehát nem az elválás ténye, hanem csupán annak körülményei tehetők fegyelmi eljárás tárgyává. Az az esküformula, amelyet az egyházi házasságkötésnél használunk, ezzel az intézkedéssel összeegyeztethetetlen. Jó volna, ha illetékes tényező kifejtené hit- tani és erkölcstani szempontból a nézetét ebben a kérdésben; még jobb lett volna, ha a szabály- rendelet elfogadása előtt az egyetemes közgyűlés kikérte volna dogmatikusainak véleményét. * • D. Payr Sándor egyetemi tanár — akinek nagy munkája, Gyurátz Ferenc püspök életrajza most van nyomdában s a Dunántúli Egyházkerületi Lelkészegyesület kiadásában hamarosan megjelenik — írt egy sajnos eddig ki nem adott tanulmányt az evangélikus papi öltönyökről. Reméljük, hogy ez az értekezés is rövidesen napvilágot lát. Amíg ez meg nem történik, legyen szabad rámutatnom ebben a rovatban arra, hogy eltérően a svéd, norvég, dán és tót lelkészektől, nekünk magyar evangélikus lelkészeknek papi öltönyünk tulajdonképen nincs, mert az úgynevezett reverenda, vagy Luther-köntös nem papi ruha. Eredetileg az egyetemi tanárok ruhadarabja volt, s téves az a gondolat, hogy akár Luther, akár a lutheránus lelkészek a reformáció első évszázadaiban azt papi öltönynek tekintették. Az Apológia jubileumi esztendejében hadd utaljak ennek a hitvallási iratunknak 12-ik (24-ik) cikkére, amely a miséről szól. Az Apológia ennek a cikknek az első bekezdésében ezt mondja: „Itt megint előre kell bocsátanunk, hogy a misét mi nem töröljük el, hanem azt vallásos lélekkel megtartjuk és védelmezzük. Mert nálunk minden vasárnap és más ünnepnapokon vannak misék, amelyeken kiszolgáltatják a szentséget azoknak, akik azzal élni kívánnak, miután megvizsgáltattak és feloldozást nyertek. Megtartatnak a szokásos nyilvános szertartások, a szentírásbeli leckék és imádságok rendje, a ruházatok és más hasonlók." A reformátorok a papi ruházatot éppen úgy megtartották, mint az oltárt, feszületet, gyertyákat, harangokat, keresztelőkövet stb. Megtartották kétszáz éven keresztül Németországban is. I. Frigyes Vilmos poroszországi uralkodó, kálvinista vallásu volt az, aki 1737- ben országában eltiltotta a papi öltönyöket, gyertyákat, latin énekeket és a kereszt vetést, mint pápista maradványokat. Magyarországi evangélikus egyházunkban kálvinista, német és racionalista hatásnak lehet tulajdonítani azt, hogy a papi öltözeteket elhagytuk, s a középkori akadémikusok köntösét tettük meg liturgikus öltönynek. Szerintem kár volt. Minden esetre érdeklődéssel várom D. Payr Sándor tanulmányának megjelenését. Szabályrendelet a javadalmas egyházi tisztviselők házasságáról. 1. §. Evangélikus javadalmas egyházi tisztviselő csakis ágostai hitvallású evangélikus, vagy református vallásu, megfelelő műveltségű, feddhetetlen előéletű féllel köthet házasságot. 2. §. Evangélikus javadalmas egyházi tisztviselő tartozik házasságát evangélikus egyházi esketéssel is megkötni. 3. §. Evangélikus javadalmas egyházi tisztviselő — az állami törvények ide vonatkozó rendelkezéseinek is betartásával — gyermekeit az evangélikus vallásban tartozik neveltetni. 4. §. Az 1—3. §§-ok rendelkezései az evangélikus egyháznál alkalmazott református vallásu javadalmas egyházi tisztviselőre is értelemszerűen kötelezők. 5. §. Javadalmas egyházi tisztviselő házasságkötési szándékát az általa viselt legmagasabb egyházi tisztség szerint reá nézve közvetlen magasabb fokú egyházi hatóságánál kellő időben bejelenteni köteles. 6. §. Javadalmas egyházi tisztviselő, ha házasságának a felbontása, megtámadása, semmiségének kimondása, vagy az ágytól és asztaltól való elválás iránt bírói eljárást kíván folyamatba tenni, vagy házastársa ellene ily eljárást kezdeményez, tartozik ezt a körülményt a bírói eljárás folyamatbatételét megelőzően, megfelelő időben, illetve a házastársa által ellene folyamatba tett ily eljárás tudomására jutása után 8 napon belül az előző szakaszban körülírt egyházi hatóságéinál bejelenteni. A felettes egyházi hatóság tartozik a házasfelek között a békéltetést megkísérlem. Ha pedig a javadalmas egyházi tisztviselő házassága bíróilag felbontatott, semmisnek, vagy érvénytelennek mondatott ki, tartozik a javadalmas egyházi tisztviselő ezt a körülményt is az előző szakasz szerinti egyházi hatóságnál bejelenteni s a házassága tárgyában hozott és az indokolás teljes szövegét is tartalmazó, összes bírói ítéleteket a felbontás jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt ugyanoda eredetiben, vagy hiteles másolatban bemutatni. 7. §. Jelen szabályrendelet annak meghozatalától számított 2 hónap múlva lép hatályba. (Az 1930, évi november hó 21-én tartott egyetemes közgyűlésnek a 12, jégyzőkönyvi pontba foglalt határozatával hozott szabályrendelet.)
