Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-12-13 / 44. szám
348. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931 házban egy-egy püspökre ugyanannyi lélek esne mint nálunk, akkor Csonkamagyarországon 170 r. kath. püspök lenne; a reformátusoknak pedig 30 püspökre volna szükségük. Tényleg van 13 r. kath. és 4 ref. püspök. Szükségesnek tartja Dr. Szeberényi az esperességek összevonását is. A r. kath. egyházban van 47 esperesség, aránylag 99-nek kellene lenni; a reformátusoknál van 32, kellene 68. A régi békési esperességnek 32 gyülekezete volt, csináltak belőle hármat; a háromnak a közigazgatása 14.000 pengőbe kerül; ha együtt volna a három, elég volna 4.000 pengő. Egyházi irodalmunk pang, de virágzik a jegyző’ könyv-irodalom; van olyan esperesség, amelyiknek a jegyzőkönyve 137 nyomtatott lap s ehhez jönnek még a mellékletek. Dr. Sztranyavszky Sándor dunáninneni kerületi felügyelő, nyug. belügyi államtitkár felszólalásában hangoztatta, hogy zsinat tartására szükség van, de a mai idők legkevésbbé alkalmasak arra, hogy a zsinat megtartható legyen. A mostani helyzetet nem tartja sem véglegesnek, sem állandónak. Dr. Szeberényi adatainak helyessége itt-ott sántított. A dunáninneni kerületben a gyülekezetek hozzájárulása mindössze 264 pengő; a közigazgatási államsegély 11.000 pengő. Feltétlenül tiltakozik Dr. Szeberényi elgondolása ellen. Dr. Csengődy Lajos szerint egyházunknak van a legtöbb iskolája, de ez nem teher; egyházunk lelkészszámához aránytalanul sok a lel- készi állás, szüntessünk meg lelkészi állásokat. Báró Prónay György felfogása az, Dr. Szeberényi esperes felszólalásának intenciója helyes volt. A közigazgatást egyszerűsíteni kell, de másfelől maradjanak fenn a történelmi jogok. A kérdést zsinat nélkül is meg lehet oldani. Az üggyel szükséges a legsürgősebben foglalkozni s javasolja, hogy annak előkészítésére bizottság küldessék ki. Dr. Zelenka Lajos tiszai kerületi felügyelő a kerületek összevonása ellen foglal állást nemzeti szempontból. Mészáros Gyula dr. bányai kerületi ügyész szerint az ügyben határozni csak a zsinat jogosult. Dr. Sztranyavszky Sándor szintén azon a véleményen van, hogy csak törvényhozási úton lehet elintézni a kérdést. Nem akar felhívni olyan szellemeket, amelyek eddig nyilt színen nem mutatkoztak. Az egyházkerületek a maguk hatáskörén belül kövessenek el mindent az adminisztrációs költségek csökkentésére. A közgyűlés az egyetemes felügyelő szavai értelmében hozzájárult a zsinati nagybizottság- nak Dr. Mikler Károly által előterjesztett javaslatához. A zsinati bizottság folytatja működését s olyan szempontból is foglalkozik a zsinattal, hogy az noveiláris zsinat legyen. Ettől függetlenül folyik a tárgyalás a közigazgatási költségek racionalizálásáról. A Báró Prónay-féle javaslat, eltekintve az egyházkerületek összevonásának kérdésétől, a pénzügyi bizottsághoz kerül. A püspöki javadalmi földekről a dunáninneni és a bányai egyházkerület nem terjesztettek fel tervezetet. Ezek a kerületek felhivatnak a tervezet elkészítésére s ennek a többi kerületekkel való közlésére. A kérdéshez hozzászóltak Báró Kaas Albert, D. Geduly Henrik püspök, Pesthy Pál egyházkerületi felügyelő, Dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes, Dr. Pazár Zoltán. Az egyetemes nyugdíjintézet jelentését Kuthy Dezső nyugdíj intézeti ügyvivő terjesztette elő. Ennek keretén belül Dr. Krayzell Miklós ismertette a Szimonidesz Lajos volt nagybörzsönyi lelkész perújításának ügyét, amelyben ő volt a kiküldött ügyész, s amely Szimonidesz teljes felmentésével végződött. E ponthoz Dr. Mikler Károly is adott felvilágosításokat. Kuthy Dezső jelentésében rámutatott a hátralékok horribilis összegére. A nyugdíj intézeti bizottság megállapította a mathemaíikai mérleget, s ez a körülményekhez képest megnyugtató képet mutat. A szabályrendelet módosítására külön albizottság küldetett ki. A hátralékokról szólva a jelentés, azoknak három okára mutat rá: a közömbösségre; a rendkívüli gazdasági viszonyokra, melyek a pénzügyi teljesítőképességet meggyengítették; végül megbomlott az egyensúly a terhek és a teljesítő képesség között. A hátralékok nagy része úgy áll elő, hogy egyes tagok a Szabály- rendelet 7. §. alapján segédlelkészi szolgálatuk betudását kérik, a megfelelő járulékok befizetésére 10 évi törlesztési időt kapnak, jórészük azonban nem fizet. Az ügyvivő idevágólag (a közgyűlés által elfogadott) javaslatot terjesztett elő, amely szerint a 7. §. harmadik mondata töröltetik, s helyébe az jön, hogy az illetőnek kötelessége ezeket a járulékokat 1—2—3 év alatt 6 % -os kamattal befizetni, aszerint, hogy 5 évig, 10 évig vagy 10-nél több évig terjedő szolgálati idő beszámításáról van-e szó; ha nem fizeti be tartozása a jogokkal együtt törlendő; a módosításnak visszaható ereje van. Az 1931. évi járulékok 1932. jan. 31-re fizetendők be, de aki addig nem fizet, az 1931. nov. 1-től viseli a késedelmi kamatot. Az 1932. évi alapítási járulékrészlet lerovására moratóriumot engedélyezett a közgyűlés olyanképen, hogy ezt a részletet a tizenegyedik évben fizethetik be azok, akik 1932. április hó 30-ig az erre irányuló igénylést az ügyvivőnek bejelentik; ezáltal az 1932. évi teher 217 pengőről 148 pengőre csökken; az így hitelezett részlet után 6%-os kamat fizetenndő. Foglalkozott a nyugdíj intézeti bizottság a nyugdíj járulékok csökkentésével is és megállapította, hogy ez csak az özvegyi jognak részbeni korlátozásával lenne biztosítható s az évi járulék 10% csökkenését eredményezné; ebbe a közgyűlés nem ment bele, tehát csökkentés nem volt eszközölhető. Kuthy Dezső még néhány alapszabálymódosítást terjesztett elő, melyeket a közgyűlés elfogadott, A közgyűlés Kuthy Dezsőnek és Dr. Mikler Károlynak köszönetét szavazott. (Folytatjuk.)
